Dr. Sz. Gy. és társai - "Reptéri vesztegetés"

Tárgyalás időpontja: 
2017. április 19. szerda, 09:00
Ügy tárgya: 
Vesztegetés bűntette és más bűncselekmények
Tárgyalás helyszíne: 
1055 Budapest, Markó utca 16.
Tárgyaló: 
Fsz. 3.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Fővárosi Törvényszék ítéletével Dr. Sz. Gy. I. r. vádlottat és Dr. R-V. K. II. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettében és – az I. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett – vesztegetés elfogadása bűntettében mondta ki bűnösnek.

Az I. és II. r. vádlottakat az ellenük további vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádak alól felmentette.

A törvényszék Dr. Sz. Cs. III. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettében, Dr. Sz. S. IV. r. és Dr. C. Gy. V. r. vádlottakat vesztegetés vétségében, V. Á. XII. r. vádlottat vesztegetés bűntettében, míg D-D. P. XIII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek.

Ezért a törvényszék:

  • az I. r. vádlottat – halmazati büntetésül – 5 év szabadságvesztésre, gazdálkodó szervezetnél betöltött vezető állású munkavállalói foglalkozástól való 6 évi eltiltásra, valamint mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra,
  • a II. r. vádlottat – halmazati büntetésül – 2 év végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, továbbá gazdálkodó szervezetnél betöltött vezető állású munkavállalói foglalkozástól való 3 évi eltiltásra,
  •  a III. r. vádlottat 1 év végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte,
  • a IV. és V. r. vádlottakat 2 évi időtartamra próbára bocsátotta,
  • a XII. r. vádlottat 50 nap fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte, míg
  • a XIII. r. vádlottat 2 évi időtartamra próbára bocsátotta.

A törvényszék az I. és II. r. vádlottakkal szemben vagyonelkobzás intézkedést is alkalmazott.

Dr. F. K. VI. r., Dr. P. Cs. VII. r., Dr. B. G. VIII. r., Dr. B. T. IX. r. és H. Zs. P. X. r. vádlottat az ellenük vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól, míg F. Zs. B. XI. r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette, valamint közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt emelt vádak alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság által megállapított, az 1. vádponthoz tartozó tényállás lényege szerint:

Az I. és II. r. vádlottak a B. A. Zrt. jogtanácsosi és jogi igazgatói beosztásában dolgoztak 2003-2009. között. Feladatuk volt a B. A. Zrt. képviselete peres és nemperes eljárásokban. Az I. és II. r. vádlott közvetlen alárendeltségben álltak egymással, de emellett baráti viszonyban is voltak. Jogi szakértelmet igénylő irat kizárólag a jogi igazgató által jóváhagyott tartalommal kerülhetett a B. A. Zrt.-n kívüli jogalanyokhoz. A B. A. Zrt. több ügyvédi irodával megbízási szerződést kötött egy-egy adott jogi munka elvégzésére. Az I. és II. r. vádlottak 2008. évben elhatározták, hogy az egyes ügyvédi irodáknak kifizetett számlák összegéből 1-10 % jogtalan előnyre tartanak igényt. Előfordultak olyan esetek is, hogy a jogtalan előny megszerzése érdekében a számlák végösszegét az ügyvédi irodáknak kifizetendő összeg egy részével megemelték. A munkák elvégzését az I. r. és II. r. vádlottak igazolták vissza és igyekeztek a kifizetéseket meggyorsítani. Az átutalást követően az irodát képviselő ügyvéd az összeget átadta I. r. vádlottnak, aki egy részét nyomban továbbadta II. r. vádlottnak.

Az I. r. vádlott azt a benyomást keltette a kapcsolatot tartó ügyvédben, hogy amennyiben nem hajlandó a megbízási díj egy részét a számukra visszafizetni, a jövőben nem, vagy csak csökkentett mértékben fognak megbízásokat kapni. Az I. és II. r. vádlottak előre meghatározott metódus szerint jártak el, rendszeres haszonszerzésre törekedtek és pontosan rögzítették, hogy a visszaadások elérésében melyiküknek mi a konkrét feladata.

A 2. vádponthoz kapcsolódó tényállás lényege szerint:

Az O. L. Zrt. tulajdonát képezte egy Budapest III. kerületi ingatlan. Mivel a lízingvevők nem tudták fizetni a lízingdíjat, így az O. L. Zrt. felmondta a lízingszerződést és a lakás értékesítése céljából szerződést kötött az O. C. Kft. hálózat egyik tagjával, az A. I. Kft.-vel, mely ügyvezetője a X. r. vádlott volt. A megbízási szerződésben szereplő 79,9 millió forint helyett az ingatlan adatlapján az ingatlan reális áraként 70 millió forint került feltüntetésre. Az I. r. vádlott és felesége 2009 tavaszán megtekintették az ingatlant és elhatározták, hogy megvásárolják 60 millió forintért, a válság és a kereslet hiánya miatt akkor 65 millió forintért kínált ingatlant. Később lízingszerződést kötöttek, melyben az ingatlan értéke 64,8 millió forintban került megállapításra. Az nem volt megállapítható, hogy I. r. vádlott ígért és adott volna bármilyen összeget X. r. vádlottnak azért, hogy a fenti ingatlant áron alul értékesítsék részükre. 

A 3. vádpont alapján megállapított tényállás lényege szerint:

Az I. r. vádlott 2008. május 19. napjától a B. Zrt. jogi igazgatója volt, a XI. r. vádlott pedig az informatikai főosztályt vezette és ő felelt az informatikai megrendelések, beszerzések szakmai kontrolljáért.  A vállalat szerződéseinek nyilvántartásához szükségessé vált egy új szerződéstár beszerzése. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban a nyertes vállalkozótól jogtalan előnyre fog szert tenni. A B. Zrt.-nél ekkor már működött egy korábbi szerződés-nyilvántartó rendszer, ezért I. r. vádlott felkereste az üzemeltető cég ügyvezetőjét – XII. r. vádlottat –, és megkérte, hogy nyújtsanak be ajánlatot a felhívásra 30 millió forint + áfa vállalkozózói díj összegig. A megállapodásuk szerint segít elnyerni az új megbízást, de ezért cserébe 12 millió forintra tart igényt. Az ajánlat kedvező feltüntetése érdekében két másik cégtől is kértek be árajánlatot, mely cégek 30 millió forint feletti összegekért vállalták volna a szerződés-nyilvántartó rendszer fejlesztését. A B. Zrt. ezután az I. r. vádlott által felkeresett és ezáltal a legkedvezőbb ajánlatot tevő céggel megkötötte a beszerzésre vonatkozó szerződést. Mivel a nettó ajánlat 28 millió forintról szólt, ezért I. r. vádlott és a XII. r. vádlott megállapodtak abban, hogy a megbeszélt 12 millió forint összegét 11,8 millió forintra mérsékelik, továbbá, hogy a megbeszélt összeget majd egy kívülálló személy – XIII. r. vádlott – juttatja el I. r vádlott részére a projekt lezárulta után. Az I. r. vádlott többször sürgette XI. r. vádlottat, hogy a szerződés minél előbb aláírásra kerüljön, hogy a teljesítési igazolás kiállítását követően a vállalkozási díj átutalása megtörténjen. A vállalkozói díjat a B. Zrt. 2009. november 30. napján átutalta. A XII. r. vádlott ezt követően a 11,8 millió forintot átadta XIII. r. vádlottnak, aki ezt követően a Budapest III. kerületében egy mélygarázsában adta át a pénzt I. r. vádlottnak. A pénzátadást követően a nyomozó hatóság tetten érte a vádlottakat és a 11,8 millió forint összeget lefoglalta.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére súlyosítás érdekében, az I. r. vádlott és védője részben felmentésért, részben enyhítésért, II. r. vádlott és védője felmentésért, III. r. és IV. r. vádlott és védőjük felmentésért, V. r. vádlott védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XII. r., és XIII. r. vádlott tudomásul vette az ítéletet. A XI. r. vádlott nem tett perorvoslati nyilatkozatot.

A Fellebbviteli Főügyészség a fenti ügyészi fellebbezést részben fenntartotta.  

Eljáró bíróság: