R.T. felperes valamint alapkezelő és 2 társa alperesek

Tárgyalás időpontja: 
2018. január 23. kedd, 09:00
Ügy tárgya: 
Kártérítés
Ügyszám: 
9.Pf.21.022/2017.
Tárgyalás helyszíne: 
Budapest, Feketesas utca 3.
Tárgyaló: 
Fszt. 7.
Ügyszak: 
Polgári
Összegzés: 

Az elsőfokú bíróság ítéletével a II. rendű felperes keresetét elutasította.

A bíróság kötelezte a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II. és III. rendű alpereseknek külön-külön 12.700.000 forint perköltséget.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a II. rendű felperes keresetének ténybeli alapjaként K.A. mint az I-II. rendű alperesek munkavállalója alkalmazotti minőségében kifejtett felróható magatartásait, és az I-II. rendű alperesek mulasztását jelölte meg.

Ezzel összefüggésben az I-III. rendű alperesektől az alább felmerült károk megtérítését követelte: a pénzintézetnél és a III. rendű alperesnél fennállt munkaviszony megszűnésével összefüggésben bekövetkezett, elmaradt munkabér, elmaradt nyugdíj, elmaradt tandíj, elmaradt bérleti díj, elmaradt közüzemi díjak, elmaradt gépkocsi használati díj, elmaradt repülőjegy, elmaradt egészségbiztosítási díj címén felmerült károk. Kérte továbbá megtéríteni az I. rendű felperes által a büntetőeljárás során óvadékként megfizetett összegnek a jogerős felmentésig számított késedelmi kamatát, az I. rendű felperes védőjének megfizetett díjat, és a zár alá vétel miatt felmerült további károkat.

A munkaviszony megszűnésével és az óvadék összege után elmaradt kamattal felmerült károk kapcsán a bíróság utalt a Legfelsőbb Bíróság PK 52. számú állásfoglalására, és megállapította, hogy a felperesi követelések elévültek, melynek következménye, hogy azok bírósági úton nem érvényesíthetőek.

Az ügyvédi költség címén érvényesített kár kapcsán a bíróság álláspontja szerint a II. rendű felperes ezen igényét azonban az állammal szemben érvényesítheti, ami kizárja az alperesek marasztalását.

A zár alá vétel elrendelésével és fenntartásával okozott károk körében a bíróság kiemelte, hogy az ennek folytán esetlegesen felmerült károk az alperesek magatartásával összefüggésben nem állnak, így az ebből fakadó igényeket az elrendelővel szemben kell érvényesíteni.

A bíróság megállapította, hogy a személyhez fűződő jogok sérelme okán érvényesíteni kívánt nem vagyoni kártérítések közül, a személyes szabadsághoz való jog sérelme miatti igény elévült. A hivatkozott további jogsértések kapcsán megállapította, hogy a büntetőeljárás megindítása még a vádemelés a vádhatóság döntésén alapult, tehát a kárigényt a vád- és nyomozó hatósággal szemben lehet érvényesíteni.

Mindezek alapján a bíróság a keresetet elutasította.

Az ítélet ellen a II. rendű felperes fellebbezett.

Elsődlegesen azt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és adjon helyt a 2017. június 28-i tárgyaláson az óvadékkövetelés után járó kamat összegével kiegészített kereseti kérelemnek.

Másodlagos kérelmében jogszabálysértésre és okirat ellenességre hivatkozva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

Eljáró bíróság: