Másodfokú eljárás az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított perben

A Fővárosi Ítélőtábla 2019. január 31. napján tárgyalást tartott az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított perben. A határozat kihirdetését a másodfokú bíróság 2019. február 14. napjára halasztotta.

A felperes közérdekű keresetének helyt adva az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 28 általános iskolában megsértette a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a 2003/2004. tanévtől kezdődően fenntartotta, illetve fenntartja a cigány gyermekek iskolai szintű elkülönítését a nem cigány gyermekektől.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként - figyelemmel a szegregáció hosszú időn keresztül történő fennmaradására, sőt fokozódására is - megalapozottnak találta a felperes konkrét kérelmét a jogsértés megszüntetése körében is. Ezért az első osztályok indításának megtiltására, a beiskolázási körzethatároknak az első osztályos beiskolázást megtiltó rendelkezésre tekintettel történő megállapítására, egyidejűleg deszegregációs intézkedési terv elkészítésére kötelezte az alperest akként, hogy adjon utasítást az iskolákat érintő fenntartói jogokat gyakorló és az irányítása alá tartozó államigazgatási szerveknek. Kötelezte az alperest a deszegregációs intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzésére és az egyenlő bánásmód követelménye kapcsán folytatott hatósági ellenőrzés útmutatójának módosítására, oly módon, hogy az alperes utasítsa a kormányhivatalokat a módosított szempontrendszer alapján történő vizsgálatok lefolytatására. Az alperessel szemben 50 millió forint összegű közérdekű bírságot szabott ki azzal, hogy azt az alperes köteles a deszegregációs programok végrehajtásának civil szervezetek által történő monitoringjára fordítani.

Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést. A fellebbezés az elsőfokú határozat megváltoztatására és a kereset elutasítására irányul. Az alperesi álláspont szerint az elsőfokú ítélet az Alaptörvénybe ütköző módon sérti a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét, rendelkezései végrehajthatatlanok, továbbá a kötelezés a nemzetiségek jogairól szóló törvénybe ütköző módon sérti a lefolytatandó hatósági ellenőrzésben részes természetes személyeknek az emberi méltóságból levezethető önrendelkezési jogát a nemzetiségi hovatartozásuk tekintetében.