Jogerős ítélet a gyermekeket molesztáló testnevelő tanár ügyében

A Fővárosi Ítélőtábla 2018. június 13. napján B.T. vádlott ellen szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben határozatot hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.

 

A Fővárosi Törvényszék a 2017. december 12. napján kihirdetett ítéletével B. T. vádlottat 28 rendbeli folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette, 20 rendbeli folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés bűntette, 2 rendbeli szexuális kényszerítés bűntette, testi sértés bűntette és 4 rendbeli testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésül 14 év szabadságvesztésre, a gyermeknevelői, felügyelői, gondozási, ápolási foglalkozástól végleges hatályú és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A törvényszék szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A bíróság a vádlottal szemben 20 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette, súlyos testi sértés bűntettének kísérlete, könnyű testi sértés vétsége és könnyű testi sértés vétségének kísérlete miatt indult büntetőeljárást megszüntette, mert a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a felelősségre vonás szempontjából nem volt jelentőségük.

Rendelkezett továbbá a vádlott által előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint B. T. vádlott 2005 októberétől 2014 februárjában történt elfogásáig nevelőként, illetve képesítés nélküli testnevelő tanárként és osztályfőnökként dolgozott különböző oktatási intézményekben, gyermekotthonokban. A vádlott a szociálisan hátrányos helyzetű, nevelésére és felügyeletére bízott, köztük 12. életévét be nem töltött fiúgyermekeket - akár akaratuk ellenére - éveken keresztül, rendszeresen fajtalanságra, illetve annak eltűrésére kényszerítette az oktatási intézményekben és gyermekotthonokban, a saját gépjárművében, a lakásán és a garázsában, illetőleg különböző szervezett kirándulások, táborozások alkalmával.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést, melynek irányát a védő a nyilvános ülésen elsősorban hatályon kívül helyezésre irányulóra módosította, míg a korábban megjelölt okokat másodlagosan, illetve harmadlagosan tartotta fenn.

Az eljárást megszüntető rendelkezéseket a fellebbezésre jogosultak tudomásul vették, így azok tekintetében a részjogerő beállt.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, a súlyosítás érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a vádlott terhére megállapított nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények minősítését pontosította.

A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát - a 36 sértettet érintő ügyben a halmazati büntetés lehetőségével élve - a fokozat változatlanul hagyása mellett 18 évre súlyosította.

A tanács elnöke a szóbeli indokolása során kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, a bizonyítékok megfelelő mérlegelésével kellő indokát adta annak, hogy a vádlott tagadásával szemben mely bizonyítékokat és miért fogadott el, a tényállás nagyrészt megalapozott volt, az csak olyan kisebb fokú megalapozatlansági hibában szenvedett, melyet a másodfokú eljárásban korrigálni lehetett és így az a felülbírálat alapját képezte.

Az ítélőtábla eljáró tanácsának álláspontja szerint a kiskorú sértettek kiemelkedően magas számára figyelemmel indokolt volt a kiszabott büntetés súlyosítása a büntetési célok elérése érdekében.

A másodfokú határozat jogerős és végrehajtható.

 

Budapest, 2018. június 13.

 

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság