Jogerős részítélet V. L. és társai ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa kisebb jogszabályi pontosítással helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék részítéletét abban a – nem nyilvános – büntetőügyben, amely hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és egyéb bűncselekmények miatt indult V. L. és társai ellen. A 2020. december 18-án tanácsülésen meghozott másodfokú döntéssel a bűnösségüket beismerő I., XI. és XX. r. rendű vádlottakkal szemben is jogerősen befejeződött az eljárás.

A minősített adatok védelme érdekében zárt tárgyaláson folyó elsőfokú eljárásban 8 vádlott a váddal egyező beismerő vallomást tett, így esetükben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2020. július 16-án elsőfokon részítéletet hozott és annak rendelkező részét nyilvánosan kihirdette.

A törvényszék a részítéletében:

V. L. I. r. vádlottat több rendbeli, különböző minősítésű és elkövetési minőségű hivatali vesztegetés bűntette, valamint szigorúan titkos, tikos és bizalmas minősítésű adattal visszaélés bűntette miatt mint bűnszervezetben elkövetőt 7 év fegyházbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 108 millió forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy az I. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható;

a X. rendű vádlottat hivatali visszaélés bűntette miatt 525.000 forint pénzbüntetésre,

a XI. rendű vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt 2 év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 200.000 forint vagyonelkobzásra,

a XV. rendű vádlottat hivatali visszaélés bűntette miatt 600.000 forint pénzbüntetésre,

a XVII. rendű vádlottat hivatali vesztegetés bűntette miatt 2 év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre,

a XVIII. rendű vádlottat társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt 2 év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 200.000 forint vagyonelkobzásra,

a XIX. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt 1 év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, míg

a XX. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt 1 év 6 hónap – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, 100.000 forint pénzbüntetésre és 50.000 forint vagyonelkobzásra ítélte.

Az ítélet kihirdetését követően a katonai ügyész az I. rendű vádlott terhére a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának emelése, a XI. rendű vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabása érdekében is, míg a XX. rendű vádlott esetében súlyosabb pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Az I. rendű vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A védelmi fellebbezéseket a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem tartotta alaposnak, a büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést mindhárom vádlott terhére fenntartotta.

A  X., XV., XVII., XVIII. és XIX. rendű vádlottak tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete  tudomásul vétel folytán, illetve fellebbezés hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett és a fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a fellebbezésekkel érintett I., XI. és XX. rendű vádlottak esetében korlátozott terjedelemben, csak az elsőfokon kiszabott büntetések tekintetében bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mivel a jogosultak kizárólag emiatt jelentettek be perorvoslatot. A fellebbviteli bíróság ezért nem vizsgálhatta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapította. Mivel a vádlottak a bűnösségüket a váddal egyező tényállás és minősítés szerint beismerték, a büntetőeljárási törvény értelmében a felülbírálat nem terjedhetett ki a bűnösség megállapítására és a jogi minősítésre vonatkozó rendelkezésekre sem. Ezért az I. rendű vádlott védőjének a bűnszervezet megállapíthatóságával, ezen keresztül a jogi minősítéssel kapcsolatos kifogása nem foghatott helyt. A fellebbviteli bíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést, ilyet azonban nem észlelt.

A vád tárgyává tett cselekmények jogi minősítése annyiban szorult helyesbítésre, hogy az I. r. vádlott esetében az elkövetéskor hatályos és rá nézve kedvezőbb 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) rendelkezéseit kellett alkalmazni.

A másodfokú eljárásban irányadó tényállás és jogi minősítés mellett az ítélőtábla arra a megállapításra jutott, hogy a törvényszék feltárta és helyesen értékelte a büntetés kiszabása során lényeges tényezőket. A vádlottak büntetései megfelelően igazodnak a vádbeli bűncselekmények tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövetők társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Az elsőfokú bíróság által kiszabott szankciók szükségesek és egyben elégségesek is az egyéni és általános bűnmegelőzési célok eléréséhez, így azok súlyosítása, de enyhítése sem indokolt.

A Fővárosi Ítélőtábla haladéktalanul gondoskodott a határozat rendelkező részének felek részére történő kézbesítése iránt.

A minősített adatok védelme érdekében az üggyel kapcsolatban további, részletesebb tájékoztatás nem adható [Be. 109. § (1) bekezdés d) pont].

Budapest, 2020. december 21.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

CsatolmányMéret
384.94 KB