Terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettének minősítette a Fővárosi Ítélőtábla a Nem Adom a Házamat Mozgalom vezetőjének cselekményét

A terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette miatt P. L. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét. A vádlottat az elsőfokon megállapított közveszélyokozás előkészületének bűntette helyett – a váddal egyezően – terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt 1 év – végrehajtásában – 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Az ügy lényege:

P. L. vádlott 2013-ban a deviza alapú kölcsönszerződések adósainak jogait és érdekeit védő „Nem adom a házamat” társadalmi mozgalomnak nevezett, civil kezdeményezés egyik alapítója és irányítója volt. Ennek keretében a nyilvánossághoz fordulás és a gyülekezés jogával élve igyekezett a devizahiteles problémára irányítani a társadalom figyelmét. A vádlott tevékenysége során több, a devizalapú hitelét fizetni nem képes és ezért végrehajtás hatálya alatt álló, elkeseredett személlyel találkozott. Miután úgy ítélte meg, hogy a korábbi, döntéshozóknak címzett megnyilatkozásai nem érték el az általa kívánt eredményt – átlépve a szólásszabadság demokratikus kereteit – az alábbi bűncselekményt követte el.

Elektronikus postafiókjáról 2013. augusztus 22-én levelet írt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának a kormányzati elektronikus postafiók címére. Ehhez mellékelte egy korábbi, a miniszterelnöknek írt levelét is. Ezekben az adótörvény módosítását kérte oly módon, hogy ne legyen adóköteles a tartozás elengedése. Követelte továbbá az országgyűlési képviselőkön keresztül a végrehajtások leállítását, legalább a tárgyalások idejére. Levelei egyebek mellett a következőket tartalmazták: „Sajnos vannak olyanok is, akiket ezek a csaló bankosok úgy kifosztottak már, hogy nem tudja a minimális költségeket sem megfizetni ahhoz, hogy a végrehajtását a bíróság leállítsa.” „Kértük már csendben, követeltük hangosan… Voltunk már Orbán Viktornál, Kövér Lászlónál… Közjegyzőnél, végrehajtóknál, bankoknál… Jeleztük, hogy ez így nem jó. Hagytunk véres nyomokat, hagytunk üzeneteket, hagytunk petíciókat… Birkóztunk rendőrökkel, gyűjtöttünk szabálysértéseket… Ezer számra írtunk feljelentéseket, melyeket nyomozás nélkül elutasítottak.” „Kérem, jelezzék, ha úgy gondolják, hogy nem elég kemény a fellépésünk. Kérem, jelezzék, ha arra van szükség, hogy felgyújtsunk itt is néhány bankot. Szóljanak, és én megteszem. Van esély rá, hogy három évvel meg lehet úszni. Mi az a három év a háromezer eddigi, és ki tudja hány további áldozat mellett? Van itt néhány bátor ember. Pont annyi amennyire szükség van.”

A vádlott 2013. szeptember 3. napjától a miniszterelnök lakóhelye előtt egy tartós gyülekezést szervezett, ahol 2013. szeptember 12-én a vádlottról egy ismeretlen személy videóüzenetet készített. A vádlott az üzenetben kifejtette azt az álláspontját, hogy a devizahitelezés voltaképpen „csalás” volt és a kormány tagjai az elítélő nyilatkozatokon túl nem tettek semmit. Elmondta még, hogy társaival két hete demonstrálnak a miniszterelnök háza előtt, és ha ez nem ér el eredményt, „keményebb eszközökhöz” fognak folyamodni.

A vádlott 2013. szeptember 17-én 07.00 órára egy pontosan meg nem nevezett, Oktogonon található pénzintézet kirakatának kalapáccsal történő betörését helyezte kilátásba, illetve felhívást is intézett az internetes portál látogatóihoz, hogy ezt más is megteheti. A vádlott az üzenetben azt mondta, hogy „ha addig valaki megteszi, vagy Viktorunk úgy dönt, hogy leállítja a végrehajtásokat, akkor ott kedden reggel 7:00 órakor ünnepelni fogunk.” A „Viktorunk” megjelölést a vádlott a miniszterelnök megjelölésére használta. A videóüzenet a vádlott tudtával és általa nem kifogásolt formában felkerült a videómegosztó honlapra is. A videó előtt a vádlott tudtával és belenyugvásával szerepelt az alábbi kiírás: „Bankárok! Megmondtuk, bezúzzuk! Az első bankzúzás! Érmefeldobással választunk bankot!”

A vádlott a fentieken túl, 2013. szeptember 13-án a miniszterelnöknek címezve írt egy újabb elektronikus levelet, melyben ismételten a végrehajtások leállítását követelte, megjelölve egyúttal a fenti videó üzenet internetes elérési útvonalát. A vádlott a levelet 2013. szeptember 13-án több kormányzati elektronikus postafiók címre  is elküldte.

A vádlott a rongálási cselekmény beváltására egy nemzeti színű csákánnyal és egy nagyméretű kalapáccsal rendelkezett, azonban minderre nem került sor, mert 2013. szeptember 16-án a rendőrség elfogta.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék P. L. vádlott cselekményeit közveszélyokozás előkészülete bűntettének minősítette, amiért őt 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a váddal egyező bűnösség megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása érdekében, míg a vádlott és a védője teljes felmentésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokú bíróság az ügyészi fellebbezést megalapozottnak találta és a Kúria eseti döntéseiben adott iránymutatásnak megfelelően a vádlott cselekményeit egységesen terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének minősítette. A másodfokú ítélet szóbeli indokolása során elhangzott, hogy a vádlott túllépte a szabad véleménynyilvánítás kereteit,  ezirányú védekezését az ítélőtábla sem fogadta el. Azzal, hogy az állami szerveknek címzett leveleiben a végrehajtási eljárások azonnali megszüntetését követelte és ennek elmaradása esetére bankfiókok felgyújtását és kirakatainak betörését helyezte kilátásba, maradéktalanul megvalósította a vád szerinti bűncselekmény tényállási elemeit. Miután az emiatt minimálisan kiszabható 2 éves szabadságvesztést is túl szigorúnak találta, vele szemben – az ún. enyhítő szakasz alkalmazásával  – 1 év szabadságvesztést szabott ki. A jelentős időmúlásra és a vádlott büntetlen előéletére tekintettel azonban a börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélőtábla döntése jogerős.

Budapest, 2019. április 25.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

CsatolmányMéret
182.59 KB