Alkotmánybírósághoz fordult a másodfokú bíróság a terrorcselekménnyel vádolt B. Gy. vádlott és társai ügyében

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2017. július 27. napján kelt végzésével a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt B. Gy. és társai ellen indult büntetőügyben a büntetőeljárást felfüggesztette és egyben kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 606/B. § (1) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását, mert az sérti az Alaptörvényben meghatározott pártatlanság elvét.

A másodfokú bíróság a végzése indokolásában kifejtette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácsának két tagja részt vett a vádlottakkal szembeni, a nyomozás ideje alatt keletkezett határozatok másodfokú elbírálásában.

A 2017. április 19. napjától hatályos Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva az a bíró, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.

Az Alkotmánybíróság 2013. november 22-én közzétett határozatában akként fogalmazott, hogy a határozatának kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban követelmény, hogy a vádemelést megelőzően eljáró bíró az ügy további eljárásából ki legyen zárva. Az kétségtelen azonban, hogy jelen büntetőeljárás az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése előtt megindult, így ez az alkotmányos követelmény a most folyó büntetőperben figyelembe nem vehető.

Az Alkotmánybíróság egy későbbi, 2016. november 30-án kihirdetett határozatában az előzővel azonos álláspontot fejtett ki, vagyis azt, hogy ne vegyen részt a büntetőügy további elintézésében az a bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Az Alkotmánybíróság ezen határozata ugyanakkor nem rendelkezett arról, hogy ez utóbbi alkotmányossági követelményt mikortól indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni. Ebből az következik, hogy valamennyi folyamatban lévő eljárás során figyelembe kell venni.

A Be. 606/B. § (1) bekezdés c) pontja szerint – amely 2017. április 19. napjától hatályos – az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró csak a 2016. november 30. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak, ha korábban a nyomozási bíró hatáskörében eljáró törvényszéki bíró által hozott határozatot bírálta felül.

A Fővárosi Ítélőtábla tanácsa szerint fenti törvényi rendelkezésekben foglalt határidő megállapítása ellentétben áll a 2016. november 30-án közzétett alkotmánybírósági határozattal és erre tekintettel sérti az Alaptörvényben meghatározott pártatlanság elvét, ezért indokolt annak megsemmisítése, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.

A Be. szabályai alapján a vádlottakkal szemben elrendelt kényszerintézkedések felülvizsgálatát a későbbikben nem gátolja az eljárás ezen okból történt felfüggesztése.

A Fővárosi Ítélőtábla a végzés meghozatalát követően haladéktalanul intézkedett a határozat kézbesítéséről.

 

Budapest, 2017. augusztus 8.

 

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság