Jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Ítélőtábla a Buda-Cash ügyben

A Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével részben megváltoztatta a sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt V. P. és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék elsőfokon meghozott ítéletét. T. P. Á. III. r., Gy. J. IV. r. vádlott és P. Gy. V. r. vádlott szabadságvesztését, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselésétől eltiltását és közügyektől eltiltását is enyhítette. Az elsőfokon valamennyi vádlottal és az egyéb érdekeltekkel szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte a sértettek polgári jogi igényének érvenyesíthetősége érdekében. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét – V. P. I. r., P. Z. F. II. r. vádlottakkal szemben kiszabott büntetés tekintetében is – helybenhagyta.

A Fővárosi Törvényszék a 2018. október 19. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki V. P. I. rendű vádlottat mint tettest, P. Z. F. II. rendű vádlottat mint felbujtót, továbbá T. P. Á. III. rendű, Gy. J. IV. rendű és P. Gy. V. rendű vádlottakat mint bűnsegédeket folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében. Ezért őket egységesen 7 év 6 hónap – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, valamint 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlottak legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A vádlottak által előzetes letartóztatásban valamint házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. A vádlottakkal szemben, továbbá a vagyoni érdekeltek vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a bűnjelekről, a bejelentett polgári jogi igényekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint. A törvényszék ítéletében megállapította, hogy jelen büntetőeljárásban a vádlottak által elkövetett bűncselekmény sértettje a Buda-Cash Brókerház. A Buda-Cash Brókerház ügyfelei ebben a büntetőeljárásban nem tekinthetők sértetteknek, nem léphettek fel magánfélként, így a polgári jogi igényüket egyéb törvényes úton érvényesíthetik. A bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem találta megállapíthatónak, mivel álláspontja szerint a szervezettség a Brókerház általános tevékenységének velejárója, azt nem a bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre. A bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellett szükségesnek és indokoltnak látta a gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől való eltiltást, mivel a bűncselekményt vezető tisztségükkel visszaélve követték el.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, a III. tényállási pont tekintetében a tényállás vádirattal egyező megállapítása, valamennyi vádpont tekintetében a vádirat szerinti minősítés, a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása és a kiszabott szabadságvesztés tartamának felemelése érdekében, az I. rendű vádlott és védője enyhítésért, valamint a vagyonelkobzást érintő rendelkezések ellen, a vagyoni érdekeltek a velük szemben alkalmazott vagyonelkobzás ellen, a további vádlottak és védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést változatlanul fenntartotta, a bejelentett fellebbezések közül kizárólag dr. H. L. vagyoni érdekeltét tartotta alaposnak. Az elsőfokú ítéletet részben megalapozatlannak tartotta, amelynek kiküszöbölésére bizonyítás felvételét és tárgyalás tartását indítványozta.

Az ítélőtábla az ügyben összesen hét tárgyalási határnapot tartott, amely során tanúkat és szakértőket hallgatott meg.

A másodfokú határozat szóbeli indokolása során a tanács elnöke elmondta, hogy az elsőfokú bíróság egyedül azzal követett el eljárási szabálysértést, hogy a bíróság előtt ki nem  hallgatott tanúk nyomozati vallomásait felolvasta, ezt a hibát azonban az ítélőtábla a tanúk kihallgatásával orvosolta. A rendelkezésre álló bizonyítékok helyes mérlegelésével az elsőfokú bíróság túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, a kisebb megalapozatlanságok az ítélőtábla eljárásában kiköszöbölhetőek voltak. A törvényszék helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére, cselekményeiket törvényesen minősítette. Az ügyészség álláspontjával szemben a másodfokú bíróság nem látta megállapíthatónak a bűnszervezetben történő elkövetést, mivel az többek között hierarchikus szervezettséget feltételezett volna. Ebben az esetben pedig pont az ellenkezője volt megállapítható, a különböző pozíciók figyelmen kívül hagyásával születtek a vádlottak döntései. A tényleges döntéshozatalban nem volt megállapítható, hogy az alá-fölérendeltség érvényesült volna. Kétség kívül – a cselekmény jellegénél fogva – az elkövetési magatartás leplezett volt, de ebből még nem következett a bűnszervezet megállapításához szükséges konspiratív jelleg. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy a tettes I. r. és a felbujtó II. r. vádlottakkal szemben egyaránt 7 év 6 hónap börtönbüntetés kiszabása indokolt a bűncselekmény elkövetésében betöltött vezető szerepükre figyelemmel. Ugyanakkor a törvényszék döntésével szemben érvényesíteni kell a vádlottak büntetései között a belső arányosság követelményét is. A törvényi rendelkezések és az ezen alapuló bírói gyakorlat szerint nem sújtható ugyanolyan büntetéssel a tettes, mint a bűnsegéd. A bűnsegéd cselekménye csak hozzájárul a tettesi cselekményhez, azt nem idézi elő, csak támogatja, segíti annak megvalósulását. Ezért a bűnsegédként közreműködő III., IV. és V. r. vádlottak büntetését 6 év, 5 év és 4 év szabadságvesztésre enyhítette. Kiemelendő az is, hogy a III. r. és IV. r. vádlott az eljárás során feltárta az MNB-nél a beruházás törvénysértő gyakorlatát, így velük szemben az enyhítés nyomatékosan indokolt volt.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete a mai napon jogerős.

Budapest, 2020. január 23.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkársága