Súlyosítás a kőbányai macsetés gyilkosság ügyében

Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét. A vádlott terhén az ölési cselekmény kapcsán az aljas célból való elkövetés mellett megállapíthatónak látta a különös kegyetlenséggel történő elkövetést is, ezért a vádlott büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította azzal, hogy a vádlott legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Továbbá végleges hatállyal eltiltotta a vádlottat minden olyan foglalkozástól, amelynek keretében kiskorúakkal kapcsolatba kerülne.

A Fővárosi Törvényszék a 2021. február 17. napján kihirdetett ítéletével K. D. vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében, szexuális visszaélés bűntettében és gyermekpornográfia bűntettében. Ezért őt halmazati büntetésül 20 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A próbaidő hatálya alatti elkövetés miatt a bíróság elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott 2 év szabadságvesztés végrehajtását is, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült közel 12 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletében megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 2019. december 25-én a hajnali órákban – az akkor még 13 éves – féltestvérével szexuális cselekményt végzett. Az esetre azt követően derült fény, hogy a vádlott lakásán tartott házkutatás során lefoglalták a naplóját, amelyben írt erről a tettéről.

2019. december 30-án a késő délutáni órákban a vádlott azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházban lakó I. emeleti szomszédjához, hogy valakit megöljön. Amikor az ott lakó édesanya az ajtót résnyire kinyitotta, a férfi belökte azt és egy 44 cm hosszúságú bozótvágó késsel – több alkalommal – megszúrta a háromgyermekes asszonyt. A megtámadott sértett gyermekei bemenekültek a szobába, és mobiltelefonon segítséget hívtak. A vádlott a vér látványától megrettenve elhagyta a lakást, majd elmenekült a helyszínről. A cselekmény másnapján feladta magát a rendőrségen.

A házkutatás során megállapítható volt, hogy a vádlott notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket is tartott.

A Fővárosi Törvényszék a Kúria jogegységi határozatának figyelembe vételével nem látta megalapozottnak a különös kegyetlenség minősítő körülményét. Annak ellenére, hogy a vádlott több szúrt sérülést is okozott a sértettnek, ezek egyike sem járt az átlagost meghaladó szenvedéssel. A szúrások közül kettő volt olyan, amely halálos eredményt okozott. Mindezek alapján a testszerte történő bántalmazást sem látta alátámasztottnak a bíróság.

A bíróság – az ügyészség álláspontjával szemben – a szexuális bántalmazásra irányuló aljas indok megállapítását nem látta bizonyítottnak. Figyelemmel azonban arra, hogy a vádlottnak semmilyen oka, indítéka nem volt az élet elleni cselekmény elkövetésére csakis az, hogy öljön. A bíróság álláspontja szerint ez erkölcsileg egyáltalán nem méltányolható, ezért a terhelt cselekményét aljas célból elkövetettként értékelte.

A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy a beszerzett bizonyítékok szerint a szexuális cselekmény a sértett beleegyezésével történt, arra őt a vádlott nem kényszerítette. Mivel az elkövetés időpontjában a sértett a tizennegyedik életévét még nem töltötte be – a belátási képessége korlátozott volt –, ezért szexuális visszaélés bűntettében mondta ki a bíróság bűnösnek a vádlottat.

A büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte a vádlott visszaeső voltát, azt, hogy korábban is már szexuális cselekmény miatt ítélték el, valamint azt is, hogy jelen cselekményeit a korábbi ítélettel kiszabott próbaidő hatálya alatt követte el. Enyhítő körülmény a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás, a vádlott megbánása, valamint az volt, hogy a cselekményt követően feladta magát.

Az ügyészség tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a vádlottal szemben. Mivel a terhelt az elkövetéskor 22 és fél éves, ún. fiatal felnőtt volt, ezért a bíróság álláspontja szerint az esetében meghatározható büntetési célok egy igen hosszú időtartamú, határozott idejű szabadságvesztés büntetés kiszabásával is elérhetőek.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész az emberölés bűntetténél a súlyosabb minősítések megállapítása, valamint a szexuális kényszerítésben történő bűnösség megállapítása és ezáltal súlyosabb büntetés kiszabása, a védő az emberölés bűntette tekintetében téves minősítés miatt, a szexuális visszaélés bűntette tekintetében felmentés és a kiszabott büntetés enyhítése céljából jelentett be fellebbezést, a vádlott jogorvoslati nyilatkozatot nem tett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést az ölési cselekmény súlyosabb minősítését és a kiszabott büntetés súlyosítását célzó részében tartotta fenn.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla nem adott helyt az ügyészség tárgyalás tartása iránti indítványának, mert az ügyben további bizonyítás felvételét szükségtelennek tartotta. Ekként az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt nyilvános ülésen bírálta felül. A bejelentett fellebbezések tartalmára tekintettel a felülbírálat teljeskörű volt. Ennek során az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék kellő alapossággal és eljárási szabálysértés nélkül folytatta le az eljárást, ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. A rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen mérlegelte, ezzel kapcsolatos indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az általa megállapított tényállás kisebb részben megalapozatlan és hiányos volt, amit az iratok tartalma alapján a másodfokú bíróság helyesbített és kiegészített. A gyermekpornográfia kapcsán a vádlott beismerő vallomást tett, a tőle lefoglalt számítógépen és mobiltelefonon számos, gyermekkorú lányokról készített erotikus, illetve pornográf tartalmú fotót találtak. A szexuális visszaélés bűntette tekintetében ugyancsak objektív bizonyítékok álltak rendelkezésre a kamerafelvételek, ezek egyértelműen igazolták, hogy a sértett mikor ment ki a fürdőszobába, mikor ment utána a vádlott és mikor tértek vissza. Az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe bizonyítékként ezzel a cselekménnyel kapcsolatban a vádlott titkos naplójában foglaltakat, mindezeket megerősítette a sértett vallomása is. Az emberölés vonatkozásában azonban a másodfokú bíróság a törvényszékkel ellentétben a vádlott titkos naplója alapján egyfelől megállapíthatónak találta azt, hogy a vádlott célja az ölési cselekménnyel a korábban általa követett 15 éves kiskorú lány sérelmére szexuális cselekmény elkövetése volt, ami a bírói gyakorlat szerint aljas célnak minősül. Másfelől a nagyszámú erőbehatásra, és a vádlott kirívó brutalitására tekintettel az ügyészség álláspontjával egyezően úgy ítélte meg, hogy megvalósult a különös kegyetlenséggel történő elkövetés is.

Figyelembe véve a cselekmény tárgyi súlyát és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességet, valamint az elsőfokú bíróság által felsorolt egyéb büntetéskiszabási körülményeket, az ítélőtábla úgy találta, hogy a vádlottal szemben a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása nem megfelelő, a súlyosabb minősítésre is figyelemmel vele szemben csak életfogytig tartó szabadságvesztés szolgálhatja a büntetési célokat. A vádlott legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. A törvény kötelező rendelkezése alapján az ügyészi fellebbezésnek megfelelően végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek során kiskorú személyekkel kerülhetne kapcsolatba. A másodfokú bíróság kisebb részben pontosította a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket, az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta.

A másodfokú ítélet a mai napon jogerőre emelkedett.

Budapest, 2021. október 26.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

CsatolmányMéret
144.87 KB