BUDAPESTEN ZÁRULT A BÍRÓSÁGTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA KÖRÚT

Az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezésére, a Ráth György pályázat támogatásával, 2017. szeptemberében Budapestről indult sikeres útjára a Bíróságtörténeti kiállítás és konferencia körút. A konferencia körút szegedi, miskolci, debreceni, győri, pécsi állomásai után érkezett vissza Budapestre, ahol 2019. július 8-án került sor a zárórendezvény megtartására a Kúria Dísztermében, valamint a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termében.

A rendezvényen részt vett dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Vizkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára, dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, a törvényszékek és ítélőtáblák elnökei, a társhivatásrendek vezetői, a levéltárak meghívott igazgatói, a jogi karok dékánjai, professzorai és előadói, valamint Zsitvay Leó, a Fővárosi Törvényszék egykori megbecsült elnökének leszármazói.

A kiállítással egybekötött konferencián dr. Handó Tünde kiemelte, hogy 2019. július 15-én a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. tc. hatályba lépésének 150. évfordulóját ünnepeljük. E törvénycikk korszakalkotónak tekinthető, mivel elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól, megteremtve ezzel a mai magyar polgári igazságszolgáltatást és a bírói hatalom függetlenségét. A törvénycikk elvi éllel kimondta, hogy a bíró csak a törvénynek és a törvényerejű szokásnak van alárendelve. Hatására egy új bírói modell született Magyarországon; az élethivatásszerűen ítélkezést folytató, felkészült, szakmailag hozzáértő, jogismerő és elkötelezett bíró. Juhász Andor kúriai elnök gondolatait idézve rámutatott arra, hogy a bírói hivatás gyakorlói milyen gazdag hagyományokból meríthettek a mindennapokban is. Az OBH elnöke elmondta, hogy számos mintaszerű jogász életútja állhat példaképként a bírói kar előtt. A tárgyi környezet emlékei, a bírósági épületek és a használati tárgyak folyamatosan emlékeztetnek a nagyszerű elődök kötelességtudatára és hivatásszeretetére.

Az OBH elnökének köszöntőjét követően dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke rávilágított arra, hogy a konferencia körút minden állomásán megtapasztalhattuk a múlt, a jogi hagyományok közösségteremtő, megtartó erejét. Felhívta a figyelmet, hogy idén két jubileumot is ünnepelhet a hagyománytisztelő jogász társadalom. 150 éves a polgári bíráskodás alapjait megteremtő, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk, melynek alapelvei, mint a bírói függetlenség, az összeférhetetlenség szabályozása és a bírák elmozdíthatatlansága a mai napig érvényesek. Ugyancsak 150 éve alakult meg független szervezetként a feladatait addig a Kúria szervezetén belül ellátó Budapesti Királyi Ítélőtábla, amely közel 80 évig bírálta felül a hozzáérkezett ügyeket.

Bódiné dr. Beliznai Kinga az ELTE ÁJK egyetemi docense Ráth György életét és tudományos munkásságát ismertette, aki a Budapesti Királyi Ítélőtáblán tanácselnökként 14 évet töltött el.

A kutató kiemelte, Ráth az Igazságügyi Palota építőbizottságának elnökeként is hozzájárult a szakma fejlődéséhez, a bírói nyelvezet megújítására törekedett, ugyanakkor irodalmi, kultúraszervezői tevékenysége is jelentősnek bizonyult.

Dr. Megyeri-Pálffy Zoltán a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa Épületek és elnökök a Budapest Környéki Törvényszék történetéből és Epizódok a Pestvidéki Királyi Törvényszék történetéből címmel tartott érdekfeszítő előadást.  

Az előadások után a rendezvény résztvevőinek lehetősége nyílt a Fővárosi Ítélőtábla bíróságtörténeti kiállításán 12 tablót megtekinteni, amelyek betekintést engedtek az 1890-es ítélőtáblai reform előzményeibe, a Budapesti Királyi Ítélőtábla történetébe, bíráskodási és igazgatási feladataiba, a Budapesti Királyi Ítélőtábla ügyforgalmi adataiba, szervezetébe és felépítésébe. A tablók bemutatják az ítélőtábla bíróit és elnökeit, valamint a tisztviselők munka- és életkörülményeit. A kihelyezett tárlókon olyan becses történeti dokumentumok kerültek kiállításra mint a Fővárosi Ítélőtábla épületének zárkőokmánya Ferenc József aláírásával, valamint a Károlyi per és a Rákosi per ítéleteinek eredeti példánya.

A konferencia délután a Fővárosi Törvényszéken folytatódott, ahol a Fővárosi Törvényszék elnökének köszöntőjét követően Törvényszéki Elődeink címmel tartott előadást a Fővárosi Törvényszék két fogalmazója, ezt követően könyvbemutatóra és dokumentumfilm vetítésre került sor, majd a Fővárosi Törvényszék bíróságtörténeti kiállításának megtekintésével zárult a program.