Döntés az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított perben

A Fővárosi Ítélőtábla 2019. február 14. napján határozatot hirdetett az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított perben.

A felperes közérdekű keresetének helyt adva az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 28 általános iskolában megsértette a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a 2003/2004. tanévtől kezdődően fenntartotta, illetve fenntartja a cigány gyermekek iskolai szintű elkülönítését a nem cigány gyermekektől.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként - figyelemmel a szegregáció hosszú időn keresztül történő fennmaradására, sőt fokozódására is - megalapozottnak találta a felperes konkrét kérelmét a jogsértés megszüntetése körében is. Ezért az első osztályok indításának megtiltására, a beiskolázási körzethatároknak az első osztályos beiskolázást megtiltó rendelkezésre tekintettel történő megállapítására, egyidejűleg deszegregációs intézkedési terv elkészítésére kötelezte az alperest akként, hogy adjon utasítást az iskolákat érintő fenntartói jogokat gyakorló és az irányítása alá tartozó államigazgatási szerveknek. Kötelezte az alperest a deszegregációs intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzésére és az egyenlő bánásmód követelménye kapcsán folytatott hatósági ellenőrzés útmutatójának módosítására, oly módon, hogy az alperes utasítsa a kormányhivatalokat a módosított szempontrendszer alapján történő vizsgálatok lefolytatására. Az alperessel szemben 50 millió forint összegű közérdekű bírságot szabott ki azzal, hogy azt az alperes köteles a deszegregációs programok végrehajtásának civil szervezetek által történő monitoringjára fordítani.

Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést. A fellebbezés az elsőfokú határozat megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Egyetértett a jogsértés megállapításával, tekintettel arra, hogy az alperes annak ellenére nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, hogy bizonyíthatóan tudomással bírt a fennálló szegregációról. A Fővárosi Ítélőtábla a közérdekű bírság kiszabásával is egyetértett, mellőzte ugyanakkor azt az elsőfokú ítéleti rendelkezést, miszerint az alperes ezt az összeget a deszegregációs programok végrehajtásának civil szervezetek általi monitoringjára köteles fordítani, mivel ennek jogszabályi alapja nem volt.

A Fővárosi Ítélőtábla általánosságban, egyediesített szempontrendszeren alapuló vizsgálat hiányában nem látott lehetőséget a megjelölt 13 iskolát érintő első osztályok indításának betiltására, új beiskolázási körzethatárok kialakításra, továbbá általánosított hatósági ellenőrzési szempontrendszer kidolgozására vonatkozó utasításadásra kötelezésre, mivel a sérelmes helyzet megszüntetése csak a konkrét iskolákhoz kapcsolódó, egyediesített, a helyi sajátosságok figyelembevételével elvégzett vizsgálat, esélyegyenlőségi szakértő bevonásával készített deszegregációs program kidolgozásával oldható meg hatékony, arányos, végrehajtható módon.