Másodfokú ítélet a lúggal támadó Dr. B. K. vádlott ügyében

A Fővárosi Ítélőtábla 2018. február 22. napján Dr. B. K. vádlott ellen testi sértés bűntette  és más bűncselekmény miatt indult másodfokú megismételt büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2016. május 4. napján kihirdetett, nem jogerős ítéletében Dr. B. K. vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében és kifosztás bűntettében, ezért a vádlottat 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra és 5 év orvosi foglalkozástól eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott az ok megjelölése nélkül, míg a védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ítéletét a harmadfokon eljáró Kúria 2017. június 13. napján kelt végzésével hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Ítélőtáblát új másodfokú eljárásra utasította.

Ilyen előzményeket követően a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú megismételt eljárásban tárgyalást tűzött ki Dr. B. K. vádlott ügyében, aki – az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint – a volt barátnője testére ismeretlen eredetű lúgot öntött és az eszméletlen sértettet pokrócba burkolva a díványra fektette. Azért, hogy cselekményét rablásnak álcázza, magához vette a sértett fiának laptopját, valamint a sértett két mobiltelefonját.

A folytatólagos tárgyalásokon a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú tanácsa – a Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltakra tekintettel – az abban meghatározott tanúkat, a védő által indítványozott két tanút és a vádlottat hallgatta ki, majd a sértetti képviselő indítványának helyt adva a vádlott kihallgatását tartalmazó helyszínbejárásról készült DVD megtekintésével, annak tartalmát a vádlott és a tanúk elé tárta.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatását követően az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A vádlottat bűnösnek mondta ki személyi szabadság megsértése bűntettében és magánlaksértés vétségében is. A vádlott testi épség elleni cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősítette. A terhére megállapított további cselekményt okirattal visszaélés vétségének és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének is minősítette.

A vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 9 évre, a közügyektől eltiltást 9 évre, az orvosi foglalkozástól eltiltást végleges hatályúra súlyosította.

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, az ügyfelderítési kötelezettségének nagyrészt eleget tett.

A másodfokú bíróság által felvett bizonyítás a törvényszék mérlegelő tevékenységét megerősítette, az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére. A vádlott bűnösségét nem csupán az őt a helyszín közelében felismerő tanú vallomása, hanem nagyszámú más, egymástól független forrásból származó közvetett bizonyíték is megerősítette. A vádlott általi elkövetést támasztotta alá az is, hogy az eljárás során az alibije megdőlt. A vádlotti védekezéssel szemben egyértelműen megállapítást nyert, hogy a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt nem vett részt kórházi helyszínbejáráson. Egyezően az elsőfokú ítélet megállapításaival a vádlotton kívüli más személy általi elkövetés lehetőségét az ítélőtábla is kizárta.

A tanács elnöke kiemelte, hogy a vádlott terhén a magánlaksértés vétsége és a személyi szabadság megsértésének bűntette is megállapítható. A vádlott a sértett lakásába erőszakkal ment be, a sértettet akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezte, majd nem csupán magára hagyta, hanem lakáskulcsát elvéve a bejárati ajtót kívülről rázárta.

A testi épség elleni bűncselekménye életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősül, mivel a vádlott magatartása másod-, és harmadfokú égési sérüléseket okozott, amely közvetetten életveszélyes állapotot eredményezett.

A másodfokú bíróság a törvény szerinti 2-12 évig terjedő büntetési tételkeretet figyelembe véve a szabadságvesztés súlyosítása mellett döntött. Ezt azzal indokolta, hogy a testi épség elleni cselekmény a közvetett életveszélyen túl a sértettnek maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást is okozott. Továbbá a vádlott a bűncselekményt különös kegyetlenséggel, aljas célból, előre kitervelten, szakmai képzettségét felhasználva követte el, ezért a szabadságvesztés tartamának súlyosítása mellett az orvosi foglalkozástól végleges hatályú eltiltása is indokolt.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete nem jogerős, azzal szemben az ügyész további súlyosítás érdekében, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan hatályon kívül helyezés céljából fellebbezést jelentett be.

A Fővárosi Ítélőtábla a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott előzetes letartóztatását a harmadfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta.

E végzést az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

 

Budapest, 2018. február 22.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság