Kamerás megfigyelő rendszer üzemeltetéséről

                                                                                              

2019.El.II.B.10.

A Fővárosi Ítélőtábla szabályzata

a kamerás megfigyelő rendszer üzemeltetéséről és az ezzel kapcsolatos adatkezelésről

 

Hatályos: 2019. április 1. napjától

 

Készítette:

Egriné dr. Salamon Emma

elnökhelyettes

 

Jóváhagyta:

Budapest, 2019. április 1. napján

Dr. Ribai Csilla

elnök

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szabályzat célja

1.1. A szabályzat célja az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendelete (a továbbiakban: GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), illetve a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése a biztonsági kamerák üzemeltetésével együtt járó adatkezelések során.

2. A szabályzat hatálya

2.1. A szabályzat személyi hatálya a Fővárosi Ítélőtáblára (a továbbiakban: Ítélőtábla) és az ott szolgálatot teljesítő bírákra és igazságügyi alkalmazottakra terjed ki.

2.2. A szabályzat tárgyi hatálya az Ítélőtábla által üzemeltetett biztonsági kamerákkal kapcsolatos adatkezelésre és az érintettnek az adatkezeléssel együtt járó jogai gyakorlásának biztosítására terjed ki.

2.3. A szabályzat tárgyi hatálya nem terjed ki az Ítélőtábla épületeiben működő, de nem az Ítélőtábla által üzemeltetett kamerákkal - így a 1055 Budapest, Markó utca 16. szám alatti épületben a Készenléti Rendőrség által és a 1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. szám alatti épületben az épület üzemeltetője által üzemeltetett kamerákkal - kapcsolatos adatkezelésre.

3. Értelmező rendelkezések, az érdekmérlegelési teszt elvégzése

3.1. Ezen szabályzat alkalmazásában:

adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés (GDPR 4. cikk 2. pontja);

adatkezelő: az Ítélőtábla;

adatvédelmi hatásvizsgálat: a GDPR 35. cikk rendelkezéseinek megfelelően az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által elvégzett hatásvizsgálat;

adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi (GDPR 4. cikk 12. pont);

érdekmérlegelési teszt: a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel elvégzett dokumentált mérlegelési folyamat, melynek során az Ítélőtábla jogos érdeke azonosításra és az érintettek jogos érdekével összemérésre kerül;

érintett: a biztonsági kamerával rögzített felvétel alapján azonosítható természetes személy, így különösen bírák és igazságügyi alkalmazottak, valamint az Ítélőtábla területére belépő, illetve a kamerás (elektronikus) megfigyelő rendszer hatókörébe kerülő további személyek;

kamerás megfigyelő rendszer: zárt láncú videórendszer, mely fixen telepített biztonsági kamerákkal kültérben és beltérben mozgóképet és hangot rögzít, azt korlátozott ideig tárolja;

piktogram: szöveges felirat helyett alkalmazott jelzés, melynek célja az érintett lényegre törő tájékoztatása az adatkezelés tényéről;

személyes adat: azonosított vagy akár közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ, jelen szabályzat alkalmazásában elsősorban képmás;

üzemeltetés: a kamerás megfigyelő rendszer és elemeinek működtetése, mellyel lehetővé válik mozgókép és hang rögzítése és tárolása.

3.2. Az érdekmérlegelési teszt eredményeképpen akkor lesz jogalapja a kamerás megfigyelőrendszer útján végzett adatkezelésnek, amennyiben fontosabb az ehhez kapcsolódó bírósági érdek, mint az érintettnek a személyes adatai védelméhez fűződő joga.

3.3. Az érdekmérlegelési teszt lépései minden egyes kameránál:

az adott helyszínen feltétlenül szükséges-e az adatkezeléssel járó kamera felszerelése vagy létezik alternatíva, mellyel az adatkezelés elkerülhető;

a jogos érdek meghatározása, amely az adatkezelést szükségessé teszi;

az adatkezelés céljának meghatározása, a kép- és hangfelvétel milyen időtartamú kezelését igényli az Ítélőtábla jogos érdeke;

az érintetteknek milyen adatkezelés ellen szóló jogos érdekeik, jogaik azonosíthatóak;

annak meghatározása, hogy miért korlátozza arányosan az Ítélőtábla jogos érdeke az érintetti jogos érdeket.

4. Az adatkezelés általános szabályai

4.1. Az adattakarékosság elvének megvalósulása mellett az Ítélőtábla épületében az Ítélőtábla elnökének döntése szerint kamerás megfigyelő rendszer működtethető annak érdekében, hogy megelőzhető, illetve bizonyítható legyen a jogsértő cselekmények elkövetése, ezáltal az épületben tartózkodó személyek életének, testi épségének és személyi szabadságának, valamint az épületben tárolt személyes és különleges, valamint a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatoknak a biztonsága, továbbá az Ítélőtábla vagyonvédelme.

4.2. A kamerás megfigyelő rendszer alkalmazása során az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges mértékben kezelhető személyes adat.

4.3. A kamerák mozgóképet és hangot rögzítenek, egyidejűleg lehetővé teszik a valós idejű megfigyelést is.

4.4. A kamerás megfigyelő rendszer működtetésének nem célja a bírák és igazságügyi alkalmazottak ellenőrzése, munkaintenzitásuk figyelemmel kísérése. A felvétel azonban - célhoz kötötten - a munkabalesetek kivizsgálásához, a fegyelmi és bírósági eljáráshoz szükség esetén felhasználható.

II. Fejezet

Különös szabályok

5. A felvételkészítés és tárolás jogalapja

5.1. Az Ítélőtábla épületében végzett kamerás megfigyelés keretében készült mozgókép- és hangfelvétellel összefüggő adatkezelés jogalapja – kötelező adatkezelés hiányában – az érintett hozzájárulása, mely ráutaló magatartással kerül kinyilvánításra azon érintettek esetében, akik a bírósági épületbe önként, szabad akaratukból lépnek be. Ezen jogalap alkalmazásának feltétele az épületbe belépés előtti tájékoztatás az adatkezelésről. A 16. életévét be nem töltött kiskorú személy esetén a hozzájárulást a szülői felügyeletet gyakorló szülő adja meg ráutaló magatartással a fenti feltétel teljesülése esetén.

5.2. Amennyiben az érintettnek kötelessége az épületben való megjelenés és mulasztásának jogkövetkezménye van, vagy jogos érdeke kívánja az épületbe való belépést, úgy az adatkezelés jogalapja az érdekmérlegelési teszt alapján megállapított bírósági jogos érdek.

5.3 Az érdekmérlegelési teszt során kameraállásonként vizsgálandó és az elnöki ügyvitel szabályai szerint elnöki iratban dokumentált körülmények lehetnek különösen:

a jellemzően konfliktussal járó jogvitarendezéshez és büntetőjogi felelősség megítéléséhez kapcsolódó bírósági épületekben előforduló rendkívüli események, melyek az épület rendjét megzavarhatják, így a bírósági épületek biztonságába vetett bizalom rombolására alkalmasak;

a bírósági épületekbe ügyintézés és nyilvános tárgyaláson való részvétel céljából a Bszi. 167. § (1) bekezdése értelmében bárki beléphet;

a bírósági épületekben mind papír alapon, mind elektronikusan tárolt adatvagyon biztonságának megőrzéséhez közérdek fűződik;

az épület nagysága, szintjeinek száma és az épületbiztonságért felelős személyek száma, akik egyidejűleg ellátják a feladatot, továbbá személyes jelenlétük időbeli terjedelme;

az adott épületet ért biztonsági támadások száma, jellege;

alternatív biztonsági intézkedések lehetősége, különösen ügyfélforgalom elől elzárt, beléptető-kártyával használható, naplózott belépést biztosító épületrészek kialakítása;

az érintetti érdekek, azaz a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog, így jelen szabályzat tekintetében elsődlegesen a képmáshoz fűződő jog;

az érintetti jogok ügyfélbarát biztosítása, a jogérvényesítés garanciái;

a megtett és az adatkezelés megkezdése előtt megtenni tervezett adatbiztonsági intézkedések;

az adatkezelés szűk körű időbeli korlátozottsága;

az igazságszolgáltatás méltósága tiszteletben tartásának, a bíróság működése zavartalanságának és az épülethasználat rendje betartásának a Bszi. 167. § (2) bekezdése szerinti biztosítása;

a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszköz bírósági épületbe bevitelére vonatkozó rendelkezéseknek a Bszi. 169. §-a szerinti ellenőrzése;

a Bszi. 170. §-ában meghatározott rendfenntartási intézkedést igénylő esetek észlelése;

egyéb, az adatkezelés szempontjából releváns körülmények számbavétele.

6. Az előzetes tájékoztatás követelménye

6.1. Az érintett részére az adatkezelés megkezdése előtt az alábbiakról kell előzetesen, az érintett számára hozzáférhető módon, írásban tájékoztatást nyújtani:

az adatkezelő, közös adatkezelés esetén adatkezelők és képviselőik neve, elérhetősége,

az adatkezelés jogalapja és célja (kameránként, a látószög feltüntetése mellett, a kamera a kép- és hangfelvétel rögzítése mellett közvetlen megfigyelésre is szolgál-e),

adatfeldolgozó igénybevétele esetén annak neve, elérhetősége, végzett tevékenység leírása,

a felvétel tárolásának helye és időtartama, az időtartam meghatározásának szempontjai,

az adattárolás biztonságát nem veszélyeztető formában közölt adatbiztonsági intézkedések,

az adatok megismerésére jogosult személyek köre,

a felvételeket milyen esetben, mely szervek, személyek részére lehet továbbítani,

a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályok,

milyen célból használhatja fel a felvételt az Ítélőtábla,

az érintetteket milyen jogok illetik meg, azokat milyen módon tudják gyakorolni,

jogaik megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.

A tájékoztató melléklete az Ítélőtábla épületeiben működő, de nem az Ítélőtábla által üzemeltetett kamerák kezelőinek adatkezelési tájékoztatója.

6.2. A tájékoztatás tartalmát az 1. számú melléklet tartalmazza. A tájékoztató az Ítélőtábla honlapján az érintettek számára hozzáférhető. A tájékoztató a bejáratnál elhelyezett figyelemfelhívásnak megfelelően a kezelőirodákban is hozzáférhető. A bírák és igazságügyi alkalmazottak részére a tájékoztató tartalmát az Ítélőtábla intranetes honlapján közzé kell tenni. Az új dolgozókat a munkába állás előtt az Elnöki Iroda a tájékoztató egy példányának átadásával tájékoztatja a 6.1. pontban felsoroltakról, amelynek tudomásulvételét az új dolgozók aláírásukkal igazolják.

6.3. A bejáratnál elhelyezett figyelemfelhívó tábla az alábbi rövidített tartalmú tájékoztatást tartalmazza: „Az épületben az élet, testi épség, személyi szabadság, vagyonbiztonság céljából kamerarendszer van elhelyezve, mely mozgóképet és hangot rögzít. A kamerák működésének helyét piktogram jelzi. A felvételt az Ítélőtábla 3 munkanapig tárolja. Az ezzel kapcsolatos részletes tájékoztató a kezelőirodákon és az Ítélőtábla honlapján elérhető.”

6.4. Az érintetti jogok gyakorlását a 2. számú mellékletben meghatározott nyomtatvány segíti, amelyet az Ítélőtábla intra- és internetes honlapján közzé kell tenni, a kezelőirodákon pedig hozzáférhetővé kell tenni. Kérésre a tájékoztatót a vakok és gyengén látók számára fel kell olvasni.

6.5. Az adatkezelési tájékoztatót és a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványt az Ítélőtábla honlapján is közzé kell tenni, a vakok és gyengén látók számára akadálymentes verzióban is.

7. A felvételkészítés célja

7.1. Az Ítélőtáblán kamerás megfigyelőrendszer az Szvtv. 31. § (1) bekezdése alapján az élet, testi épség és személyi szabadság és vagyon védelme céljából működtethető beleértve az adatvagyont is. Az OBH által elvégzett adatvédelmi hatásvizsgálat eredménye alapján a fenti cél eléréséhez ez az Ítélőtábla rendelkezésére álló leghatékonyabb eszköz.

8. A kezelt adatok köre, tárolás időtartama és helye

8.1. Az Ítélőtábla épületében elhelyezett, folyamatosan üzemelő kamerák mozgóképet és hangot rögzítenek.

8.2. A felvételek tárolásának ideje a rögzítéstől számított 3 munkanap, melynek elteltével – a 10.3 - 10.5. pontok szerinti felhasználás hiányában – haladéktalanul, automatikusan törlésre kerül a felvétel, kivéve az Szvtv. 31. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket. Az Szvtv. 31. § (3) bekezdése alapján rögzített felvétel tárolásának időtartama legfeljebb 30 nap.

8.3. A tárolás helye az Ítélőtábla által üzemeltetett kamerás megfigyelő rendszer részét képező digitális videórögzítő készülékben vagy egyéb erre használt számítástechnikai eszközben található, valamint a biztonsági mentésre használt merevlemez, amelyeket az Ítélőtábla saját helyiségében helyez el.

9. A felvételekhez hozzáférésre jogosult személyek

9.1. A felvételekhez hozzáférésre jogosult személyek: az Ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese, továbbá az Ítélőtábla elnöke által írásban megbízott bíró vagy igazságügyi alkalmazott. A beosztás, feladatkör megszűnése esetén a jogosultságot haladéktalanul vissza kell vonni.

9.2. A hozzáférési jogosultságot és ennek megszüntetését az Informatikai és Statisztikai Főosztály kijelölt alkalmazottja biztosítja, és egyidejűleg a kamerafelvételekhez való hozzáférés jogosultságok nyilvántartásában dokumentálja.

9.3. A hozzáférésre jogosult beosztásokat és munkaköröket az érintetteknek szóló adatkezelési tájékoztatóban közzé kell tenni.

10. A felvételek felhasználása, továbbítás

10.1. A rögzített vagy valósidejű mozgóképfelvételt a hozzáférésre jogosult személyek tekinthetik meg.

10.2. A rögzített felvétel megtekintésének helyét, időpontját, időtartamát, célját, a megtekintő(k) nevét, beosztását és a megtekintett felvétel azonosításra alkalmas módon való feltüntetését jegyzőkönyvben kell rögzíteni és azt az elnöki iratkezelési szabályok szerint elnöki iratként iktatni, vezetni.

10.3. A rögzített kép- és hangfelvételeket bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja, egyéb bírósági vagy közigazgatási eljárás esetén az irányadó eljárási szabályoknak megfelelően lehet a nyomozó vagy a közigazgatási hatóság, illetve más bíróság részére átadni. Az adattovábbítás tényét, annak pontos tárgyát, jogalapját, időpontját, a megkereső (címzett) nevét az elnöki iratkezelés szabályai szerint dokumentálni kell.

10.4. A felvétel továbbítására kizárólag az Ítélőtábla elnöke vagy elnökhelyettese engedélyével kerülhet sor.

10.5. A felvétel - célhoz kötötten - munkabaleset kivizsgálásához, fegyelmi vagy bírósági eljáráshoz a tényállás felderítése érdekében felhasználható.

11. A kamerák elhelyezése

11.1. Biztonsági kamerákat az Ítélőtábla épületében – a szabályzatban foglalt korlátozásokkal – lehet működtetni, így különösen bejáratnál, folyosón, lépcsőházban, liftnél, az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségekben, a tárgyalótermekben, továbbá a tárgyi eszközök, készletek raktározására szolgáló helyiségekben. A kamerák helyét az Ítélőtábla elnöke hagyja jóvá.

11.2. A kamerák működtetését a falon a kamera legfeljebb 2 méteres körzetében elhelyezett piktogram jelzi. Rejtett kamera nem üzemeltethető.

11.3 Nem irányulhat kamera olyan helyre, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sérti, különösen a mosdóban, illemhelyen, öltözőben, zuhanyzóban, közösségi helyiségben, könyvtárban, ebédlőben, konyhában, dohányzásra kijelölt helyen, dolgozószobában, bírósági vendégszobában történtek megfigyelésére.

11.4. A kamera látószöge nem irányulhat dolgozói munkaállomásra, továbbá közterületre. A kamera látószöge irányulhat az ügyfélfogadást rendszeresen végző dolgozói munkaállomással közvetlenül határos ügyfélfogadásra szolgáló területre, a tárgyalóteremben az íróasztalok kivételével a bírói asztal előtti területre az ügyfelek ügyfélfogadás vagy tárgyalás alatti magatartásának megfigyelése céljából.

11.5. A biztonsági kamera által felvett kép felbontása a kamerás biztonsági rendszer működtetésének céljához igazodik. A kamerát az arányosság elvére figyelemmel a cél eléréséhez szükséges legkisebb felbontásra kell beállítani.

12. Alapvető adatbiztonsági intézkedések

12.1. A képfelvétel megtekintésére szolgáló monitort úgy kell elhelyezni, hogy illetéktelen személy ne láthassa a kameraképet, ennek érdekében a monitort lehetőség szerint elzárt, kulccsal vagy biztonsági kóddal nyitható helyiségben célszerű elhelyezni. Abban az esetben, ha a monitor zárt helyiségben elhelyezése nem lehetséges és a biztonságért felelős személy a pultot őrizetlenül hagyja, ki kell jelentkeznie a kameraszoftverből vagy zárolnia kell a képernyőképet.

12.2. Képernyőképről további felvétel, ideértve a más eszközzel (pl. telefon) készített felvételt is, nem készíthető.

12.3. A rögzítő-egység elhelyezésekor alapvető cél, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá, ennek érdekében minden fizikai biztonsági intézkedést meg kell tenni.

12.4. Az Informatikai és Statisztikai Főosztály kijelölt alkalmazottja az elnöki iratkezelés szabályai szerint dokumentálja (hozzáférő személye, megtekintés időpontja és oka, az esetleges másolatkészítés megtörténte és indoka) a felvételekhez való hozzáférést.

12.5. A felvételekről az adatvesztés elkerülése érdekében biztonsági mentés készül, melynek tárolási ideje azonos az eredeti felvétel megőrzési idejével.

12.6. A bekövetkezett adatvédelmi incidenst az azt felismerő személynek haladéktalanul, a közvetlen felettese egyidejű értesítése mellett, szolgálati úton jelenteni kell az Ítélőtábla elnökének, aki a jelentést - az Ítélőtábla adatvédelmi felelősén keresztül - az OBH elnöke által meghatározott módon és tartalommal az incidenstől számított 24 órán belül továbbítja az OBH felé. Az adatvédelmi incidenst az OBH adatvédelmi tisztviselője 48 órán belül elektronikusan bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felé az erre a célra kialakított elektronikus felület szerinti adattartalommal. Az adatvédelmi incidenst nem kell bejelenteni, ha valószínűsíthető, hogy az nem jár kockázattal az érintettek jogainak érvényesülésére.

12.7. Az Ítélőtábla elnöke az incidens tudomására jutását követően haladéktalanul megteszi azon technikai, szervezési intézkedéseket, amelyek az adatvédelmi incidens orvoslására illetve az okozott hátrány enyhítésére alkalmasak.

12.8. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően az érintettet megillető valamely alapvető jog érvényesülését lényegesen befolyásoló következményekkel járhat, az érintettet az adatvédelmi incidensről haladéktalanul tájékoztatni kell.

III. Fejezet

Az érintett joggyakorlásának biztosítása

13. A hozzáféréshez való jog

13.1. Az érintett jogosult személyes adatainak kezeléséről, a kezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, a megőrzési időtartam meghatározásának szempontjairól, a személyes adatait érintő adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól, a megtett intézkedésekről, az adattovábbítás jogalapjáról és céljáról, az adattovábbítás címzettjeiről, az érintetti jogokról, joggyakorlásról, a jogérvényesítés módjáról tájékoztatást kérni.

13.2. A kérelem a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjeszthető, azt az érintett személyesen vagy elektronikus levél útján is benyújthatja.

13.3. A kérelem előterjesztését elősegítő nyomtatvány a kezelőirodákon és az Ítélőtábla honlapján egyaránt elérhető.

13.4. A kérelemről az Ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, vagy az Ítélőtábla elnöke által kijelölt személy a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül dönt. Amennyiben a kérelmet nem teljesíti, annak indokairól közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban, a kérelem elektronikus levél útján történő benyújtása esetén elektronikus levélben ad tájékoztatást. A kérelem elutasítását indokolni köteles.

13.5. Az Ítélőtábla az érintettnek a 2. számú melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult az Ítélőtábla az adatkezelésre.

14. Az adatkezelés korlátozásához (zároláshoz) való jog

14.1. Az érintett a felvétel készítésétől számított 3 munkanapon belül jogos érdeke esetén az ok feltüntetésével kérheti a felvétel zárolását. A kérelmet haladéktalanul – még az automatikus törlés előtt – be kell mutatni az elbírálásra jogosultnak.

14.2. A kérelem jogszerűsége és megalapozottsága esetén az érintett felvételrész későbbi visszanézhetőségét biztosítani kell. Az érintett felvételrészt az Ítélőtábla az adatkezelés korlátozott jellegének egyértelmű feltüntetésével megjelöli és annak az egyéb adatoktól elkülönített tárolását biztosítja.

14.3. A zárolás addig tart, amíg az érintett által megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását és a törlésnek nincs helye.

14.4. A kérelem a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjeszthető, azt az érintett személyesen vagy elektronikus levél útján is benyújthatja.

14.5. A kérelem előterjesztését elősegítő nyomtatvány a kezelőirodákon és az Ítélőtábla honlapján egyaránt elérhető.

14.6. A kérelemről az Ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, vagy az Ítélőtábla elnöke által kijelölt személy a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt dönt. Ha a kérelmet nem teljesíti, annak indokait közérthető formában, írásban, a kérelem elektronikus levél útján történő benyújtása esetén elektronikus levélben 25 napon belül közli. A kérelem elutasítását indokolni köteles.

14.7. Az Ítélőtábla az érintettnek a 2. számú melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult az Ítélőtábla az adatkezelésre.

15. A betekintéshez való jog

15.1. Az érintett a felvétel keletkezésének időpontjától számított 3 munkanapon belül kérheti, hogy a róla készült felvételekbe betekinthessen.

15.2. Az érintett a képmását tartalmazó felvételről abban az esetben kérhet másolatot, amennyiben más érintettek jogait az nem érinti hátrányosan.

15.3. A kérelemről való döntésig a személyes adat nem törölhető, ennek megakadályozása érdekében a kérelmet haladéktalanul be kell mutatni az elbírálásra jogosultnak. A betekintést ügyfélfogadási időben előre egyeztetett időpontban a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell biztosítani.

15.4. A kérelem a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjeszthető, azt az érintett személyesen vagy elektronikus levél útján is benyújthatja.

15.5. A kérelem előterjesztését elősegítő nyomtatvány a kezelőirodákon és az Ítélőtábla honlapján egyaránt elérhető.

15.6. A kérelemről az Ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, vagy az Ítélőtábla elnöke által kijelölt személy a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül dönt. Amennyiben a kérelmet nem teljesíti, annak indokairól közérthető formában írásban, a kérelem elektronikus levél útján történő benyújtása esetén elektronikus levélben ad tájékoztatást. A kérelem elutasítását indokolni köteles.

15.7. Az Ítélőtábla az érintettnek a 2. számú melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult az Ítélőtábla az adatkezelésre.

16. A tiltakozáshoz való jog

16.1. Az érintett jogosult az Ítélőtábla elnökéhez címzett levélben vagy elektronikus levélben az adatkezelés ellen tiltakozni, amennyiben az adatkezelés jogalapja az Ítélőtábla jogos érdeke.

16.2. A döntés meghozataláig az adatot az Ítélőtábla zárolja. Az adatkezelés elleni tiltakozás és az erről való döntés a felvétel automatikus törlését nem akadályozza.

16.3. A kérelem a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjeszthető, azt az érintett személyesen vagy elektronikus levél útján is benyújthatja.

16.4. A kérelem előterjesztését elősegítő nyomtatvány a kezelőirodákon és az Ítélőtábla honlapján egyaránt elérhető.

16.5. A kérelemről az Ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, vagy az Ítélőtábla elnöke által kijelölt személy a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül dönt. Amennyiben a kérelmet nem teljesíti, annak indokairól közérthető formában írásban, a kérelem elektronikus levél útján történő benyújtása esetén elektronikus levélben ad tájékoztatást. A kérelem elutasítását az Ítélőtábla indokolni köteles.

16.6. Az Ítélőtábla az érintettnek a 2. számú melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult az Ítélőtábla az adatkezelésre.

17. A törléshez való jog

17.1. Az érintett kérheti, hogy a személyes adatait tartalmazó felvételt törölje az Ítélőtábla, ha kezelése jogellenes.

17.2. A törlési kérelem benyújtása és az arról való döntés a felvétel automatikus törlését nem akadályozza.

17.3. A kérelem a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjeszthető, azt az érintett személyesen vagy elektronikus levél útján is benyújthatja.

17.4. A kérelem előterjesztését elősegítő nyomtatvány a kezelőirodákon és az Ítélőtábla honlapján egyaránt elérhető.

17.5. A kérelemről az Ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, vagy az Ítélőtábla elnöke által kijelölt személy a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül dönt. Amennyiben a kérelmet nem teljesíti, annak indokairól közérthető formában írásban, a kérelem elektronikus levél útján történő benyújtása esetén elektronikus levélben ad tájékoztatást. A kérelem elutasítását az Ítélőtábla indokolni köteles.

17.6. Az Ítélőtábla az érintettnek a 2. számú melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult az Ítélőtábla az adatkezelésre.

18. A jogorvoslat, az érintett jogérvényesítésének további lehetőségei

18.1. Az érintett személyes adatai védelméhez fűződő jogának a kamerás megfigyelő rendszer üzemeltetése során történő megsértése és az erre vonatkozó érintetti joggyakorlás kapcsán történt jogsértés esetén jogorvoslatért az Infotv. 23. §-ának rendelkezései szerint bírósághoz fordulhat.

18.2. Az érintett jogosult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.; 1530 Budapest, Pf. 5.; ugyfelszolgalat@naih.hu) is bejelentéssel élni az Infotv. 22. §-ában foglalt rendelkezések szerint.

18.3. A jogorvoslat és a Hatósághoz fordulás lehetőségéről az érintettet tájékoztatni kell.

19. Egyéb rendelkezések

19.1. Ha megalapozottan feltehető, hogy az érintetti jogok érvényesítése iránt kérelmet benyújtó személy az érintettel nem azonos személy, a kérelmet az érintett személyazonosságának hitelt érdemlő igazolását követően teljesíti az Ítélőtábla.

19.2. A kérelem elektronikus levél útján történő benyújtása esetén minden esetben szükséges az érintett személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása.

IV. Fejezet

20. Záró rendelkezések

20.1. A szabályzat elkészítéséért, módosításáért, annak jóváhagyatásáért az Informatikai és Statisztikai Főosztály vezetője a felelős. A szabályzatot az Ítélőtábla elnökének jóvá kell hagynia.

20.2. A szabályzatot évente, valamint az azt érintő jogszabályváltozás, szervezetszabályozó közjogi eszköz változása, illetve egyéb változás esetén felül kell vizsgálni, és a szükséges módosításokat az előírt határidőben, de legkésőbb a hatálybalépéstől (bekövetkezéstől) számított 90 napon belül át kell vezetni.

20.3. A szabályzat megismerése az Ítélőtábla intranetes honlapján minden dolgozó számára biztosított. A szabályzat, illetve módosításának hatályba lépéséről az Ítélőtábla dolgozói elektronikus levélben értesítést kapnak. A szabályzat 1. és 2. számú mellékletét az Ítélőtábla intra- és internetes honlapján is közzé kell tenni.

20.4. A szabályzat megismerésének igazolása a papír alapú „Megismerési nyilatkozat” (3. számú melléklet) aláírásával történik. A megismerési nyilatkozat aláírására kötelezettek az elnökhelyettes, a kollégiumvezetők, a főosztályvezetők, az osztályvezetők, az irodavezetők. E vezetők aláírásukkal nyilatkoznak arról, hogy a szabályzat tartalmát megismerték, illetve arról, hogy tájékoztatják beosztottjaikat a szabályzat hatályba lépéséről és felhívják figyelmüket a szabályzat megismerésének kötelezettségére.

20.5. Ez a szabályzat a címlapon megjelölt napon lép hatályba.

Mellékletek:

1. számú:      Adatkezelési tájékoztató a Fővárosi Ítélőtáblán üzemeltetett biztonsági célú kamerás megfigyelő rendszerről

2. számú:      Nyomtatvány az érintett jogainak gyakorlásához

3. számú:      Megismerési nyilatkozat

CsatolmányMéret
76 KB
34 KB
54.5 KB
31.7 KB