Határozat T. M. Z. és dr. B. Gy. személyiségi jogi perében

A felperes többször módosított keresetében azt kifogásolta, hogy az I. rendű alperes valótlanul állította, illetve a valóságot hamis színben tüntette fel, azzal összefüggésben, hogy a felperes – jelentős szerepet játszott abban, hogy a Magyar Államot a BA privatizációjáról szóló szerződés módosításával 24 milliárd forint kár érte; – olyan átütemezési szerződést írt alá BA privatizációja tárgyában, amely alapján a BA Zrt. teljesítés alól felmentést kapott; – I. rendű vádlottja a B Mb kapcsán a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon folyamatban volt büntető eljárásnak, több más ügyben is jelentős szerepet játszott, illetve érintett az ún. „Moszkva és Sukoró-ügyben”. II. rendű alperes által üzemeltetett internetes portálon valótlanul állította, valamint III. rendű alperes, a II. rendű alperes által üzemeltetett internetes portál kiadójaként, majd a II. rendű alperes jogutódjaként valótlanul állította: – a „24 milliárdos kár – feljelentést tett a kormánybiztos” című cikkében, hogy a felperes által a BA Zrt.-vel létrehozott átütemezési szerződés eredményeként a Magyar Államot 85 millió euró összegű kár érte; – a „B: V és T is felelős a kárért” című cikkében, hogy a felperes felelős azért, hogy BA privatizációja során a Magyar Államot 24 milliárd összegű kár érte, illetve hozzájárult ahhoz, hogy a Zrt. az általa vállalt beruházásokat azok átütemezése címén elodázhassa. – Ugyanakkor a III. rendű alperes nem intézkedett, annak érdekében, hogy a fent említett két jogsértő cikk a portálról eltávolításra kerüljön. További jogsértő magatartásként jelölte meg valamennyi alperes vonatkozásában, hogy nem tájékoztatta a médiát, a BA Zrt. privatizációjának ügyben, hogy az I. rendű alperes feljelentése alapján indult nyomozást az eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette és a nyomozás során megállapította, hogy vagyoni hátrány a Magyar Állam kárára nem keletkezett, kötelezettségszegés nem történt. A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket az általa megfogalmazott helyreigazító közlemény közzétételére. Kérte továbbá, hogy a bíróság jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el az alpereseket a további jogsértéstől. Elégtételadásként kérte az I. rendű alperestől, hogy levélben kérjen elnézést, fejezze ki sajnálkozását a jogsértés miatt és ezen levelet juttassa el az MTI-hez, A II. rendű alperest 900.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. A III. rendű alperest elégtétel adás körében kérte kötelezni, az általa meghatározott információtartalomnak megfelelően a nol.hu, mno.hu és az index.hu portálon saját költségére jelentessen meg közleményt, melyben elnézést kér a felperestől, valamint 100.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, arra hivatkozva, hogy a perbeli privatizációs szerződés módosításának, annak tartalmának és következményeinek értékelésére, valamint a felperes ebben játszott szerepére vonatkozó kijelentések vélemény-nyilvánításnak minősülnek, valamint a sérelmezettek azért sem tekinthetők személyiségi jogot sértőnek, mert közpénzt érintő szerződések tartalmának értékelése, kritikája politikai-társadalmi vita részét képezi. A felperes által mulasztásban megnyilvánuló magatartás nem sért személyiségi jogot, semmiféle jogszabályi kötelezettség nem volt arra, hogy az általa tett feljelentés folytán indult eljárás befejezéséről tájékoztasson. A felperes szubjektív érzete, elvárása nem alapozza meg személyiségi jogsértés megállapítását. A felperesi fellebbezés azt fejti ki, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás során a tényállást ugyan megfelelően állapította meg, ám abból téves következtetésekre jutott és a jogszabályokkal és a kialakult bírói gyakorlattal ellentétes döntést hozott és így az ítélet megalapozatlan és jogszabálysértő. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla túlnyomórészt helytállónak ítélte az elsőfokú bíróság határozatát. Helyesen foglalt állást abban, hogy BGy, mint korábbi elszámoltatási kormánybiztos szakmai álláspontját közölte a BA Zrt. értékesítésével kapcsolatos szerződésmódosítás és fizetési átütemezés miatti károkozással összefüggésben. A nyilatkozat nem tartalmazott a logika alapvető szabályaival ellentétes véleményt, azzal hogy egy szerződésmódosítás gazdasági-jogi értékelése, esetleges helytelensége esetén sem alkalmas személyiségi jogsértés megállapításra. Helytelennek tartotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést annak a kereseti kérelemnek az elutasítása miatt, hogy az alperesek a felperes kérelmére nem számoltak be a TMZ szembeni büntetőeljárás megszüntetéséről. Ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság a III. rendű alperest marasztalta, megállapítva a jogsértés tényét és az általa az MTI útján közzéteendő nyilatkozat szövegét.