Átadási letartóztatás és átadás elrendelése R. P. portugál állampolgár ügyében

A Fővárosi Ítélőtábla a 2019. március 14-én meghozott és ugyanezen a napon véglegessé vált végzésével helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék R. P. terhelt átadási letartóztatását és átadását elrendelő elsőfokú végzését.

R. P. portugál állampolgár terhelt ellen a portugál igazságügyi hatóságok először 2019. január 15-én bocsátottak ki európai elfogatóparancsot számítógépes bűncselekmények és zsarolás elkövetése miatt büntetőeljárás lefolytatása céljából. Ez alapján a magyar rendőri szervek 2019. január 16-án Budapesten őrizetbe vették őt és a Fővárosi Törvényszék elé állították. Az elsőfokú eljárás során, 2019. február 14-én a portugál igazságügyi hatóságok újabb európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, amelyben feltüntették, hogy ezt megelőzően nemzeti elfogatóparancs kibocsátására is sor került vele szemben, mert fennáll a szökésének, a vizsgálat zavarásának és a bűncselekmény folytatásának a veszélye.

Az elsőfokú tárgyaláson az ügyész az átadás teljesítését, míg a terhelt és védője az átadás megtagadását kérte. A terhelt arra hivatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt, mert az általa megismert adatokat kizárólag közérdekből tette közzé, továbbá a labdarúgással kapcsolatos ügyek miatt Portugáliában veszélyben lenne az élete. Védője elsősorban azt kifogásolta, hogy az eredeti európai elfogatóparancsot a portugál hatóságok ezt megelőző nemzeti elfogatóparancs kibocsátása nélkül adták ki, amely utólag nem pótolható.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az európai elfogatóparancs teljesítésének feltételei fennállnak, ezért a 2019. március 5-én meghozott végzésével elrendelte a terhelt átadási letartóztatását és átadását a portugál igazságügyi szerveknek a tőle lefoglalt tárgyakkal együtt.

A határozat ellen a terhelt és a védő jelentett be fellebbezést, melyeket az ítélőtábla nem talált alaposnak.

A másodfokú bíróság szerint a törvényszék szabályosan folytatta le az eljárást és megvizsgált minden olyan körülményt, amely a megalapozott döntéshez elegendhetetlen volt. Helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az európai elfogatóparancs teljesítésének minden feltétele fennáll. A védő fellebbezésére reflektálva az ítélőtábla rámutatott arra, hogy a nemzeti elfogatóparancsnak akkor kell rendelkezésre állnia, amikor a bíróság a terhelt átadásáról dönt, mégpedig egy olyan európai elfogatóparancs alapjául, amelyet – szükség esetén – ismételten, teljes és törvényes tartalommal kibocsátott a megkereső tagállam. Jelen esetben is ez történt. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon megállapításával is, hogy a terhelt átadásával az élethez, a személyi sérthetetlenséghez, a szabadsághoz, a biztonsághoz, továbbá a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joga nem sérülne. R. P. olyan fenyegetésekről mutatott be iratokat, amelyeket magánszemélyek közösségi oldalakon intéztek hozzá, sok esetben indulatos, gyűlölködő véleményeik megfogalmazásával. A terhére rótt cselekmények azonban nem csak Portugáliában, hanem bárhol a világon alkalmasak arra, hogy az érintett futball klubok szurkolói részéről erős indulatokat váltsanak ki, azok nem csak Portugáliában honos jogi személyek érdekeit sérthetik, mivel a sportág az egész világon kiemelkedő figyelmet élvez úgy a sportélet, mint a sportfogadás körében. Így  - túl azon, hogy közvetlenül fenyegető támadásra vagy annak veszélyére adat nem merült fel - a terhelt az átadásával nincs kitéve az életét, személyi integritását sértő fokozottabb támadásnak. Az emberi jogi egyezmények és az Európai Unió kerethatározatai kizárólag a hatóságokkal szemben állítanak fel követelményeket, tőlük várnak el olyan garanciákat, amelyek a terhelti jogok biztosítására épülnek. Minthogy a portugál hatóságok a terhelt saját hivatkozása szerint semmilyen eljárási cselekményt nem foganatosítottak, így nem merülhet fel, hogy az őt megillető eljárási jogok sérültek volna. A tőle lefoglalt adathordozók tartalma jelen eljárásban nem vizsgálható, ezért az elsőfokú bíróság törvényesen rendelte el valamennyi tárgy – mint lehetséges bizonyítási eszköz – átadását is.

A terhelt kérte a nemzetközi jogvédelem, az ún. specialitás alkalmazását, ezért az átadása előtt elkövetett, az átadása alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható vele szemben más büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

Amennyiben a terheltet a határozat véglegessé válásától számított tíz napon belül, vagyis 2019. március 24-ig nem veszik át a portugál hatóságok, az átadási letartóztatása – a törvény erejénél fogva – megszűnik.

Jelen ügyben a magyar bíróságok kizárólag az átadás feltételeinek meglétét vizsgálták. Az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmények miatti eljárás lefolytatása, a terhelt büntetőjogi felelősségének elbírálása a portugál igazságügyi szervek joghatósága alá tartozik.

A Fővárosi Ítélőtábla haladéktalanul gondoskodott a határozatának a felek részére történő kézbesítéséről.

Budapest, 2019. március 19.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkársága