Súlyosította a Fővárosi Ítélőtábla a 17 évig Mexikóban bujkáló elkövető büntetését

A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla 10 év szabadságvesztésre súlyosította annak a 17 évig szökésben lévő férfinak a büntetését, aki még 2001 őszén egy budai szállodában kisebb értékeket tulajdonított el két társával együtt, majd a nála lévő késsel megsebesítette az őket feltartóztató alkalmazottakat. Az elkövető a helyszínről elmenekült, álnéven és hamis okmányokkal Mexikóban kezdett új életet. Célzott adatgyűjtést követően 2018 nyarán került sor az elfogására a magyar és külföldi nyomozóhatóságok együttműködése eredményeként.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2020. június 24-én kihirdetett ítéletével B. B. T. vádlottat aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte az eljárás során felmerült közel 600.000.- forint bűnügyi költség megfizetésére.

A törvényszék által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott és egyik társa az 1990-es évektől kezdve több alkalommal volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények – köztük szállodai lopások –  miatt.

A vádlott 2001. szeptember 28-án az egyik társával együtt álnéven, hamis okmányokkal és személyi adatokkal bejelentkezett egy budai hotelbe azért, hogy ott a korábbi módszerrel vagyon elleni bűncselekményeket kövessenek el. Rövid idő múlva csatlakozott hozzájuk harmadik társuk is.

A recepciósként dolgozó L. J. sértettnek a vádlott és társai ismerősök voltak, mivel a szállodában 2000 novemberében is volt egy lopássorozat, és akkor is hozzájuk hasonló személyleírású személyek merültek fel elkövetőként.

A vádlott és társai az este folyamán álkulcs használatával bementek a szállodában vendégként tartózkodó német állampolgárok szobájába, s onnan magukhoz vettek egy fényképezőgépet és egy mobiltelefont. Ezt követően visszatértek a szállodai szobájukba, ahol az eltulajdonított fényképezőgépet az asztalra tették, míg a mobiltelefont a vádlott egyik társa a kabátja bal belső zsebébe rejtette el.

Közben L. J. sértett jelzésére a hotel tulajdonosa és alkalmazottai kérdőre vonták a vádlottat és társait, akik a bejárat előtti szűk előtérben dulakodni kezdtek velük. Ennek során a vádlott a felelősségre vonás elkerülése, a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés elkerülése és szökésének biztosítása érdekében egy legalább 8 cm pengehosszúságú késsel megvágta őket, a recepciónál tartózkodó L. J. sértettet pedig a mellkasán és a hasa bal oldalán legalább két alkalommal közepes erővel megszúrta, majd futva kimenekült a szállodából. A vádlott egyik társa eközben szintén elmenekült, míg másik társát a kiérkező rendőrök a helyszínen elfogták.

A cselekmény következtében a hotel tulajdonosa és a támogatására kelt személyek 8 napon belül gyógyuló könnyű sérüléseket szenvedtek, amelyek miatt magánindítványt nem terjesztettek elő. A hason és mellkason szúrt L. J. sértett közvetlen életveszélyes állapotba került. Életét a gyors orvosi ellátás, a kórházba szállítását követően elvégzett mellkasfeltáró műtét mentette meg.

---

Az elkövetés után a vádlott Mexikóba szökött és hamis személyazonossággal új életet kezdett. Élettársa és közösen nevelt két kiskorú gyermekük jelenleg is Mexikóban él. A vádlottat 17 évi távollét után nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el a mexikói hatóságok magyar nyomozók felkérésére, ennek koordinálásában az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóhivatala (FBI) járt el közvetítőként. A vádlott hazaszállítására 2018. augusztus 1-jén került sor, Magyarországra érkezését követően a BRFK nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették. 2019. február 1-ig letartóztatásban volt, majd óvadék ellenében bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt. Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a Fővárosi Törvényszék a bűnügyi felügyeletét fenntartotta, az ügyészi fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla azonban a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel ismét elrendelte a letartóztatását a szökés, elrejtőzés veszélye miatt.

---

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott indokolás nélkül, védője téves tényállás megállapítás miatt elsősorban felmentés, másodsorban eltérő minősítés és a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, az ügyészi indítványt fenntartva az elsőfokon kiszabott büntetés súlyosítását indítványozta.

Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék perrendszerű eljárása során minden lényeges bizonyítékot megvizsgált és okszerűen, a logika szabályainak megfelelően értékelt. Az általa megállapított tényállás hiánytalan, pontos és döntően megalapozott volt, abból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére. Helytálló érvekkel fejtette ki azt is, hogy a vádlott miért nem volt jogos védelmi helyzetben. A védői érveléssel ellentétben az, hogy nem kívánta a sértett halálát, a szándékosságot nem zárja ki, csak azt jelenti, hogy az emberölésre irányuló eshetőleges szándékkal cselekedett. Helytállóan foglalt állást a törvényszék abban is, hogy ha az elkövető már véghezvitt más bűncselekmény miatti felelősségre vonás elkerülése végett követi el az ölési cselekményt (vagy annak kísérletét), az megalapozza az aljas indok mint az emberölés minősítő körülménye megállapítását. Nem fért kétség ahhoz, hogy a vádlott trágár kifejezések közepette retorzióként szúrta meg a recepcióst, amiért gyanús személyként jelezte őket a szálloda tulajdonosának. A vádlott által megvalósított cseleménysor és a sértetthez intézett kijelentései alapján egyértelműen elvetendő volt annak a lehetősége, hogy tudatbeszűkült állapotban lett volna, ilyen megállapítást a szakértők sem tettek. A rendkívül hosszú időmúlás csak kis mértékben enyhítő körülmény, mert annak nagy része a vádlottnak felróható okból következett be. A javára és terhére szóló büntetéskiszabási körülmények alapján az ítélőtábla a törvényi minimumot elérő szabadságvesztés kiszabásását tartotta szükségesnek vele szemben a büntetési célok eléréséhez, ezért a szabadságvesztés büntetését – az elsőfokon kiszabott 8 évről – 10 évre súlyosította.

A terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, ez azonban nem jelent automatizmust, szabadulása a büntetés-végrehajtási bíró mérlegelésétől függ.

A Fővárosi Ítélőtábla határozata a mai napon jogerős.

Budapest, 2021. január 14.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

CsatolmányMéret
450.57 KB