V. R. I. r. vádlott

Tárgyalás időpontja: 
2013. június 24. hétfő, 09:00
Ügy tárgya: 
emberölés és más bűncselekmények
Tárgyalás helyszíne: 
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA
Tárgyaló: 
fszt. 4-es tárgyaló
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Budapest Környéki Törvényszék 2012. május 7-én meghozott ítéletével kimondta, hogy V. R. I. rendű vádlott bűnös emberölés bűntettében, és ezért őt a bíróság 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ügy II. rendű vádlottja, L. Á. felbujtóként elkövetett emberölés bűntettéért és hitelsértés vétségéért – halmazati büntetésül – 13 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás büntetést kapott.
Cs. J.-né III. rendű vádlottat felbujtóként elkövetett emberölés bűntettéért és felbujtóként elkövetett testi sértés bűntettéért – halmazati büntetésül – 14 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság.
A IV. rendű vádlott V. Zs.-t bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettéért 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztése ítélte a bíróság. Az ítélet a IV. rendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett, így a Fővárosi Ítélőtábla a vádlottak terhére, illetve azok büntetésének enyhítése érdekében benyújtott fellebbezések után az I. – II- III. rendű vádlottak ügyét tárgyalja.
xxx
A Budapest Környéki Törvényszék, mint elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint L. Á. II. rendű vádlott és a nála 24 évvel idősebb G. I. sértett 1999-ben létesített élettársi kapcsolatot az utóbbi, nyáregyházi ingatlanán, ahova a II. rendű vádlott előző élettársi kapcsolatából származó két kiskorú gyermekét is magával vitte. A vádlott és a sértett kapcsolatából 2002-ben közös gyermek született. A II. rendű vádlott és a sértett kapcsolata kezdetben kiegyensúlyozott volt, azonban közös gyermekük megszületése után – eltérő életkoruk, személyiségük és értékrendjük miatt – viszonyuk megromlott. Ebben közrejátszott az is, hogy a sértett az általa korábban okozott halálos közúti balesetet nem tudta feldolgozni, és emiatt alkoholbetegsége felerősödött, esténként rendszeresen nagyobb mennyiségű szeszes ital fogyasztott.
A II. rendű vádlott többször is megpróbálta megszakítani az élettársi kapcsolatot, egyszer korábbi élettársához vissza is költözött. Azonban visszatért a sértetthez, mert önálló jövedelemmel nem rendelkezett, és emiatt három gyermekét önállóan nem tudta volna eltartani. A vádlott emiatt kezdett el gondolkodni azon, hogyan tudna megszabadulni a sértettől.
2009. első felében a II. rendű vádlott elmondta barátnőjének, P. I.-nénak, hogy már nem bírja tovább a sértettel, és agyon akarja csapatni, valamint véleményét kérte a szerinte lehetséges elkövetőkről. Pintérné elzárkózott a segítségnyújtástól, megpróbálta lebeszélni a II. rendű vádlottat a tervéről, és mivel azt hitte, hogy ez sikerült is, nem figyelmeztette a sértettet.
A III. rendű vádlott 2009. május 1-én három kiskorú gyermekével albérlőként költözött a II. rendű vádlottékhoz közeli házba Nyáregyházán. Nem sokkal később a sértett munkát ajánlott a III. rendű vádlottnak, aki ezt el is fogadta, rendszeresen átjárt a sértettékhez, ahol a II. rendű vádlottal baráti kapcsolatot alakított ki. A II. rendű vádlott elmondta a III. rendű vádlottnak is, hogy meg szeretne szabadulni élettársától úgy, hogy a kezét vagy a lábát eltöreti, és őt kerekesszékbe juttatja. A III. rendű vádlott megígérte, hogy ebben a II. rendű vádlott segítségére lesz. Ettől kezdve elkezdték kitervelni a bűncselekményt, számba vették a lehetséges elkövetőket. A III. rendű vádlott a testvére volt feleségének akkori élettársát, V. R. I. rendű vádlottat javasolta, aki ekkor szintén Nyáregyházán lakott. A II. rendű vádlott az ajánlatott elfogadta. A III. rendű vádlott a bántalmazás részletes megtervezését magára vállalta.
2009. május 20-a körül a III. rendű vádlott áthívta magához az I. rendű vádlottat, és felajánlotta neki, hogy kap 10 ezer forintot, ha úgy összeveri a sértettet, hogy az tolókocsiba kerül. Mivel az I. rendű vádlott az ajánlatot visszautasította, még ezen a napon a II. rendű vádlott S. Z.-t - aki korábban a családjával albérlőként költözött a sértett udvarán álló kisházba - kérte fel a bántalmazásra, de ő is elutasította az ajánlatot.
Két nappal később a III. rendű vádlott ismét áthívta magához az I. rendű vádlottat, ahol a II. rendű vádlott jelenlétében megismételte az ajánlatot. Az I. rendű vádlott – azért, mert kislánya betegsége miatt pénzre volt szüksége, valamint azért, mert ittas volt - a bűncselekmény elkövetését magára vállalta. A II. és a III. rendű vádlott ekkor azt is megbeszélték, hogy kell valaki, aki a sértettet a házból kicsalja, és szükség esetén a bántalmazásba is besegít. A II. rendű vádlott erre S. Z.-t akarta rábírni, azt mondva, az se baj, ha a sértett meghal, de Sebők ekkor is visszautasította.
Május 23-án a III. rendű vádlott is megpróbálta rábeszélni S.-t a segítségre. De miután az I. rendű vádlott bejelentette - ő csak úgy tudja leütni a sértettet, hogy az bele is hal, S. az ajánlatot megint visszautasította. Amikor ezt a II. rendű vádlott megtudta – attól tartva, hogy S. szólni fog a sértettnek az ellene készülő bűncselekményről - felszólította S.-t, hogy költözzenek el az albérletből. Azért, hogy biztosítsa S.-ék hallgatását, 30 ezer forintot adott nekik, és figyelmeztette S.-t, ha nem tartják a szájukat, megöleti őket. S. megígérte, hogy nem fog beszélni az ügyről senkivel.
Mivel a segítségre továbbra is szükségük volt a vádlottaknak, a III. rendű vádlott saját testvérét, V. Zs. IV. rendű vádlottat kérte meg, hogy a sértettet csalja a kapuhoz. Ezt a IV. rendű vádlott el is vállalta.
2009. május 24-én 21 óra körül az III. rendű vádlottnál véglegesítették a tervet. Ez alapján a IV. rendű vádlott kocsival elment a sértett házához, ott hosszú hangjelzést adott, majd a kocsiból kiszállva várakozott. A sértett ekkor a kapuhoz ment, és megkérdezte a IV. rendű vádlottól, mit akar. A IV. rendű vádlott azt válaszolta, malacokat szeretne vásárolni. A sértett kilépett a kapun, és a IV. rendű vádlotthoz ment. Ekkor az I. rendű vádlott előbujt egy közel fa mögül, a háttal álló sértett felé futott, aki ezt meghallotta, de védekezésre már nem maradt ideje, ugyanis az I. rendű vádlott egy vascsővel fejbe vágta. A sértett ettől a földre zuhant, a IV. rendű vádlott beült a kocsijába, és elhajtott, míg az I. rendű vádlott közelebb lépett a földön nyögő sértetthez és még kétszer a vascsővel a sértett fejére ütött, majd elfutott. A sértett – akihez végül III. rendű vádlott hívott mentőt - a bántalmazás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 2009. június 3-án a kórházban elhalálozott.
2./ A sértett vételi joggal terhelt személygépkocsijára felvett kölcsön 2009. májusában esedékes részletét a II. rendű vádlott egy újonnan felvett kölcsönből megfizette, és a további részletek fizetésére halasztást kért, illetve jelezte, hogy át szeretné vállalni az elhalálozott sértett tatozását. A bank azonban ehhez nem járult hozzá, és a törlesztő részletek nemfizetése miatt a kölcsönszerződést 2009. szeptember 1-én felmondta, vételi jogát érvényesíteni akarta.
A II. rendű vádlott megtudta, hogy 2009. szeptember 28-án S. Z. őt terhelő vallomást tett, ezért elrejtőzött, de mivel pénzre volt szüksége egy személytől 50 ezer forintot kért kölcsön, amiért a gépkocsit ígérte zálogba. Ezt követően arra utasította a zálogügyletről mit sem tudó V. L. A.-t, hogy a nála elhelyezett gépkocsit adja át az által küldött személynek. Ez meg is történt, emiatt a bank a fennálló követelését nem tudta érvényesíteni. Később egy - az eljárás során ismeretlenül maradt - személy a kocsit autóbontóba adta.

Egyéb információ: 

dr. Mohácsy Zsuzsanna
elnökhelyettes
+36-1/268-4803
mohacsyzs@fovitb.birosag.hu

Eljáró bíróság: