Jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Ítélőtábla a Lánchíd Palota ügyében

A Fővárosi Ítélőtábla 2020. szeptember 30. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta, a felpereseket az elsőfokú eljárásban előterjesztett viszontkereset szerint marasztaló rendelkezését megváltoztatta és a marasztalás összegét az azóta esedékessé vált részletekre tekintettel felemelte.

M. E. I. B. Zrt. I. rendű  és M. E. B. Zrt. II. rendű felperesek a Lánchíd Palotára mint bérleményre kötött ingatlanbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték jóerkölcsbe ütközés és lehetetlenség, másodsorban feltűnő értékaránytalanság címén, hibás teljesítésre hivatkozva harmadlagosan árleszállítást, negyedlegesen kártérítést kértek. Hivatkozásuk szerint a bérleti szerződés egyoldalúan D. Zrt. alperes számára előnyös feltételekkel köttetett, irreálisan magas bérleti díj mellett; az ingatlan a tervezett funkcióra ténylegesen nem, vagy csak tetemes ráfordítások után használható.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, a keresetet jogalapjában és összegszerűségében is vitatta. Viszontkeresetében az elmaradt bérleti díj megfizetésére kérte a felperesek kötelezését.

A Kúria Pfv.V.20.946/2019/6. számú végzése értelmében a szerződés nem ütközik a jóerkölcsbe, a másodfokú bíróság a további kereseti kérelmeket és a viszontkeresetet volt köteles vizsgálni.    

A Fővárosi Ítélőtábla a 2020. szeptember 30-án kelt 16.Gf.40.121/2020/34. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta, a felpereseket az elsőfokú eljárásban előterjesztett viszontkereset szerint marasztaló rendelkezését megváltoztatta és a marasztalás összegét az azóta esedékessé vált részletekre tekintettel felemelte. Az ítélet indokolásában rámutatott, a Kúria Pfv.V.20.946/2019/6. számú végzésében kifejtettekre figyelemmel a bérleti szerződés nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe. A szerződés jogi vagy fizikai értelemben lehetetlen szolgáltatást nem tartalmaz. Az igazságügyi és magánszakértői vélemények összevetése alapján a kikötött bérleti díj nem feltűnően értékaránytalan, így a szerződés nem érvénytelen. Az alperes teljesítése hibásnak nem tekinthető, annak alapján a felperesek árleszállításra vagy kártérítésre nem jogosultak.

A felperesek az ingatlan elmaradt bérleti díját 2017. július 1. napjától a 2019. július 19-i átadásig kötelesek megfizetni, azzal szemben – az alperesnek felróható késedelem hiányában – kötbért nem számíthatnak be.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete 2020. szeptember 30. napján jogerős.

Budapest, 2020. október 1.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkársága

CsatolmányMéret
122.89 KB