Továbbképzés indult a járásbírósági vezetők számára – Interjú Simon Máriával, a bírósági coach és tréneri hálózat vezetőjével

Idén a járásbírósági vezetők számára szervezet képzést az Országos Bírósági Hivatal a Magyar Igazságügyi Akadémia közreműködésével. Simon Máriával, a bírósági coach és tréneri hálózat vezetőjével készítettük interjút arról, hogyan is válhat valakiből jó vezető.

Múlt héten indult a járásbírósági vezetők képzése. Mit lehet tudni az előzményekről? Mi a képzés célja?

A vezetőképzés két éve indult újra az OBH szervezésében. Már évekkel korábban is volt ilyen tréning, amely a kollégiumvezetők, illetve a törvényszéki ítélőtábla elnökök, elnökhelyettesek oktatásával folytatódott tovább 2017-ben és 2018-ban. Mint minden ehhez hasonló képzésnek, ennek is az egyik célja a szervezetfejlesztés, ezáltal pedig egyik szintről sem maradhatnak ki a vezetők. Az idei tréning alkalmával így a járásbírósági vezetőkre esett a választás. Jelenleg két csoportnak tartottunk képzést, amelyek tagjai 2017-ben és 2018-ban kinevezett vezetők voltak. Természetesen így is színes volt a résztvevői kör, hiszen részt vettek olyanok, akik még csak pár hónapja gyakorolják e feladatkört, és olyanok is, akik már több éves vagy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A képzés elsődleges célja a vezetői kompetenciák fejlesztése volt, főként arra fókuszálva, hogy e beosztásban lévő személyeknek mi a szerepük az adott szervezetben. Próbáltunk továbbá segítséget nyújtani ahhoz, milyen motivációs eszközökkel tudja egy vezető elsősorban saját magát, majd ezáltal munkatársait is motiválni. Fontos, hogy a résztvevők meg tudják fogalmazni céljaikat, tisztában legyen identitásukkal, mi pedig ezek tudatosításához is igyekeztünk eszközöket biztosítani.

Jelen esetben egy kétmodulos képzésről van szó. Hogyan különülnek el ezek egymástól?

A képzést úgy építettük fel, hogy az első modul az úgynevezett vezetői soft skilleknek a fejlesztésére irányuljon, a második során pedig az igazgatástechnológiai ismeretek kerüljenek majd a középpontba. Az előbbi esetében mindazon kompetenciákról beszélünk, amelyek a társas kapcsolatok fenntartásához szükségesek. Ha jobban átgondoljuk, hogy egy vezető esetében, szerepéből adódóan, a tervezéstől egészen az ellenőrzésig vagy a visszajelzés adásáig, minden tevékenység a társas kapcsolatok fenntartásához köthető. Minkét modulban közös, hogy a gyakorlatok során, illetve magában a képzés módszertanában is nagy hangsúlyt fektetünk a résztvevők saját élményeinek megosztására. A tréning során kialakult bizalmi légkörnek köszönhetően, az egymással megosztott esetleges kudarcokból, hibákból vagy a kihívást jelentő tapasztalatokból is lehetett tanulni. Február végén folytatódó, második modul esetében is ezt visszük tovább, csak most már még célirányosabban a bírósági feladatokhoz és a vezetői szerephez kapcsolódóan fognak a jelenlévők eszközöket kapni.

 

Hogyan valósult meg ez a képzés?

A Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA) rendeztük meg a képzést. Módszertanában workshop, training jellegű, és viszonylag sok szervezetelméleti, szervezetpszichológiai, valamint vezetéselméleti ismereteknek az interaktív feldolgozása történt meg. Ahhoz, hogy ezt segítsük, a kiselőadásokat prezentációk formájában is odaadtunk a résztvevőknek. Igyekeztünk változatos módszerekkel, a jelenlévőket is bevonva feldolgozni az egyes témákat. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az a képzés jó, amely hasznos, ezért fokozottan odafigyeltünk arra, hogy minden téma feldolgozását követően legyen valamiféle visszacsatolás. Ügyeltünk arra, hogy a képzés autentikus legyen, vagyis a valós vezetői működést – annak az összes felelősségével, feladatával, kihívásával együtt –, megelevenítő gyakorlati feladatokkal is találkozhassanak a résztvevők.

Mit lehet tudni a képzőkről?

A képzést a bírósági coach és tréneri hálózat tagjai tartották, rajtam kívül még Dr. Karácson Mónika, a Székesfehérvári Törvényszék kollégiumvezetője, illetve Dr. Patus Sándor, a Zalaegerszegi Törvényszék elnökhelyettese tette lehetővé a tréning lebonyolítását. A tréning további részeiben dr. Fülöp Natasa, központi igazgatási feladatokkal megbízott bíró és dr. Nagy Erzsébet a Szegedi Ítélőtábla büntető bírája fog közreműködni.

Milyen motivációs eszközökkel képes egy vezető ösztönözni a munkatársait?

A legfontosabb az, hogy a vezetőknek elsősorban saját magukat kell motiválniuk, ez pedig csak úgy kivitelezhető, hogy tudatosítják magukban, mi az, amit ők személy szerint értéknek tartanak, mint hétköznapi emberek és mint vezetők – a feladataik, szerepvállalásuk, valamint a bírósági szervezet tekintetében – egyaránt. Mindennapi munkájuk szempontjából lényeges, hogy folyamatosan fejlesszék magukat, legyen önismeretük, és kommunikáljanak. Az a vezető képes csak motiválni munkatársait, aki bevonja őket az irányításba, ez persze eltérő szinten és minőségben valósul meg. Tudni kell, hogy egy magas beosztásban lévő személy számára a kommunikáció kiemelt terület. Ahhoz ugyanis, hogy valaki jó vezetővé váljon, az általa meghozott intézkedéseknek a miértjeit minden esetben tisztáznia szükséges. Azt is érdemes átbeszélni a kollégákkal, hogy az adott döntésnek milyen előnyei, illetve esetleges hátrányai lehetnek, és hogyan tudják majd ezeket kezelni, milyen lehetséges megoldások állnak rendelkezésükre. Ez a legfontosabb, követendő irányvonal. Összefoglalva az eddigieket, meg kell adni a munkatársaknak azokat a háttérinformációkat, amelyek a döntések elfogadásához szükségesek, ezáltal pedig sokkal együttműködőbbek lesznek, és kevésbé kell az ellenállás-kezeléssel foglalkozni.

Melyek a meggyőző kommunikáció eszközei? Hogyan tudunk szavakkal hatni másokra?

A meggyőző kommunikáció forrása nem más, mint az adott személy hitelessége. Amikor egy vezető kommunikál, azt kell közvetítenie mások felé, hogy hisz önmagában és az elképzeléseiben, amelyeket nemcsak meg akar, de meg is tud valósítani. Azonban, azt is éreztetnie kell munkatársaival, hogy érdemi eredmény születéséhez csapatban kell dolgozni, vagyis minden döntés megvalósításánál nélkülözhetetlen a kollégák segítsége, szakértelme.