Tisztelt Ügyfelek!
A 2021. március 6. napján a Magyar Közlöny 38. számában közzétett 111/2021. (III. 6.) Korm. rendelet, valamint a 112./2021. (III. 6.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az alábbiakról tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket.
A tárgyalások 2021. március 8. napjától nem kerülnek személyes jelenléttel megtartásra.
A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel 2021. év március 8. napjától.
A bíróság épületében ügyfelek 2021. március 8. napjától nem léphetnek be.
Kérjük a Tisztelt Ügyfeleket, hogy beadványaikat a bíróság részére lehetőség szerint elektronikus úton szíveskedjenek eljuttatni, vagy a bíróságon kihelyezett gyűjtőládába elhelyezni.
A rendkívüli helyzet idején jogszabály alapján halaszthatatlanul intézendő ügyek papíralapú iratain az ügy tárgyát (pl. távoltartás, kényszerintézkedés) jól látható kiemeléssel szíveskedjenek feltüntetni.
A bírósági eljárások kezdeményezése továbbra is lehetséges. Valamennyi bíróság előtt, valamennyi ügyszakban biztosított az elektronikus – online úton történő ügyindítás. Az ügyindítás előfeltétele, hogy a fél ún. ügyfélkapu, cégkapu vagy hivatali kapu regisztrációval (bővebben: www.magyarorszag.hu) rendelkezzen.
Az ügyfélkapu/cégkapu/hivatali kapu regisztráció birtokában a bíróságok előtti ügyindítás a https://birosag.hu/elektronikus-kapcsolattartas oldalon feltüntetett módon biztosított:
- polgári peres eljárásban, - gazdasági peres eljárásban, - munkaügyi peres eljárásban, - közigazgatási peres eljárásban, - büntetőeljárásban, - szabálysértési eljárásban, - csőd-és felszámolási eljárásban, - végrehajtási eljárásban, - civil szervezetek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásaiban, - valamennyi nemperes eljárásban (általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele, adósságrendezési eljárás stb.).
A 2020. január hó 1. napját követően kezdődött peres ügyekben a bírósági ügy iratanyaga elektronikus úton, otthonról 0-24 órában online megtekinthető. Az ún. E-akta szolgáltatás igénybevétele a https://eakta.birosag.hu/ oldalon, ügyfélkapu/cégkapu/hivatali kapu rendelkezésre állása esetén, bírósági regisztrációt követően lehetséges.
A bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal további elektronikus szolgáltatásai a https://birosag.hu/e-ugyintezesi-szolgaltatasok oldalon érhetők el. Az elektronikus szolgáltatások keretében lehetséges:
- az eljárási illeték online megfizetése a Bírósági Fizetési Portálon keresztül,
- az ún. elnöki panasz benyújtása az e-panasz menüponton keresztül,
- gazdálkodó szervezetek részére a „csőd – és felszámolási eljárás alatt nem állás tényének” online úton történő igazolása iránti kérelmek benyújtása
A papír alapon intézendő bírósági ügyek nyomtatványai a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai oldalon elérhetők és postai úton benyújthatók.
A Fővárosi Ítélőtábla központi e-mail címe: elnokiiroda@fovitb.birosag.hu
Fax szám: +36 1 268 4807
A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégium Fax száma: +36 1 268 4816
A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium Fax száma: + 36 1 336 1565
A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégium
Fax száma: + 36 1 268 4807
Tájékoztató Iroda
Fax száma: + 36 1 336 5720
Budapest, 2021. év március hó 8.
dr. Ribai Csilla
a Fővárosi Ítélőtábla elnöke
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
2021.El.II.B.14.
A Fővárosi Ítélőtábla szabályzata
a szigorított védekezés időszakában a Fővárosi Ítélőtábla épületébe való belépés és benntartózkodás rendjéről, valamint a munkavégzés különös szabályairól
Hatályos: 2021. március 8. napjától
Készítette:
………………………………
Egriné dr. Salamon Emma
elnökhelyettes
Jóváhagyta:
Budapest, 2021. március 8.
………………………………
Dr. Ribai Csilla
elnök
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 119. § c) pontjában biztosított jogköröm alapján – a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §, valamint a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet figyelembe vételével – a Fővárosi Ítélőtábla épületébe való belépés és az épületben történő benntartózkodás rendjét, valamint a munkavégzés különös szabályait a szigorított védekezés időszakában az alábbiak szerint szabályozom.
A szabályzat célja és hatálya
1. § A szabályzat célja:
a bíróságon folyó munka zavartalanságának és a bírósági épület rendjének biztosítása;
a bírósági épületbe történő be- és kilépés, az ott tartózkodás szabályainak meghatározása a szigorított védekezés időszakában;
az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása;
a bírák, igazságügyi alkalmazottak és a bírósági eljárásokban résztvevők egészségének megóvása;
a járványügyi intézkedések maradéktalan betartásának biztosítása.
2. § A szabályzat
területi hatálya a Fővárosi Ítélőtábla által használt épületre;
személyi hatálya a Fővárosi Ítélőtábla dolgozóira, valamint az épületbe belépő más személyekre;
időbeli hatálya a Magyarország Kormánya által elrendelt szigorított védekezés időszakára
terjed ki.
3. § A Fővárosi Ítélőtábla épületébe történő be- és kilépés, az épületben tartózkodás rendjéről, valamint a bírósági épület rendje fenntartásának követelményeiről szóló 2020.El.II.B.34. számú szabályzatot a jelen szabályzatban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
4. § A Fővárosi Ítélőtábla épületében tartózkodás veszélyhelyzet idején irányadó szabályainak meghatározásáról szóló 2020.El.II.B.51. számú szabályzat előírásai a szigorított védekezés időszakában nem alkalmazhatóak.
A belépésre és benntartózkodásra jogosultak
5. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe
munkavégzés céljából a bíróság dolgozója;
az ügyvédi kamara tagjai vagy kamarai jogtanácsos, az ügyészek, az alügyészek és az ügyészségi fogalmazók – a hivatásrendi igazolvány felmutatásával – továbbá a bírósági pénztár szolgáltatását igénybe vevő ügyfél, valamint a bíróság érdekkörébe tartozó feladatot ellátó személy, így különösen a bírósággal szerződéses viszonyban álló vállalkozó;
a bíróság által foganatosított eljárási cselekményre idézett személy, és
általa a bíróság eljárásában képviseleti joggal meghatalmazott személy,
törvényes képviselője;
a bíróság által foganatosított eljárási cselekményről értesített személy;
a hatóság által a bíróság elé állított személy
léphet be.
(2) Külső szolgáltatók, vállalkozók szakemberei a Fővárosi Ítélőtábla épületébe munkavégzés céljából kizárólag abban az esetben léphetnek be, ha előzetesen a Gazdasági Hivatal részére megküldték minden egyes belépni szándékozó szakember vonatkozásában a nyilatkozatokat a vírusmentességükről.
(3) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe nem léphetnek be a bírák és az igazságügyi alkalmazottak hozzátartozói.
6. § A Fővárosi Ítélőtábla épületében az
5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a munkavégzés ideje alatt;
5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy a feladat ellátásához szükséges ideig;
5. § (1) bekezdés c)-e) pontjában foglalt személy az eljárási cselekmény időtartamáig
az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, munkavédelmi maszk, illetve textil vagy más anyagból készült maszk (a továbbiakban együtt: orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk) viselése mellett a jelen szabályzatban foglaltak betartásával tartózkodhat.
A kezelő- és tájékoztató irodák működése
7. § (1) A kezelő- és a tájékoztató irodákban a személyes ügyfélfogadás szünetel, az irodákba ügyfél nem léphet be. Ügyirat tartalmáról felvilágosítás adás, tájékoztatás nyújtás kizárólag távközlési eszközön, illetve elektronikus rendszeren keresztül biztosítható.
(2) Az ügyfelek a papír alapon benyújtandó beadványokat postai úton, vagy a Fővárosi Ítélőtábla épülete bejáratánál található gyűjtőládában történő elhelyezés útján nyújthatják be.
A belépés és a benntartózkodás általános szabályai
8. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla dolgozói kivételével az épületbe más, a szigorított védekezés időszakában egyébként belépésre jogosult személy beléptetését csak abban az esetben lehet elvégezni, ha az illetékes tanácselnök, szervezeti egység vezető javaslatára a Fővárosi Ítélőtábla elnöke erre utasítást adott a beléptetést végzők részére.
(2) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe belépni kizárólag a kihelyezett kézfertőtlenítő használatát követően, az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk viselésével lehetséges. Az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk viselése nem helyettesíthető kendővel vagy sállal.
(3) A közös használatú épületrészek és közös használatú helyiségek használata során mindenki köteles védőeszközöket (orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszkot, kihelyezett kézfertőtlenítőt) használni.
(4) A közös használatú helyiségekben egy légtérben egyszerre csak egy fő tartózkodhat (étkezés, ételmelegítés, mosdóhasználat). Ez alól kivételt képez a munkavégzési, ügyintézési és hivatali célú egy légtérben való tartózkodás, azonban ebben az esetben is – amennyiben a helyiség mérete lehetővé teszi – tartani kell a személyek közötti legalább 2 méteres távolságot. Az egy helyiségben tartózkodásnak a lehető legrövidebb ideig kell tartania, viselni kell az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszkot, valamint a higiéniás szabályok betartására különös figyelmet kell fordítani.
(5) Az új koronavírus járvány terjedésének megelőzése érdekében a Fővárosi Ítélőtábla minden dolgozója és ügyfele köteles betartani és lehetőségeihez mérten betartatni a védőeszközök viselésére vonatkozó és a higiéniai óvintézkedéseket.
9. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe olyan személy nem léphet be, aki járványügyi elkülönítés céljából elrendelt hatósági karantén hatálya alatt áll. A Fővárosi Ítélőtábla épületébe olyan személy sem léphet be, aki hatósági karantén végrehajtására kijelölt lakóhelyen, karanténköteles személlyel közös háztartásban él.
(2) A Fővárosi Ítélőtábla épületébe a kapcsolat megszakítását (megszűnését) követő 10 napig olyan személy nem léphet be, aki szoros kapcsolatban állt valószínűsítetten vagy megerősítetten COVID-19 vírussal fertőzött személlyel. E tekintetben szoros kapcsolatban álló személynek minősül különösen az, aki a valószínűsített vagy a megerősített COVID-19 fertőzött személlyel
egy háztartásban él;
személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő, pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során);
közvetlen fizikai kapcsolatba került (pl. kézfogás útján);
fertőzött beteg váladékával érintkezett védőeszköz alkalmazása nélkül (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papírzsebkendőhöz);
a repülőúton bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült,
egy repülőúton utazott, és a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 fertőzött beteg mozgása indokolja, hogy a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktkutatás.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak fennállását
a Fővárosi Ítélőtábla ügyfelei kötelesek az épületbe történő beléptetést végző alkalmazottakkal közölni;
a Fővárosi Ítélőtábla dolgozói kötelesek haladéktalanul telefonon bejelenteni a Fővárosi Ítélőtábla elnökének.
(4) A (2) bekezdés b)-g) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók olyan személy esetében, aki fertőzésmentességét a bíróság épületébe történő belépése időpontját megelőző 72 órán belül elvégzett két negatív eredményű PCR teszttel igazolja.
A Fővárosi Ítélőtábla dolgozóira vonatkozó szabályok
10. § (1) Ha a Fővárosi Ítélőtábla dolgozója igazoltan COVID-19 vírusfertőzésen esett át, a Fővárosi Ítélőtábla épületébe kizárólag a gyógyulását igazoló orvosi dokumentáció bemutatásával léphet be.
(2) A Fővárosi Ítélőtábla dolgozói is kizárólag munkavégzés céljából és csak az irodai munkavégzéshez feltétlenül szükséges lehető legrövidebb időre tartózkodhatnak a Fővárosi Ítélőtábla épületében. A tanácsok elnökeinek és a szervezeti egységek vezetőinek lehetőség szerint biztosítaniuk kell a munkahelyen kívüli munkavégzést.
(3) A bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak az épületben való tartózkodásukról előre tervezett munkaidő-nyilvántartást kell vezetniük, amely alapján az épületben csak az e nyilvántartásban előzetesen feltüntetett dolgozó az ott megjelölt időszakban tartózkodhat.
(4) A szervezeti egységek vezetői, valamint a tanácselnökök kötelesek szervezési intézkedésekkel biztosítani a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére az irodákban a munkavégzés idejére az egyedüli elhelyezést. Amennyiben az elvégzendő feladat nem teszi lehetővé az egyedüli irodai elhelyezést, úgy az egy irodában tartózkodók kötelesek egymástól legalább 2 méter távolságban végezni feladataikat.
11. § A bírói testületek és a szervezeti egységek személyes jelenlétet igénylő értekezletet, ülést, rendezvényt kizárólag informatikai eszközök igénybevételével tarthatnak.
Az eljárási cselekmények végrehajtására vonatkozó különös szabályok
12. § (1) Az eljárási cselekményre érkező személyek – kivéve az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek – a Fővárosi Ítélőtábla épületébe az eljárási cselekmény kezdő időpontja előtt legfeljebb 5 perccel léphetnek be, a tárgyalótermet a legrövidebb úton kell megközelíteniük, ülőhelyeiket a tárgyalóteremben behívásukat követően azonnal el kell foglalniuk.
(2) Az eljárási cselekmény előtt és közben a tárgyalótermek előterében, valamint a folyosókon várakozni csak a szükséges időtartamban lehet, a várakozás során – amennyiben a helyiség mérete lehetővé teszi – biztosítani kell a személyek közötti 2 méteres távolság megtartását.
(3) Az eljárási cselekmény befejezését követően az ügyfelek kötelesek a Fővárosi Ítélőtábla épületét azonnal elhagyni.
Tárgyalótermi protokoll
13. § (1) A tárgyalások és nyilvános ülések megtartására kizárólag a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével kerülhet sor.
(2) Tárgyalótermi protokoll:
A tárgyalóterembe a kihelyezett kézfertőtlenítő használatát követően lehet belépni.
Az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk viselése az eljárási cselekmény teljes időtartama alatt, minden résztvevő számára kötelező. A tanács elnöke – szükség esetén – az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk levételét rendelheti el a személyazonosság megállapítása céljából, ennek időtartamára.
A tárgyalóteremben – amennyiben a helyiség mérete lehetővé teszi – a jelenlévőknek egymástól 2 méter távolságban kell lenniük. Ennek figyelembevételével az eljáró tanács elnöke az eljárási cselekmény megkezdését megelőzően szükség esetén meghatározza, hogy a tárgyalóteremben egyszerre hány fő tartózkodhat.
Az eljárási cselekmény megkezdése előtt hivatalból kell vizsgálni, hogy a járványügyi szabályokra (elkülönítés, zárlat, megfigyelés, ellenőrzés) figyelemmel az eljárási cselekmény megtartható-e.
(3) Amennyiben felmerül annak valószínűsége, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy tartózkodik:
az eljárási cselekményt meg kell szakítani;
az érintett személyt a bíróság elkülönített helyiségébe kell irányítani azzal, hogy ott várakozzon;
az illetékes egészségügyi hatóságot értesíteni kell;
a tárgyalóteremben tartózkodó személyek adatait és elérhetőségeit – amennyiben addig még nem került rá sor – az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell, majd a Fővárosi Ítélőtábla elnökén keresztül az illetékes hatósághoz el kell juttatni.
(4) A tanács elnöke a járványügyi szabályokra tekintettel, az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozóan egyedi szabályokat is megállapíthat.
(5) Lehetőség szerint minden eljárási cselekmény befejezését követően a tárgyalóteremben fertőtlenítő takarítást kell végrehajtani, melynek megszervezése a Polgári Tájékoztató Iroda feladata. A fertőtlenítő takarítás végrehajtása céljából az eljárási cselekmények befejezéséről a bíró, a bírósági titkár vagy a melléjük beosztott igazságügyi alkalmazott haladéktalanul értesíti a Polgári Tájékoztató Irodát.
(6) Az elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartandó eljárási cselekmények lebonyolításánál is biztosítani kell azt, hogy a bírósági épületben tartózkodó személyek egymástól legalább két méter távolságra legyenek.
Papíralapú iratok kezelése
14. § Valamennyi, a bírói és igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonnyal, valamint az igazgatási intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatosan keletkezett kiadmány kizárólag elektronikus úton kézbesíthető.
15. § A Fővárosi Ítélőtábla részére postán, gyűjtőláda vagy kézbesítő útján kézbesített iratok átvételének szabályai:
Az iratok átvétele során a küldemény átvevőjének, illetve a gyűjtőládában elhelyezett iratok kivétele során a gyűjtőláda ürítőjének az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszkot, valamint kesztyűt kell viselnie.
Az átvételt követően valamennyi átvett iratot – a boríték felbontása nélkül – az iratok fertőtlenítésére kijelölt helyiségben kell elhelyezni (iratkarantén), majd a helyiségben a lehető leghamarabb ózonos fertőtlenítést kell végezni az ózonos fertőtlenítő készülék kezelési utasításának megfelelően.
Az iratok iratkaranténból való kivétele az ózonos fertőtlenítő készülék kezelési utasítása szerint történhet.
16. § (1) A bíróságon belüli és kívüli munkavégzés során is lehetőleg mellőzni kell a papíralapú iratok mozgatását.
(2) A kizárólag papíralapon rendelkezésre álló iratokat elsősorban fénymásolás vagy szkennelés útján készített másolati vagy digitalizált formában kell a bíróságon kívüli munkavégzéshez rendelkezésre bocsátani.
(3) A bíróságon kívüli munkavégzés során az iratok visszaszállításakor valamennyi visszahozott irat úgy minősül, mintha az közvetlen kézbesítéssel érkezett volna. Ebből következően a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott által az otthoni munkavégzés céljából használt, majd visszaszállított iratokra megfelelően alkalmazni kell az iratkaranténra vonatkozó előírásokat.
17. § A saját kezű aláírást igénylő dokumentumok esetében – az illetékes szervezeti egység vezetőjének döntése alapján, a dokumentum jellegétől függően – az alábbi szabályok egyike alkalmazandó:
A saját kezű aláírástól el lehet tekinteni.
A dokumentum kezelője a dokumentumra rávezeti, hogy a dokumentum a saját kezű aláírásra jogosult/köteles személy aláírásával ellátottnak tekintendő. Ebben az esetben a dokumentum kezelője felel a feljegyzés valóságtartalmáért.
A saját kezű aláírásra jogosult/köteles személy hivatali e-mail fiókjából hivatalos üzenetet küld a dokumentum kezelőjének arról, hogy a szóban forgó dokumentumot saját kezű aláírásával ellátottnak tekinti. Ebben az esetben az e-mailt ki kell nyomtatni és a dokumentumhoz kell csatolni.
Amennyiben a saját kezű aláírás megléte elengedhetetlen, úgy az aláírást és az aláírás körülményeit is úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a papíralapú iratok kezelésére vonatkozó, szigorított védekezés időszakában érvényes előírásoknak.
Záró rendelkezések
18. § (1) A szabályzat elkészítéséért, módosításáért, annak jóváhagyatásáért, felülvizsgálatáért az Elnökhelyettes a felelős. A szabályzatot az Ítélőtábla elnökének jóvá kell hagynia.
(2) A szabályzatot a Fővárosi Ítélőtábla internetes és intranetes honlapján is közzé kell tenni, valamint elektronikus úton a Fővárosi Ítélőtábla minden dolgozójának meg kell küldeni.
(3) A szabályzat megismerésének igazolására szolgáló „Megismerési nyilatkozat” aláírására a járványügyi helyzetre tekintettel jelen szabályzat vonatkozásában nem kerül sor.
(4) Ez a szabályzat a címlapon megjelölt napon lép hatályba, és a szigorított védekezés Korm.rendelet szerinti megszűnésének időpontjában hatályát veszti.
------------------------------------------------------------------------------------------------
TÁJÉKOZTATÓ - a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet bírósági szervezetet érintő rendelkezéseiről
2021. március 6. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir. II.), amely a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelettel bevezetett ideiglenes védelmi intézkedések bíróságokra vonatkozó szabályait tartalmazza.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kivezető tv.) szabályait továbbra is alkalmazni kell, a Veir. II.-ben írt eltérésekkel.
I. HATÁLYBALÉPÉS
A Veir. II. 2021. március 8. napján lép hatályba és 2021. május 23-án hatályát veszti.
II. A SZIGORÍTOTT VÉDEKEZÉS IDŐSZAKA ÉS SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
Szigorított védekezés ideje: 2021. március 8. és 2021. április 5. napja közötti időszak.
A Veir. II.-t a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A hatályos szabályozás szerint a Veir. II. eltérő szabályait 2021. április 5. napjáig kell alkalmazni, amely azt jelenti, hogy az azt követő időszakra kitűzött tárgyalásokra nem vonatkozik.
III. A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések
A szigorított védekezés ideje alatt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések:
- A jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel.
- A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
TÁJÉKOZTATÓ - a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet büntető ügyszakot érintő rendelkezéseiről
2021. március 6. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir. II.), amely a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelettel bevezetett ideiglenes védelmi intézkedések bíróságokra vonatkozó szabályait tartalmazza.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kivezető tv.) szabályait továbbra is alkalmazni kell, a Veir. II.-ben írt eltérésekkel.
I. HATÁLYBALÉPÉS
A Veir. II. 2021. március 8. napján lép hatályba és 2021. május 23-án hatályát veszti.
II. A SZIGORÍTOTT VÉDEKEZÉS IDŐSZAKA ÉS SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
Szigorított védekezés ideje: 2021. március 8. és 2021. április 5. napja közötti időszak.
A Veir. II.-t a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A hatályos szabályozás szerint a Veir. II. eltérő szabályait 2021. április 5. napjáig kell alkalmazni, amely azt jelenti, hogy az azt követő időszakra kitűzött tárgyalásokra nem vonatkozik.
III. A BÍRÓSÁGOKAT KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK – BÜNTETŐ ÜGYSZAKOT ÉRINTŐEN
1. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések
A szigorított védekezés ideje alatt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A tárgyalásokra vonatkozóan továbbra is irányadóak a Kivezető törvény alábbi rendelkezései:
Ha a személyes jelenlét járványügyi intézkedést sért, akkor az eljárási cselekményt (pl. tárgyalás) el kell halasztani.
Ha az eljárási cselekmény nem halasztható el, akkor a jelenlétet telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.
Ha a személyes jelenlét nem jár járványügyi intézkedés megszegésével, a jelenlétet abban az esetben is elsősorban telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.
Veir. II. a szigorított védekezés idejére az alábbi eltérő szabályokat állapítja meg:
Ha az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg, akkor a tárgyalást (nyilvános ülést) 2021. április 5-ét követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani.
Ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna, a bíró kivételes esetben dönthet a tárgyalás megtartásáról.
2. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések
A Veir. II. értelmében a bíróság és a szabálysértési hatóság nemcsak a tanú számára, hanem az eljárás alá vont személy számára is engedélyezhet írásbeli vallomástételt az eljárás alá vont személy meghallgatás vagy tárgyalás tartása iránti kérelme esetén a Szabs. tv. 62/A. §-a előírásainak figyelembevételével.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
TÁJÉKOZTATÓ - a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet civilisztikai ügyszakot érintő rendelkezéseiről
2021. március 6. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir. II.), amely a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelettel bevezetett ideiglenes védelmi intézkedések bíróságokra vonatkozó szabályait tartalmazza.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kivezető tv.) szabályait továbbra is alkalmazni kell, a Veir. II.-ben írt eltérésekkel.
I. HATÁLYBALÉPÉS
A Veir. II. 2021. március 8. napján lép hatályba és 2021. május 23-án hatályát veszti.
II. A SZIGORÍTOTT VÉDEKEZÉS IDŐSZAKA ÉS SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
Szigorított védekezés ideje: 2021. március 8. és 2021. április 5. napja közötti időszak.
A Veir. II.-t a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A hatályos szabályozás szerint a Veir. II. eltérő szabályait 2021. április 5. napjáig kell alkalmazni, amely azt jelenti, hogy az azt követő időszakra kitűzött tárgyalásokra nem vonatkozik.
III. A BÍRÓSÁGOKAT KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK – CIVILISZTIKAI ÜGYSZAKOT ÉRINTŐEN
1. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
A szigorított védekezés ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe
a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.
2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések
A szigorított védekezés alatt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:
A bírósági eljárásokat érintő rendelkezések a szigorított védekezés fennállása alatt
- A szigorított védekezés ideje alatt a gyermek visszavitelét elrendelő határozat és a szülői felügyelet és kapcsolattartás tárgyában hozott olyan határozat végrehajtásának elrendelésére nem kerülhet sor, amely alapján a gyermeket külföldön élő személy részére kell átadni.
- A végrehajtás elrendelésére vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon újrakezdődik.
- A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedések miatt került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható.
- A végrehajtási eljárásban rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.
A végrehajtás foganatosítását érintő rendelkezések a szigorított védekezés fennállása alatt
- A végrehajtónál a személyes ügyfélfogadás szünetel.
- Végrehajtói kézbesítés nem történik.
- A végrehajtó a végrehajtható okirat kézbesítésekor egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés feltételeiről. A végrehajtó az adós kérelmére - a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül – részletfizetést engedélyezhet.
- A végrehajtó nem foganatosít
helyszíni eljárást, hagyományos árverést, helyszíni kényszercselekményt,
ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárást, valamint
meghatározott cselekményt.
- A végrehajtó gépjárművet forgalomból nem vonhat ki.
- A végrehajtó magánszemély lakóingatlanára árverést nem folytathat.
3. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések
A szigorított védekezés ideje alatt a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:
- A közjegyzőnél a szigorított védekezés megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő.
- A szigorított védekezés megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon újrakezdődik.
4. A cégnyilvántartással és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával összefüggő eltérő rendelkezések alkalmazásáról szóló rendelkezések
A szigorított védekezés ideje alatt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:
- A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le.
- A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag postai úton vagy elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.
5. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések
A szigorított védekezés ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), az 1952-es Pp., valamint Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:
A határidők
- Ha a Veir. II. eltérően nem rendelkezik, a szigorított védekezés a határidők folyását nem érinti.
A per megindítása
- A szigorított védekezés ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
A perfelvételi tárgyalás eltérő szabályai
- A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt
a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni
azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket.
- Ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges,
a perfelvétel lezárása érdekében a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy
a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
- A személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell az eltérő szabályokat.
- A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást.
- A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
- A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
Az érdemi tárgyalás eltérő szabályai
- A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást
lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani.
Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a tárgyalás megtartása helyett a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
- Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a fenti módon nem foganatosítható,
a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint a fenti módon foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le.
- Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a fenti módon nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig, vagy a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele.
- A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.
- Ha a perben a szigorított védekezés kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a szigorított védekezés ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította,
a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és
lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
- A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
- A perbeli egyezséget a bíróság a felek megnyilatkoztatását követően végzésével
tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.
Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni.
Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
Az eljárások közös eltérő szabályai
- A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének
a felek közös kérelmére
korlátlan számban van helye.
- Ha a bíróság ideiglenes intézkedést – erre irányuló kérelem esetén – a perindítást megelőzően elrendel,
a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon kezdődik.
- Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.
- Személyes meghallgatás szükségessége esetén a
nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy
a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
- Az elsőfokon eljáró bíróság — törvény eltérő rendelkezése esetében is — egy hivatásos bíróból áll.
- Ha a szigorított védekezés ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye,
az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.
A másodfokú eljárások és felülvizsgálati eljárások különös szabályai
- A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a bíróság tárgyaláson kívül jár el.
- Ha a perorvoslati kérelem tárgyában tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték,
az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.
A polgári nemperes eljárásokra vonatkozó különös szabályok
- Az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében a szigorított védekezésre megállapított eltérő rendelkezéseket alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha a Veir. II. az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.
6. A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések
A Veir II. közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az 1952-es Pp., a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Kpntv.) és a Kp. tárgyi hatálya alá tartozó közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban kell alkalmazni, a Kivezető törvény rendelkezéseire is figyelemmel.
A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:
Az azonnali jogvédelem eltérő szabályozása
Kizárt az azonnali jogvédelem/végrehajtás felfüggesztése, ha
a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy
a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.
A perelőkészítés, valamint a tárgyalási perszakban szükséges személyes meghallgatások
Személyes meghallgatás szükségessége esetén
a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni vagy
a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni és - szükség szerint - jegyzőkönyvben rögzíteni.
Az eljárás félbeszakadásának speciális esete
Ha a szigorított védekezés ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.
A beadványok benyújtásának eltérő szabályai
A szigorított védekezés ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
A tárgyalásokra vonatkozó eltérő szabályok
- A szigorított védekezés ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el, ideértve a perorvoslati eljárásokat is.
- Ha tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.
- Ha a perben a szigorított védekezés idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes csak meghatározott esetekben kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra halassza el.
Az eljárási cselekményekre vonatkozó rendelkezések
Az eljárási cselekményeket lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell lefolytatni.
Tárgyalás berekesztése, ítélethozatal
- Ha a szigorított védekezés kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a szigorított védekezés ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
- A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
Az egyezségkötés lehetősége
- A perbeli egyezséget a bíróság végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.
- Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni.
- Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
