Másodfokú jogerős ítélet az adócsalás és pénzmosás bűntette miatt indult büntetőügyben

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. október 5. napján a R.A. és társai vádlottak ellen adóbevételt különösen nagy illetve jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőperben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta.

A Fővárosi Törvényszék ítéletével az I., II. r. vádlottakat 2 rendbeli, IV. r. vádlottat, mint bűnsegédet 4 rendbeli adócsalás bűntettében bűnösnek mondta ki, ezért:

-        az I. r. vádlottat 1 év 7 hónap végrehajtásában 4 évre felfüggesztett börtönbüntetésre;

-        a II. r. vádlottat 8 hónap végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre;

-        a IV. r. vádlottat 6 hónap végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú bíróság a III. r vádlottat az ellene pénzmosás bűntette, V. r. és VI. r. vádlottakat az ellenük pénzmosás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet e rendelkezése az elsőfokú bíróság előtt jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész I. r. vádlott terhére súlyosításért és pénzmellékbüntetés kiszabásáért, a II. r. és IV. r. vádlott, valamint védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a II. r. és IV. r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I., II. és IV. r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyta a bűnügyi költség összegének kisebb pontosításával.

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tényállás megállapításakor túlnyomórészt nem tévedett, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta, indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét és az esetlegesen felmerülő ellentmondásokat feloldotta.

Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az I. r. vádlott az általános forgalmi adóbevételt, mintegy 177 millió forinttal, a társasági adóbevételt 113 millió forinttal, míg a II. r. vádlott az általános forgalmi adóbevételt 16 millió forinttal, a társasági adóbevételt 10 millió forinttal csökkentette. Az előbbiekhez a IV. r. vádlott a fiktív számlák aláírásával, a Kft.-knek történő eljuttatásával nyújtott segítséget.

Az elsőfokú ítéletben kifejtett érvekkel a másodfokú bíróság maximálisan egyetértett, a vádlottak a bűncselekmény elkövetésekor hatályos Btk. 310. §-a szerinti több rendbeli adócsalás bűntettének minősített esetét valósították meg.

A tanács elnöke kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket megfelelően értékelte és a büntetést a törvényi keretek között szabta ki. A Fővárosi Ítélőtábla is úgy ítélte meg, hogy a kiszabott szabadságvesztés arányban áll a cselekmény társadalomra veszélyességével, valamint elegendő visszatartó erővel bír a vádlottak számára.

A pénzmellékbüntetés alkalmazása az I. r. vádlott tekintetében sem indokolt, ezért a büntetés súlyosítására irányuló jogorvoslatot a másodfokú bíróság nem látta teljesíthetőnek.

A másodfokú bíróság az eset összes körülményeit megvizsgálva úgy ítélte meg, hogy a II. és IV. r. vádlottak érdemesek az előzetes mentesítésre, így a civil életben büntetlen előéletűnek minősülnek.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete jogerős.

 

Budapest, 2016. október 5.

 

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkársága