B. A. I. r. vádlott

Tárgyalás időpontja: 
2013. június 10. hétfő, 09:00
Ügy tárgya: 
adócsalás bűntette és más bűncselekmények
Tárgyalás helyszíne: 
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA
Tárgyaló: 
fszt. díszterem
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint:

1. A H. S. A. Kft-t 2004. január 27-én vásárolta meg T. F. II. r. vádlott és élettársa. A cég ügyvezetője a társasági szerződés értelmében T. F. II. r. vádlott lett. A cég neve 2004. április 21-én R. F. T. Kft-re módosult, a kft. 2004. december 15-től rendelkezett gépjármű-kereskedelemre vonatkozó tevékenységi körrel.
T. F. II. r. vádlott 2004. november 30-a és 2005. szeptember 8-a között 142 db használt autót vásárolt meg Ausztriában, illetve Németországban, majd azokat Magyarország területén közvetlenül vagy bizományosi értékesítés keretében értékesítette, összesen 411.255.035 Ft értékben.
T. F. II. r. vádlott – mint az R. F. T. Kft. ügyvezetője – 2004. IV. negyedévére és 2005. I., II. és III. negyedévére áfa-bevallást nem nyújtott be, áfa-befizetési kötelezettségének nem tett eleget és ezzel összesen 77.958.341 Ft adóbevétellel csökkentette a költségvetést.

2. T. F. II. r. vádlott 2004-2005. év környékén ismerkedett meg B. A. I. r. vádlottal és férjével, K. Zs. III. r. vádlottal. A II. r. vádlott megkérte az I. és III. r. vádlottakat, hogy vásárolják meg az ismerőse által alapított S.N.S.P. Kft-t azzal a céllal, hogy a kft. keretein belül az Európai Unió területéről – főként Ausztriából és Németországból – Magyarországra használt gépkocsikat hozzanak be és azokat vagy közvetlenül, vagy hazai autókereskedők révén értékesítsék. A vádlottak megállapodtak abban, hogy az I. és III. r. vádlottak minden eladott gépkocsi után 20-30.000 Ft-ot kapnak. B. A. I. r. és K. Zs. III. r. vádlottak egy általános meghatalmazást is adtak T. F. II. r. vádlottnak, amely alapján a II. r. vádlott teljes jogkörrel eljárhatott a cég nevében.
B. A. I. r. és K. Zs. III. r. vádlottak 2005. július 29-én megvásárolták a S.N.S.P. Kft-t, a cég ügyvezetője B. A. I. r. vádlott lett.
A vádlottak 2005. július 18-a és 2006. október 27-e között összesen 335 gépkocsit hoztak be az országba úgy, hogy a gépkocsikat T. F. II. r. vádlott kutatta fel és utazott ki a külföldi gépjármű-kereskedőhöz, majd a gépkocsikat a kft. nevében megvásárolta és azt Magyarországra szállította. A gépkocsik értékesítésére Székesfehérváron és környékén került sor. Az adásvételi szerződéseket és számlákat B. A. I. r. vádlott írta alá mint a cég ügyvezetője.
A vádlottak a fenti időszakban összesen 1.133.691.100 Ft-ért értékesítettek gépkocsikat. B. A. I. r. vádlott – mint a társaság képviselője – a 2005. III. negyedév és 2006. IV. negyedév közötti időszakra az adóhatósághoz áfa-bevallást nem nyújtott be, adóbefizetési-kötelezettségének nem tett eleget, így K. Zs. III. r. és T. F. II. r. vádlottak közreműködésével összesen 212.547.000 Ft adóbevétellel csökkentette a költségvetést.

3. K. Zs. III. r. vádlott 2004-ben a Budapest-Székesfehérvár útvonalon közlekedő vonaton megtalálta az O. L. G. nevére szóló személyi igazolványt, amelynek felhasználásával 2004. december 27-én T. F. II. r. vádlottal megvásárolták a J. Kft-t. A cég képviselőjeként K. Zs. III. r. vádlott került bejegyzésre O. L. G. néven. A vádlottak azzal a szándékkal vásárolták meg a kft-t, hogy az Európai Unió területén – főként Németországban és Ausztriában – használt gépjárműveket vásároljanak, majd azokat Magyarországon értékesítsék. A gépjárművek felkutatását, megvásárlását és behozatalát elsősorban T. F. II. r. vádlott intézte.
A J. Kft. nevében T. F. II. r. és K. Zs. III. r. vádlottak 2005. április 28-a és 2007. január 25-e között 199 gépkocsit értékesítettek, összesen 585.542.517 Ft értékben. K. Zs. III. r. vádlott – mint a J. Kft. képviselője – 2005. I. negyedévére nullás áfa-bevallást nyújtott be O. L. G. névaláírással, míg 2005. II., III. és IV. negyedévekre, 2006. és 2007. évekre áfa-bevallási kötelezettségének nem tett eleget és az értékesítés után fizetendő áfát sem fizette meg. Ezzel a költségvetés bevételét T. F. II. r. vádlott közreműködésével 116.948.164 Ft áfával csökkentette.
A J. Kft-nek a 2005. évi eredményére tekintettel 3.064.000 Ft társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett, amelynek azonban K. Zs. III. r. vádlott nem tett eleget és ezzel a költségvetést 3.064.000 Ft társasági adóval csökkentette.
K. Zs. III. r. vádlott a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben írt könyvvezetési, beszámolási kötelezettségét elmulasztva megsértette a bizonylati elvet, valamint a bizonylati fegyelmet.

4. B. A. I. r. és K. Zs. III. r. vádlottat a R. ’98. Bt-t 2006. július 26-án vásárolták meg az előző tulajdonosaiktól. A cég beltagja és önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője B. A. I. r., a kültagja pedig K. Zs. III. r. vádlott lett. A vádlottak a céget – a korábbi tényállási pontokban foglaltakkal egyezően – szintén külföldről történő gépjármű-beszerzés és hazai értékesítés céljából vásárolták meg.
B. A. I. r. és K. Zs. III. r. vádlottak 2006. november 7-e és 2008. február 13-a között összesen 529 gépkocsit értékesítettek 1.873.813.474 Ft értékben.
B. A. I. r. vádlott áfa-bevallási kötelezettségének csupán 2007. I. negyedévében tett eleget és vallotta be a ténylegesen befizetendő áfának mindössze 10 %-át. 2006. III. és IV. negyedévére, 2007. II., III. és IV. negyedévére, valamint 2008. I. negyedévére áfa-bevallást nem nyújtott be, az áfa-befizetési kötelezettségének nem tett eleget. B. A. I. r. vádlott ezzel a költségvetés bevételét – K. Zs. III. r. vádlott közreműködésével – 312.364.706 Ft áfával, továbbá – miután a társasági adóbevallási és adó-befizetési kötelezettségének sem tett eleget – 298.000 Ft társasági adóval csökkentette.
B. A. I. r. vádlott a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben írt könyvvezetési, beszámolási kötelezettségét elmulasztotta, valamint megsértette a bizonylati elvet és a bizonylati fegyelmet, mivel nem gondoskodott a gazdasági események megfelelő dokumentálásáról, könyvekben való rögzítéséről és a bizonyítékok megőrzéséről, melynek következtében a társaság vagyoni helyzetének áttekintése nem volt lehetséges.

5. O. Gy. és Sz. A. 2007. június 29-én egy BMW 530D típusú személygépkocsit vásároltak Ausztriában a R. ’98. Bt. nevére, amelyet ugyanezen a napon B. A. I. r. vádlott – mint a bt. képviselője – eladott Sz. A-nak.
O. Gy. és Sz. A. 2007. július 17-én ugyancsak egy BMW 530D típusú személygépkocsit vásároltak Ausztriában, amelyet ugyanezen a napon B. A. I. r. vádlott adásvételi szerződéssel eladott O. Gy-nek.
O. Gy. és Sz. A. 2007 augusztusában Belgiumban egy harmadik BMW gépkocsit vásároltak a cég nevére, amelyet B. A. I. r. vádlott 2007. augusztus 20-án adásvételi szerződéssel értékesített O. Gy. részére.

O. Gy. és Sz. A., valamint B. A. I. r. és K. Zs. III. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy a gépkocsi-értékesítések után O. Gy-ék fizetnek az I. és III. r. vádlottaknak, azonban ennek nem tettek eleget.
2007. szeptember 14-én a délelőtti órákban az I. és III. r. vádlottak megjelentek az O. Gy. és Sz. A. által bérelt székesfehérvári telephelyen és felszólították az ott dolgozó M. Gy-t, hogy a telephelyen tárolt gépkocsik közül a fenti három BMW-t kulcsokkal és azok papírjaival adja át részükre. M. Gy. ezt megtagadta.

K. Zs. III. r. vádlott – azért, hogy a gépkocsikat el tudják hozni – megbízott négy, kigyúrt testalkatú, az eljárás során ismeretlenül maradt személyt, hogy hozzák el a telephelyről a három gépkocsit az okmányaikkal együtt. Ez a négy személy 2007. szeptember 17-én 15 óra körül megjelent a telephelyen és felszólították M. Gy-t, hogy a három BMW kulcsait és papírjait adja át. M. Gy. ennek nem akart eleget tenni, ezért a négy személy kilátásba helyezte, hogy tettlegesen bántalmazni fogják, és lökdösni kezdték őt. Ennek hatására M. Gy. a BMW-k kulcsát és okmányait átadta, majd a négy személy a gépkocsikkal a telephelyről elhajtott.

B. A. I. r. vádlott a R. ’98. Bt. nevében eladta az egyik gépkocsit K. Zs. III. r. vádlottnak, a másikat saját magának mint magánszemélynek, majd a két BMW-t 2007. szeptember 20-án egyenként 5.050.000 Ft-ért a K-C. Kft. részére értékesítették, ahonnan a gépkocsik lefoglalásra és kiadásra kerültek O. Gy. és Sz. A. részére.
K. Zs. III. r. vádlott ugyancsak értékesítette a harmadik BMW gépkocsit egy ismeretlen személynek. A gépkocsira kiadott körözés az elsőfokú bírósági eljárásban eredményre vezetett, a gépkocsit 2010. november 9-én Szlovákiában lefoglalták, majd Magyarországra szállították.
-oo-
A Fővárosi Törvényszék a 2013. február 13. napján kihirdetett ítéletével megállapította, hogy B. A. I. r. vádlott bűnös
- 2 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében mint társtettes,
- 1 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntettében mint társtettes,
- 1 rb., a Btk. 276. §-ba ütköző és aszerint minősülő magánokirat-hamisítás végségében, valamint
- 1 rb., a Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző és aszerint minősülő számvitel rendjének megsértése vétségében.
Erre tekintettel őt – halmazati büntetésül – 3 évi börtönbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság B. A. I. r. vádlottat az ellene 1 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság T. F. II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdése szerint minősülő – két esetben társtettesként, egy esetben bűnsegédként – folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében.
Ezért őt – halmazati büntetésül – 3 év 8 hónapi börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Egyúttal a II. r. vádlottat az ellene 1 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, 1 rb., a Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző és aszerint minősülő folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése vétsége, valamint 1 rb., a Btk. 276. §-ba ütköző és aszerint minősülő folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy K. Zs. III. r. vádlott bűnös
- 3 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében mint társtettes,
- 1 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntettében,
- 1 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntettében,
- 1 rb., a Btk. 276. §-ba ütköző és aszerint minősülő magánokirat-hamisítás vétségében,
- 1 rb., a Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző és aszerint minősülő számvitel rendjének megsértése vétségében,
- 1 rb., a Btk. 273. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő önbíráskodás bűntettében, valamint
- 3 rb., a Btk. 277. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közokirattal visszaélés vétségében.
Erre tekintettel őt – halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Egyúttal a III. r. vádlottat az ellene 1 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, valamint 1 rb., a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság mindezeken túl rendelkezett a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelek kiadásáról, iratok között történő kezeléséről, valamint megsemmisítéséről, továbbá a bűnügyi költség vádlottak általi viseléséről.
-oo-
Az elsőfokú ítéletet az ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában tudomásul vette, az ítélet ellen az I-III. r. vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárást. A vád tárgyává tett cselekmények elbírálásához szükséges és lehetséges bizonyítékokat feltárta és azokat a logika szabályai szerint értékelve állapította meg a megalapozott tényállást, melyből okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére és törvényesen minősítette a terhükre rótt cselekményeket.
A büntetés kiszabása során értékelendő alanyi és tárgyi tényezőket helyesen vette számba és azokat a súlyuknak megfelelően értékelte. A vádlottakkal szemben kiszabott büntetések – a belső arányosság elvére is figyelemmel – törvényesek, azok enyhítése egyik vádlott esetében sem szükséges és indokolt.
Mindezekre tekintettel mindhárom vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

Egyéb információ: 

dr. Mohácsy Zsuzsanna
elnökhelyettes
+36-1/268-4803
mohacsyzs@fovitb.birosag.hu

Eljáró bíróság: