Jogerős ítélet a Kozma utcai fogolyzendülés ügyében

A fogolyzendülés bűntette miatt K. N. és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A Fővárosi Törvényszék a 2021. május 07-én kihirdetett ítéletével a más ügyben jogerős szabadságvesztés büntetést töltő első és másodrendű vádlottakat mint többszörös visszaesőket bűnösnek mondta ki fogolyzendülés bűntettében, ezért őket 4 év szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetést mindkét vádlott esetében fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók.

Az ügy harmadrendű vádlottja 2020. augusztus 30-án elhunyt, ezért vele szemben a bíróság az eljárást megszüntette.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a három vádlott a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai objektumának egyik három fős zárkájában töltötte jogerős szabadságvesztését. 2018. január 6-án a büntetésvégrehajtási intézet biztonsági ellenőrzést végző munkatársai kiabálást hallottak a vádlottak zárkájából, ezért felszólították őket a hangoskodás befejezésére. Mivel a három férfi T alakban elhelyezett ágyaival időközben eltorlaszolta a zárkaajtót, a biztonsági osztályvezető zárást rendelt el az alegységben és ő maga is a zárkához ment. Beszélni akart a vádlottakkal, ők azonban trágár szavakkal illették a parancsnokot és azonnali átszállításukat követelték. Testüket az ágynak feszítve akadályozták meg a zárka kinyitását. Az őröknek végül – a zárkaajtó kémlelőüvegének betörését követően – könnygáz alkalmazásával és a zárkaajtó pántjának lecsavarozásával sikerült bejutniuk a helyiségbe. A vádlottak ellenálltak a megbilincselés során.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére eltérő tényállás és minősítés megállapítása, valamint hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása végett, az elsőrendű vádlott felmentésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, a másodrendű vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság perrendszerűen folytatta le az eljárást. A megalapozott tényállásból okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. Az ügyészi fellebbezéssel ellentétben helyesen minősítette a terhükre rótt cselekményt fogolyzendülés alapesetének. A bűncselekmény megvalósulását alátámasztotta az a körülmény, hogy a vádlottak a zárka eltorlaszolásával igyekeztek kivonni magukat a büntetés végrehajtásának rendje alól. További bizonyítás felvételére nem volt szükség, más személyek tanúkénti kihallgatásától sem lehetett volna más megállapításra jutni, így például arra, hogy a bútorok takarítás közben kerültek volna a zárka bejáratához. Bár a megbilincselést követően a vádlottak támadó fejmozdulatokat tettek, ez nem érte el azt a szintet, amely a fogolyzendülés súlyosabb esetének megállapításához vezetett volna. Az elsőfokú bíróság büntetési tételkeret maximumához közelítő, példás szabadságvesztést szabott ki, mellyel a másodfokú bíróság is egyetértett, annak lényeges enyhítésére a vádlottak többszörösen büntetett előéletére figyelemmel nem látott lehetőséget.

A másodfokú határozat a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

Budapest, 2022. április 26.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

CsatolmányMéret
141.58 KB