Ítélet P. József vállalkozó 1996-os meggyilkolása miatt indult büntetőügyben

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. május 26. napján P.T. és társai ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az I. és II. r. vádlottak büntetését súlyosította, a III. r. vádlott bűnösségét megállapította és vele szemben büntetést szabott ki.

A Fővárosi Törvényszék a 15.B.1856/2014/82. számú, megismételt eljárásban hozott ítéletében P.T. I.r. vádlottat felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, H.I. II.r. vádlottat emberölés bűntette miatt 9 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, míg F.F. III.r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

 

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mindhárom vádlott terhére, míg I. és II. r. vádlottak és védőik felmentés végett jelentettek be fellebbezést. III. r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az I. és II. r. vádlottakkal szemben kiszabott főbüntetés súlyosításával, valamint III.r. vádlottnak a bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében való bűnösségének megállapításával és vele szemben büntetés kiszabásával az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét – egyetértve az ügyész súlyosításra és bűnösség megállapítására, valamint büntetés kiszabására irányuló fellebbezésével – megváltoztatta, így I. és II. r. vádlottak büntetését 15-15 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre súlyosította, míg III. r. vádlott bűnösségét megállapította bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében és ezért őt 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tényállás megállapításakor I-II. r. vádlottak vonatkozásában nem tévedett, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét.

Ugyanakkor a III. r. vádlott vonatkozásában a meglévő tényállás és az iratok alapján, új bizonyítás felvétele nélkül a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságétól eltérő döntést hozott.

A III. r. vádlott vonatkozásában a tanács elnöke kifejtette, hogy a másodfokú bíróság a bűncselekményben bűnsegédként való részvételét bizonyítottnak látta III. r. vádlott azon magatartása alapján, hogy I. r. vádlott kérésére ügyintézés címszó alatt P. J. sértettet – akinek halála folytán egyébként anyagi előnyre tett szert – a gyilkosság helyszínére csalta.

A tanács elnöke ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az elsőfokú bíróság az I. és II. r. vádlott vonatkozásában a bűnösségi körülményeket nem kellő súllyal értékelte, így az első fokon kiszabott büntetés nem fejezte ki a bűncselekmény tárgyi súlyát és annak társadalomra veszélyességét, továbbá nem szolgál visszatartó erőként a vádlottak számára, ezért került sor annak súlyosítására. Kifejtette, hogy bár I. r. vádlott felbujtóként követte el a bűncselekményt, de a II. r. vádlottban a bűncselekmény elkövetésére való szándék az ő tevékenysége folytán alakult ki, így a belső arányosság elvére figyelemmel az azonos mértékű büntetés kiszabását látta indokoltnak a másodfokú bíróság.

III. r. vádlott tekintetében enyhítő körülményként értékelte a másodfokú bíróság a bűnsegédi elkövetést, a vádlott részbeni ténybeli beismerő vallomását, azt, hogy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, súlyosító körülményként pedig a büntetett előéletét. Mindezek alapján, valamint arra is figyelemmel, hogy az elsőfokú bíróság a III. r. vádlott vallomására is alapította a tényállást a másik két vádlotténál enyhébb fegyházbüntetést szabott ki.

A másodfokú bíróság szerint – a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő ellenére – ezek a büntetések állnak arányban a cselekmény tárgyi súlyával és társadalomra veszélyességével, valamint visszatartó erővel bírnak a vádlottak vonatkozásában is.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete I. és II. r. vádlottak vonatkozásában jogerős, míg III. r. vádlott az ítélet ellen fellebbezéssel élhet, tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság felmentő ítéletével szemben bűnösségét állapította meg.

Az ügyész a másodfokú bíróság ítéletét tudomásul vette, azonban indítványozta a III. r. vádlott előzetes letartóztatásának elrendelését.

A másodfokú bíróság elrendelte a III. r. vádlott előzetes letartóztatását.

A III. r. vádlott védője az ítélet és az előzetes letartóztatást elrendelő végzés ellen is fellebbezést jelentett be, így III. r. vádlott vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla ítélete és végzése sem jogerős.

 

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkársága