Elrendelt perújítás a Hajógyári szigeten történt emberölés ügyében

A B. Á. F. és társa ellen emberölés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a sértett édesanyja által előterjesztett, új tanú vallomására alapított perújítási indítványt – perújítási nyomozást követően – alaposnak találta, elrendelte a perújítást és a megismételt eljárás lefolytatására megküldte az ügyet az alapügyben elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszéknek.

Az alapügy lényege:

A Fővárosi Főügyészhelyettes vádirata szerint 2011. december 3-án hajnalban a Hajógyári-szigeten üzemeltetett Coronita DOKK nevű szórakozóhelyről a biztonsági őrként dolgozó vádlottak az ittas állapotban lévő H. G. sértettet kivezették, majd a parkolóban bántalmazták és a 7 méter magas támfalról a Dunába dobták. Ennek következtében a sértett arccal előre a vízbe zuhant és megfulladt. Az ügyészség a vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapítását és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta. A védők a vádlottak felmentését kérték. A vádlottak mindvégig tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését, az utolsó szó jogán is ártatlanságukat hangsúlyozták.

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2016. április 20-án kihirdetett ítéletével B. Á. F. I. r. és Z. A. L. II.r. vádlottakat az ellenük társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette, mert nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a bűncselekményt a vádlottak követték el. Az orvos- és fizikus szakértők bevonásával lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a törvényszék csak azt állapíthatta meg ítéleti bizonyossággal, hogy a sértett bűncselekmény áldozata lett, vízbefulladás miatt bekövetkezett halálát idegenkezűség okozta. Miután azonban a szórakozóhelyen kívüli eseményeknek – a bíróság rendelkezésére bocsátott bizonyítékok szerint – csupán egyetlen szemtanúja volt, aki részben ellentmondásos, részben más bizonyítékokkal ellentétes vallomást tett, az a vádlottak tagadásával szemben nem lehetett elegendő bizonyíték a bűnösség kimondásához.

Az ellentétes irányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2017. április 20-án kihirdetett és ugyanezen a napon jogerős végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélőtábla szerint a törvényszék helyesen nem fogadta el az egyetlen tanú vallomását terhelő bizonyítékként. Ennek indoka, hogy a tanú vallomásában foglaltakat a helyszínen szintén jelenlévő, akkori barátnője sem támasztotta alá. A vallomás megtétele révén kedvezőbb elbírálást remélt egy ellene folyó büntető ügyben, továbbá bevallása szerint is kábítószer hatása alatt állt a vádbeli időben. A másodfokú eljárás során egy személy írásban bejelentette, hogy az ügyről érdemi vallomást kíván tenni, de a tárgyaláson végül már úgy nyilatkozott, hogy a bejelentése tévedésen alapult, ismeretlen személyektől valótlan értesülésekhez jutott, az ügyről semmilyen érdemi nyilatkozatot nem tett, a vádlottakról pedig azt a kijelentést tette, hogy őket nem ismeri. Így a másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás sem támasztotta alá az ügyészi álláspontot. Az ítélőtábla szerint is egyértelmű, hogy a sértett bűncselekmény áldozata lett, csupán az nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy az emberölést a megvádolt személyek követték el.

A perújítási eljárás:

A jogerős ítélet ellen a sértett édesanyja terjesztett elő perújítási indítványt, melyben előadta, hogy a fia halálával kapcsolatos események miatt és az elkövetők személyazonosítása okán jogi képviselőjén keresztül jelentkezett egy személy, akinek a nyilatkozatát is csatolta beadványához.

Ebben nevezett azt állította, hogy látta, amint a terheltek vitték a fiát a Duna-partra, és onnan együtt, de már a sértett nélkül tértek vissza. A sértett öltözetéről is részletes leírást adott, ezen felül számos olyan információt közölt, amiről álláspontja szerint csak olyan személy tudhat, aki szemtanúja volt az eseményeknek. Elmondta azt is, hogy többen is látták, miszerint az esemény után Z. A. II. r. vádlott ruhája véres volt. Minderről azért vannak ismeretei, mert Z. A. II. r. vádlottra várakozott azon a napon, aki neki „sofőrködött”, és vitte haza az akkori bérelt lakásába.

                                                   

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a perújítás megengedhetőségének tisztázásához perújítási nyomozást rendelt el. Ennek keretében más személyek mellett tanúként hallgatták ki a sértetti hozzátartozónál jelentkező személyt is. Az új bizonyítéknak tekinthető tanúvallomása alapján a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség is a perújítás elrendelésére tett indítványt, mivel álláspontja szerint az olyan állításokat tartalmaz, amely a vádlottak bűnösségét támasztja alá.

A vádlottak nem tettek észrevételt a perújítási indítványra, védőik annak elutasítását kérték. A védői álláspont szerint a sértetti hozzátartozó által megjelölt és jelenleg bv. intézetben tartózkodó személy vallomástételét a korábbi szabadulás reménye motiválta, és az általa elmondottak egyébként is ellentétben állnak az alapügyben beszerzett bizonyítékokkal.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2020. július 13-án kelt végzésében a perújítási indítványt alaposnak találta és az ügyben perújítást rendelt el. Az ítélőtábla megállapította, hogy a sértetti hozzátartozónál jelentkező személy tanúvallomása új bizonyítéknak tekinthető, mivel őt az alapügyben nem hallgatták ki, és eddig nem ismert, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó adatokról adott számot. A vallomás bizonyítási eljárás keretében történő értékelésével pedig olyan eltérő tényállás megállapításának lehetősége nyílhat meg, amely valószínűsíti, hogy a büntetőjogi főkérdésben – azaz a megvádolt terheltek bűnösségét illetően – az alapügyben hozott ítéletet lényegesen meg kell változtatni. A tanú vallomásában megjelölt adatok ugyanis az alapügyben nem tisztázható lehetséges elkövetők személyére nézve lényeges bizonyítékokat hordoznak. Szemben a védelem hivatkozásaival, a perújítás megengedhetősége kapcsán döntést hozó bíróságnak nincs törvényes joga az új bizonyítékot annak hitelessége szempontjából részletes elemzés alá vetni és egybevetni azt az eljárás eddig ismertté vált más bizonyítékaival, ez a megismételt eljárást lefolytató bíróság feladata lesz.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Az ítélőtábla haladéktalanul gondoskodott a határozat érintettek részére történő kézbesítéséről.

Budapest, 2020. július 17.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság