A Fővárosi Ítélőtábla újabb döntése a pedagógussztrájk ügyében
A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. március 8-án tárgyaláson kívül meghozott határozatával az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, mert mind az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, mind az érdemi döntés helytálló volt.
A jelen ügyben nem vehető figyelembe akár a felek közötti megállapodás, akár a kérelmezők által előterjesztett kérelem, kizárólag a Kormányrendelet rendelkezéseit lehet és kell alkalmazni a még elégséges szolgáltatások vonatkozásában. Továbbá nem merült fel a Kormányrendelet alaptörvény-ellenessége, ezáltal az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége sem.
A vonatkozó sajtóközlemény az alábbi linken tekinthető meg: https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20220308/fovarosi-i...
MEGALAKULT A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA KÖZIGAZGATÁSI KOLLÉGIUMA
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2022. március 1-jétől a törvényszéki közigazgatási perekhez és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokhoz kapcsolódó fellebbezések elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kap hatáskört.
A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el, ami változatlan.
2022. március 1-jétől a Fővárosi Ítélőtábla a közigazgatási perekben kizárólagos illetékességgel, azaz mind a nyolc törvényszék által hozott fellebbezhető végzések és az ítéletek tekintetében fellebbviteli bíróságként jár el, amennyiben a fellebbezést 2022. március 1-jén vagy azt követően nyújtották be. A 2022. február 28-án vagy azt megelőzően benyújtott fellebbezéseket továbbra is a Kúria bírálja el.
A Kúria azonban a közigazgatási perekben alapvetően felülvizsgálati (rendkívüli jogorvoslati) fórumként jár el 2022. március 1. napját követően.
Egyes bírósági ügyekben, mint például egyes gyülekezési ügyekben, egyes választási ügyekben továbbra is kizárólag a Kúria jár el.
A hatásköri változás a folyamatos ügyvitelben szünetelést nem eredményez, a törvényszékek – a törvényi előfeltételek teljesülése esetén – a fellebbezést a megfelelő fellebbviteli fórumhoz terjesztik fel elbírálásra.
A Fővárosi Ítélőtábla előtti fellebbezési eljárásban – szemben a Kúria előtti eljárással – a jogi képviselet nem kötelező. Lényeges azonban, hogy 2022. március 1. napját követően is kötelező a jogi képviselet a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozó egyes ügyekhez és a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perekhez kapcsolódó fellebbezési eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla előtt.
A hatásköri változást a bíróságok a törvény átmeneti rendelkezéseinek betartásával kezelik, a folyamatban lévő ügyekben a hatásköri változással érintett ügyekben a fellebbezéssel támadható határozatok jogorvoslati kioktatásában külön tájékoztatást adva.
A fellebbezést elektronikus úton változatlanul az ún. P20-as nyomtatvány használatával lehet benyújtani a bíróságra. Papír alapú kapcsolattartás esetén változatlan a postai út vagy a bíróság épületében elhelyezett gyűjtőláda használatának lehetősége.
Az alábbi link alatt olvashatók további információk:
https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/hirek/20220301/megalakult-fovarosi...
Döntött a Fővárosi Ítélőtábla a 2022. március 10-ére tervezett sztrájk ügyében
A Fővárosi Ítélőtábla döntéséről a sajtóközlemény az alábbi linken tekinthető meg:
https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20220224/fovarosi-i...
A Fővárosi Ítélőtábla döntést hozott a 2022. január 31. napján megtartott sztrájk jogelleneségéről
A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt.
Mivel a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők 2022. január 31. napjára kétórás, míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek. A felek a tárgyalások során a még elégséges szolgáltatások körében is egyeztettek egymással, melynek során különböző ajánlatokat tettek. Mivel a felek megállapodni nem tudtak, a kérelmezők kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránt.
A kérelmezett az ellenkérelmével egyidejűleg a sztrájk jogellenességére vonatkozó viszontkérelmet is előterjesztett. Álláspontja szerint a meghirdetett teljes sztrájk jogellenes, tekintettel a jelen járványügyi helyzetre.
A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a kérelmezők által kezdeményezett 2022. január 31. napjának 8:00 óra és 10:00 óra közötti időszakában meghirdetett 2 órás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű. Az elsőfokú bíróság a kérelmezők ajánlatát fogadta el és a figyelmeztető sztrájk alatt a még elégséges szolgáltatások mértékét eszerint állapította meg határozatában.
Az elsőfokú végzés ellen a kérelmezett terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés f) pontja alapján az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és az eljárás megszüntetését kérte. Másodlagosan az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérte a Pp. 380. §-a alapján. Harmadlagosan az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a sztrájk jogellenességének megállapítását, valamint a kérelmezők eltiltását a jövőre nézve, miszerint a még elégséges szolgáltatás tárgyában való jogerős bírósági határozatot megelőzően tartsanak sztrájkot.
A kérelmezett szerint jogerős bírósági végzés hiányában megtartott figyelmeztető sztrájk jogellenes volt. Sérelmezte, hogy fellebbezési joga a sztrájkidőpont elmúlására tekintettel kiüresedett. Álláspontja szerint önmagában a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyermekfelügyelet nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, ezért az elsőfokú végzés nem biztosít még elégséges szolgáltatást.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktörvény) 4.§ (2) bekezdése szerint az olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A Sztrájktörvény 4. § (3) bekezdése szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Ezen törvényi rendelkezésekből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét vagy a felek megállapodásának kell tartalmaznia, vagy pedig arról jogerős bírósági határozatnak kell döntenie. Ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés.
A Sztrájktörvény rendelkezéseinek együttes értelmezése során megállapítható, hogy a 4.§ (2) bekezdésének megsértése jogellenességet von maga után.
A kérelmezők tudomással bírtak arról, hogy a sztrájk megtartásának időpontjában sem megállapodás, sem jogerős bírósági döntés nem volt a még elégséges szolgáltatás tárgyában, így az általuk ennek hiányában megtartott sztrájk jogellenes.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős.
Budapest, 2022. február 10.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság
A Fővárosi Ítélőtábla cáfolja azon, a Magyar Helsinki Bizottság által kiadott nyilatkozat alapján megjelent sajtóközleményeket, melyek szerint a Labrisz Leszbikus Egyesület felperes személyiségvédelmi perében eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 1. napján meghozott döntését a miniszterelnök 2020.októben 3-i rádióinterjújában elhangzott egyik kijelentésére alapította, azzal indokolta.
Cáfolja továbbá, hogy az ítélet kihirdetésekor a szóbeli indokolásban a Fővárosi Ítélőtábla „a pedofíliát és homoszexualitást összemosó” mondatot használt volna, továbbá, hogy elhangzott volna az, miszerint „a pedofília is bántja a gyerekeket, és ez a könyv is azt teszi”.
Ezzel szemben a perben vitatott cikkben írtak és a kereset tárgyává tett újságírói vélemény ismertetésére került sor.
A Fővárosi Ítélőtáblát az ügyhöz és a meghozott ítélethez kapcsolódó kérdéssel a sajtóközleményeket megjelentető sajtószervektől senki nem kereste meg. Az ügyben kiadott sajtóösszefoglaló a Fővárosi Ítélőtábla honlapján a sajtóközlemények között olvasható, valamint az közvetlenül az alábbi linken is elérhető.
https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20220203/dontes-www...