A Fővárosi Ítélőtábla újabb döntése a pedagógussztrájk ügyében

A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. március 8-án tárgyaláson kívül meghozott határozatával az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, mert mind az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, mind az érdemi döntés helytálló volt.

A jelen ügyben nem vehető figyelembe akár a felek közötti megállapodás, akár a kérelmezők által előterjesztett kérelem, kizárólag a Kormányrendelet rendelkezéseit lehet és kell alkalmazni a még elégséges szolgáltatások vonatkozásában. Továbbá nem merült fel a Kormányrendelet alaptörvény-ellenessége, ezáltal az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége sem.

A vonatkozó sajtóközlemény az alábbi linken tekinthető meg: https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20220308/fovarosi-i...

MEGALAKULT A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA KÖZIGAZGATÁSI KOLLÉGIUMA

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2022. március 1-jétől a törvényszéki közigazgatási perekhez és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokhoz kapcsolódó fellebbezések elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kap hatáskört.

A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el, ami változatlan.

2022. március 1-jétől a Fővárosi Ítélőtábla a közigazgatási perekben kizárólagos illetékességgel, azaz mind a nyolc törvényszék által hozott fellebbezhető végzések és az ítéletek tekintetében fellebbviteli bíróságként jár el, amennyiben a fellebbezést 2022. március 1-jén vagy azt követően nyújtották be. A 2022. február 28-án vagy azt megelőzően benyújtott fellebbezéseket továbbra is a Kúria bírálja el.

A Kúria azonban a közigazgatási perekben alapvetően felülvizsgálati (rendkívüli jogorvoslati) fórumként jár el 2022. március 1. napját követően.

Egyes bírósági ügyekben, mint például egyes gyülekezési ügyekben, egyes választási ügyekben továbbra is kizárólag a Kúria jár el.

A hatásköri változás a folyamatos ügyvitelben szünetelést nem eredményez, a törvényszékek – a törvényi előfeltételek teljesülése esetén – a fellebbezést a megfelelő fellebbviteli fórumhoz terjesztik fel elbírálásra.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti fellebbezési eljárásban – szemben a Kúria előtti eljárással – a jogi képviselet nem kötelező. Lényeges azonban, hogy 2022. március 1. napját követően is kötelező a jogi képviselet a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozó egyes ügyekhez és a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perekhez kapcsolódó fellebbezési eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla előtt.

A hatásköri változást a bíróságok a törvény átmeneti rendelkezéseinek betartásával kezelik, a folyamatban lévő ügyekben a hatásköri változással érintett ügyekben a fellebbezéssel támadható határozatok jogorvoslati kioktatásában külön tájékoztatást adva.

A fellebbezést elektronikus úton változatlanul az ún. P20-as nyomtatvány használatával lehet benyújtani a bíróságra. Papír alapú kapcsolattartás esetén változatlan a postai út vagy a bíróság épületében elhelyezett gyűjtőláda használatának lehetősége.

Az alábbi link alatt olvashatók további információk:

https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/hirek/20220301/megalakult-fovarosi...

Döntött a Fővárosi Ítélőtábla a 2022. március 10-ére tervezett sztrájk ügyében

A Fővárosi Ítélőtábla döntéséről a sajtóközlemény az alábbi linken tekinthető meg:

https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20220224/fovarosi-i...

A Fővárosi Ítélőtábla döntést hozott a 2022. január 31. napján megtartott sztrájk jogelleneségéről

A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt.

Mivel a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők 2022. január 31. napjára kétórás, míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek. A felek a tárgyalások során a még elégséges szolgáltatások körében is egyeztettek egymással, melynek során különböző ajánlatokat tettek. Mivel a felek megállapodni nem tudtak, a kérelmezők kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránt.

A kérelmezett az ellenkérelmével egyidejűleg a sztrájk jogellenességére vonatkozó viszontkérelmet is előterjesztett. Álláspontja szerint a meghirdetett teljes sztrájk jogellenes, tekintettel a jelen járványügyi helyzetre.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a kérelmezők által kezdeményezett 2022. január 31. napjának 8:00 óra és 10:00 óra közötti időszakában meghirdetett 2 órás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű. Az elsőfokú bíróság a kérelmezők ajánlatát fogadta el és a figyelmeztető sztrájk alatt a még elégséges szolgáltatások mértékét eszerint állapította meg határozatában.

Az elsőfokú végzés ellen a kérelmezett terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés f) pontja alapján az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és az eljárás megszüntetését kérte. Másodlagosan az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérte a Pp. 380. §-a alapján. Harmadlagosan az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a sztrájk jogellenességének megállapítását, valamint a kérelmezők eltiltását a jövőre nézve, miszerint a még elégséges szolgáltatás tárgyában való jogerős bírósági határozatot megelőzően tartsanak sztrájkot.

A kérelmezett szerint jogerős bírósági végzés hiányában megtartott figyelmeztető sztrájk jogellenes volt. Sérelmezte, hogy fellebbezési joga a sztrájkidőpont elmúlására tekintettel kiüresedett. Álláspontja szerint önmagában a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyermekfelügyelet nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, ezért az elsőfokú végzés nem biztosít még elégséges szolgáltatást.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt.

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktörvény) 4.§ (2) bekezdése szerint az olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A Sztrájktörvény 4. § (3) bekezdése szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Ezen törvényi rendelkezésekből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét vagy a felek megállapodásának kell tartalmaznia, vagy pedig arról jogerős bírósági határozatnak kell döntenie. Ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés.

A Sztrájktörvény rendelkezéseinek együttes értelmezése során megállapítható, hogy a 4.§ (2) bekezdésének megsértése jogellenességet von maga után.

A kérelmezők tudomással bírtak arról, hogy a sztrájk megtartásának időpontjában sem megállapodás, sem jogerős bírósági döntés nem volt a még elégséges szolgáltatás tárgyában, így az általuk ennek hiányában megtartott sztrájk jogellenes.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős.

Budapest, 2022. február 10.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

A Fővárosi Ítélőtábla cáfolja azon, a Magyar Helsinki Bizottság által kiadott nyilatkozat alapján megjelent sajtóközleményeket, melyek szerint a Labrisz Leszbikus Egyesület felperes személyiségvédelmi perében eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 1. napján meghozott döntését a miniszterelnök 2020.októben 3-i rádióinterjújában elhangzott egyik kijelentésére alapította, azzal indokolta.

Cáfolja továbbá, hogy az ítélet kihirdetésekor a szóbeli indokolásban a Fővárosi Ítélőtábla „a pedofíliát és homoszexualitást összemosó” mondatot használt volna, továbbá, hogy elhangzott volna az, miszerint „a pedofília is bántja a gyerekeket, és ez a könyv is azt teszi”.

Ezzel szemben a perben vitatott cikkben írtak és a kereset tárgyává tett újságírói vélemény ismertetésére került sor.

A Fővárosi Ítélőtáblát az ügyhöz és a meghozott ítélethez kapcsolódó kérdéssel a sajtóközleményeket megjelentető sajtószervektől senki nem kereste meg. Az ügyben kiadott sajtóösszefoglaló a Fővárosi Ítélőtábla honlapján a sajtóközlemények között olvasható, valamint az közvetlenül az alábbi linken is elérhető.

https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20220203/dontes-www...

Tájékoztatás

A Fővárosi Ítélőtábla szabályzata

a Fővárosi Ítélőtábla épületében tartózkodás

veszélyhelyzet idején irányadó szabályainak

meghatározásáról

egységes szerkezetben a 2020.El.II.B.51/26. számú módosító szabályzattal

Hatályos: 2020. november 19. napjától

Készítette:

Egriné dr. Salamon Emma

elnökhelyettes

Jóváhagyta:

Budapest, 2020. november 18. napján

Dr. Ribai Csilla

elnök

A módosítás hatályos: 2022. május 5. napjától

Dr. Ribai Csilla

elnök

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 119. § c) pontjában biztosított jogköröm alapján – a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény és a módosításáról szóló 2021. évi XL. törvény, valamint a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról szóló 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet 1. § figyelembevételével – a Fővárosi Ítélőtábla épülethasználati és épületben tartózkodási rendjét a veszélyhelyzet időszakára vonatkozóan az alábbiak szerint szabályozom.

A szabályzat célja és hatálya

1. § A szabályzat célja:

a bíróságon folyó munka zavartalanságának és a bírósági épület rendjének biztosítása;

a bírósági épületbe történő be- és kilépés, az ott tartózkodás szabályainak meghatározása a veszélyhelyzet idejére;

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása;

a bírák, az igazságügyi alkalmazottak és a bírósági eljárásokban résztvevők egészségének megóvása;

a járványügyi intézkedések maradéktalan betartásának biztosítása.

2. § A szabályzat

területi hatálya a Fővárosi Ítélőtábla Fekete Sas utcai épületére (a továbbiakban: a Fővárosi Ítélőtábla épülete);

személyi hatálya a Fővárosi Ítélőtábla dolgozóira, valamint az épületbe belépő más személyekre;

időbeli hatálya a veszélyhelyzet idejére terjed ki.

3. § A Fővárosi Ítélőtábla szabályzatát a Fővárosi Ítélőtábla épületébe történő be- és kilépés, az épületben tartózkodás rendjéről, valamint a bírósági épület rendje fenntartásának követelményeiről (2020.El.II.B.34) a jelen szabályzatban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

3/A. § A Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumának elhelyezésére szolgáló Tölgyfa utca 1-3. szám alatti épületbe való belépés és a benntartózkodás rendjét az épület fenntartójának szabályzata tartalmazza.

A belépésre és benntartózkodásra jogosultak

4. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla épületében a munkát végző bírósági dolgozó a munkavégzés ideje alatt, minden más belépő személy a belépése céljának megvalósulásáig tartózkodhat a jelen szabályzatban foglaltak betartásával.

(2) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe történő belépéskor és az ott-tartózkodás ideje alatt – a kezelőiroda alkalmazottainak iratbetekintés-biztosítási tevékenységének kivételével – nem kötelező, de megengedett az orvosi, munkavédelmi, textil, illetve más anyagból készült maszk (a továbbiakban: orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk) viselése.

(3)

5. § Az épületbe történő belépés során a biztonsági személyzet az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk levételét rendelheti el a személyazonosság megállapítása céljából, annak időtartamára.

A beléptethető személyek számának meghatározása

6. § (1)

(2)

(3) A bíróság által foganatosított, nyilvános eljárási cselekményen hallgatóságként megjelenni kívánó beléptethető személyek számának meghatározása – a jelen szabályzatban előírtak figyelembevételével – az eljáró tanács elnökének joga és kötelessége, aki az e célból beléptethető ügyfelek számáról előzetesen tájékoztatja az őrszolgálatot és a kollégiumvezetői titkárságot.

(4) A közérdeklődésre számot tartó, bíróság által foganatosított nyilvános eljárási cselekményen hallgatóságként való megjelenésnek nem feltétele a regisztráció, azonban az eljárási cselekménynek helyet adó helyiség (tárgyaló) méretének és a távolságtartási szabályoknak a figyelembevételével a részvételt a Fővárosi Ítélőtábla csak azon személyek részére tudja biztosítani, akik a Polgári Tájékoztató Irodán telefonon vagy elektronikus úton előzetesen regisztrálták részvételi szándékukat, és azt a Fővárosi Ítélőtábla – a jelentkezési sorrend alapján – visszaigazolta.

(5) A kérelmet vagy indítványt előterjesztő ügyfelek, valamint az iratbetekintési jogosultsággal rendelkező személyek tekintetében a beléptetés annak figyelembevételével történhet, hogy egyidejűleg összesen két ügyfél tartózkodhat az ügyfélfogadás és az iratbetekintés céljára kijelölt helyiségben. A helyiségben jelenlévők közötti legalább 2 méteres távolságot biztosítani kell.

A kezelőirodák működése

7. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla kezelő és tájékoztató irodáiban (a továbbiakban: kezelőiroda) a személyes ügyfélfogadás korlátozott.

(2) Az ügyfelek a papír alapon benyújtandó beadványokat elsősorban postai úton, vagy a Fővárosi Ítélőtábla épületének bejárata előtt található gyűjtőládában nyújthatják be.

(3) A Fővárosi Ítélőtábla ügyfélfogadás és iratbetekintés céljára kijelölt helyisége minden ügyszak, így a Tölgyfa utca 1-3. szám alatt található Közigazgatási Kezelő- és Tájékoztató Iroda tekintetében is a Fekete Sas utca 3. szám alatti épület földszinti IV. számú tárgyaló.

Az iratbetekintési jog gyakorlásának rendje

8. § (1) Az iratbetekintést elsősorban elektronikus úton, számítógép segítségével kell biztosítani.

(2) Az iratbetekintés biztosítása során a kezelőiroda alkalmazottai orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszkot, kesztyűt kötelesek viselni, az ügyfelek számára az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk viselése ajánlott.

(3) Iratmásolatra vonatkozó kérelmet lehetőség szerint elektronikus úton kell előterjeszteni. Amennyiben az ügyfél elfogadja, a másolatot elektronikus úton kell kiadni.

(4) Az ügyfélfogadás és iratbetekintés céljára kijelölt helyiségben óránként fertőtlenítő takarítást kell végezni, amelynek ki kell terjednie az ügyfelek által iratbetekintésre használt számítógépre is. A fertőtlenítő takarítás megszervezése a Gazdasági Hivatal feladata.

9. § (1) Minősített iratok arra jogosult ügyfelek részéről történő betekintését a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, kizárólag papíralapon lehet biztosítani.

(2) A kezelőiroda alkalmazottaira vonatkozó előírások irányadók a minősített iratok megtekintését biztosító alkalmazottra is.

A belépés és a benntartózkodás általános szabályai

10. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe belépni kizárólag a kihelyezett kézfertőtlenítő használatát követően lehetséges.

(2) A közös használatú épületrészek és közös használatú helyiségek – ideértve a közös használatú irodahelyiségeket is – használata során mindenki köteles a kihelyezett kézfertőtlenítőt használni.

(3) A mellékhelyiségekben elhelyezett kézszárító gépek használata nem javasolt.

(4) A közös használatú helyiségekben egy légtérben egyszerre csak egy fő tartózkodhat (étkezés, ételmelegítés, mosdóhasználat). Ez alól kivételt képez a munkavégzési, ügyintézési és hivatali célú egy légtérben való tartózkodás, azonban ebben az esetben is – amennyiben a helyiség mérete lehetővé teszi – tartani kell a személyek közötti legalább 2 méteres távolságot. Az egy helyiségben tartózkodásnak a lehető legrövidebb ideig kell tartania, valamint a higiéniás szabályok betartására különös figyelmet kell fordítani.

(5) A kezelőirodai ügyintézés során kesztyű viselése javasolt.

(6) Az új koronavírus járvány terjedésének megelőzése érdekében a Fővárosi Ítélőtábla minden dolgozója és ügyfele köteles betartani és lehetőségeihez mérten betartatni a higiéniai óvintézkedéseket és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat.

11. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe olyan személy nem léphet be, aki járványügyi elkülönítés céljából elrendelt, hatósági karantén hatálya alatt áll. A Fővárosi Ítélőtábla épületébe olyan személy sem léphet be, aki hatósági karantén végrehajtására kijelölt lakóhelyen, karanténköteles személlyel közös háztartásban él.

(2) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe a kapcsolat megszakítását (megszűnését) követő 7 napig olyan személy nem léphet be, aki szoros kapcsolatban állt valószínűsítetten vagy megerősítetten COVID-19 vírussal fertőzött személlyel. E tekintetben szoros kapcsolatban álló személynek minősül különösen az, aki a valószínűsített vagy a megerősített COVID-19 fertőzöttel

egy háztartásban él;

személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);

zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő, pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során);

közvetlen fizikai kapcsolatba került (pl. kézfogás útján);

fertőzött beteg váladékával érintkezett védőeszköz alkalmazása nélkül (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papírzsebkendőhöz);

a repülőúton bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült,

egy repülőúton utazott, és a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, hogy a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktkutatás.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak fennállását

a Fővárosi Ítélőtábla ügyfelei kötelesek az épületbe történő beléptetést végző alkalmazottakkal közölni;

a Fővárosi Ítélőtábla dolgozói kötelesek haladéktalanul telefonon vagy e-mail útján bejelenteni a Fővárosi Ítélőtábla elnökének.

(4) A (2) bekezdés b)-g) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók olyan személy esetében, aki az épületbe való belépésekor hitelt érdemlően igazolja vírusmentességét, illetve védettségét.

A Fővárosi Ítélőtábla dolgozóira vonatkozó szabályok

12. § Ha a Fővárosi Ítélőtábla dolgozója igazoltan COVID-19 vírusfertőzésen esett át, a bírósági épületbe a gyógyulását igazoló orvosi dokumentáció bemutatásával léphet be, vagy ha az épületbe való belépésekor hitelt érdemlően igazolja védettségét.

13. § A bírói testületek és a szervezeti egységek személyes jelenlétet igénylő értekezletet, ülést, rendezvényt informatikai eszközök igénybevételével és – amennyiben a személyes megjelenés szükséges vagy indokolt – személyes megjelenéssel is tarthatnak.

14. § (1) A bírák bíróságon kívüli munkavégzésére a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 53. §, igazságügyi alkalmazottak bíróságon kívüli munkavégzésére az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 39/A. § előírásait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírásoktól való eltérést egyedi kérelem alapján a Fővárosi Ítélőtábla elnöke engedélyezhet.

Az eljárási cselekmények végrehajtására vonatkozó különös szabályok

15. § (1) Az eljárási cselekményre érkező személyek – kivéve az ügyvédi kamara tagjai, az ügyészek, az alügyészek, az ügyészségi fogalmazók, az igazságügyi szakértők, valamint az igazságügyi szakértőjelöltek a hivatásrendi igazolvány felmutatásával – a Fővárosi Ítélőtábla épületébe az eljárási cselekmény, illetve ügyintézés kezdő időpontja előtt legfeljebb 10 perccel léphetnek be, a tárgyalótermet a legrövidebb úton kell megközelíteniük, ülőhelyeiket a tárgyalóteremben behívásukat követően azonnal el kell foglalniuk.

(2) Az eljárási cselekmény előtt és közben a tárgyalótermek előterében, valamint a folyosókon várakozni csak a szükséges időtartamban lehet, a várakozás során – amennyiben a helyiség mérete lehetővé teszi – biztosítani kell a személyek közötti 2 méteres távolság megtartását.

(3) Az eljárási cselekmény befejezését követően az ügyfelek kötelesek a Fővárosi Ítélőtábla épületét azonnal elhagyni.

Tárgyalótermi protokoll

16. § (1) Tárgyalótermi protokoll:

A tárgyalóterembe a kihelyezett kézfertőtlenítő használatát követően lehet belépni.

A tanács elnöke – szükség esetén – az orrot és szájat folyamatosan elfedő maszkot viselő személy esetében a személyazonosság megállapítása céljából, annak időtartamára elrendelheti a maszk levételét.

A tárgyalóteremben – amennyiben a helyiség mérete lehetővé teszi – a jelenlévőknek egymástól 2 méter távolságban kell lenniük. Ennek figyelembevételével az eljáró tanács elnöke az eljárási cselekmény megkezdését megelőzően szükség esetén meghatározza, hogy a tárgyalóteremben egyszerre hány fő (hallgatóság) tartózkodhat.

Az eljárási cselekmény megkezdése előtt hivatalból kell vizsgálni, hogy a járványügyi szabályokra (elkülönítés, zárlat, megfigyelés, ellenőrzés) figyelemmel az eljárási cselekmény megtartható-e.

(2) Amennyiben felmerül annak valószínűsége, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy tartózkodik:

az eljárási cselekményt meg kell szakítani;

az érintett személyt a bíróság elkülönített helyiségébe kell irányítani azzal, hogy ott várakozzon;

az illetékes egészségügyi hatóságot értesíteni kell;

a tárgyalóteremben tartózkodó személyek adatait és elérhetőségeit – amennyiben addig még nem került rá sor – az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell, majd a Fővárosi Ítélőtábla elnökén keresztül az illetékes hatósághoz el kell juttatni.

(3) A tanács elnöke a járványügyi szabályokra tekintettel, az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozóan egyedi szabályokat is megállapíthat.

(4) Lehetőség szerint minden eljárási cselekmény befejezését követően a tárgyalóteremben fertőtlenítő takarítást kell végrehajtani, melynek megszervezése az Elnökhelyettesi Titkárság feladata a Gazdasági Hivatal közreműködésével. A fertőtlenítő takarítás végrehajtása céljából az eljárási cselekmények befejezéséről a bíró, a bírósági titkár vagy a melléjük beosztott igazságügyi alkalmazott haladéktalanul értesíti az Elnökhelyettesi Titkárságot.

(5) Az elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartandó eljárási cselekmények lebonyolításánál is biztosítani kell azt, hogy a bírósági épületben tartózkodó személyek egymástól legalább két méter távolságra legyenek.

Záró rendelkezések

17. § (1) A szabályzat elkészítéséért, módosításáért, annak jóváhagyatásáért, felülvizsgálatáért az Elnökhelyettes a felelős. A szabályzatot a Fővárosi Ítélőtábla elnökének jóvá kell hagynia.

(2) A szabályzatot a Fővárosi Ítélőtábla internetes és intranetes honlapján. illetve a bíróság épületének előterében is közzé kell tenni, valamint elektronikus úton a Fővárosi Ítélőtábla minden dolgozójának meg kell küldeni.

(3) A szabályzat megismerésének igazolására szolgáló „Megismerési nyilatkozat” aláírására a veszélyhelyzetre tekintettel jelen szabályzat esetében nem kerül sor.

(4) E szabályzat hatályba lépésének napján hatályát veszti a Fővárosi Ítélőtábla épületében tartózkodás járványügyi készültség idején irányadó szabályainak meghatározásáról szóló 2020.El.II.B.43. számú szabályzat.

(5) Ez a szabályzat a címlapon megjelölt napon lép hatályba, és a módosított 2021. évi I. törvény 5/A. § (1) bekezdésében előírt napon hatályát veszti.