B. L. I. r. vádlott

Tárgyalás időpontja: 
2013. november 20. szerda, 13:00
Ügy tárgya: 
hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények
Tárgyalás helyszíne: 
1055. Budapest, Markó utca 16.
Tárgyaló: 
fszt. 9. számú tárgyaló
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Fővárosi Ítélőtábla 2010. december 16. napján kelt, hatályon kívül helyező végzésére tekintettel megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2012. március 12. napján kelt, 26.B.7/2011/210. számú ítéletében megállapított tényállás I. pontja szerint:

A Baumag cégcsoport 1995. március 1-től I.r. B. L. vádlott irányításával épült ki, a cégcsoport élén a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet (BÁBSZ) és jogutódai {Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet (BISZ), Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet (BSFSZ)} álltak. A cégcsoport működése a befektetők vagyonának hozamfizetés ígéretével történő összegyűjtésén és a cégcsoport gazdálkodó tevékenységébe történő befektetésén alapult. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet a vagyont a cégcsoportban szereplő cégek vagyona felett holdingként, tulajdonosi irányítással rendelkező cégeken keresztül vonta be.

I.r. B. L. vádlott közvetlen irányítást biztosító, vezető tisztségviselői megbízásokat szerzett a BÁBSZ-ban és jogutódaiban, valamint a cégcsoport irányítását biztosító más cégekben, így a Baumag Holding Rt-ben, a Baumag Rt-ben, a 2004. évtől az AGENDA-H Vagyonkezelő Szövetkezetben, és a leányvállalatok egy részében is, emellett pedig számos cégben rendelkezett tagként személyes érdekeltséggel is, így a cégcsoport működésének és működése irányainak meghatározásában döntő befolyással bírt.

-oo-

Az I.r. vádlott felismerte, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 1995. január 1. napjától hatályos módosításai alapján, a kedvezőbb adószabályokra figyelemmel, a szövetkezet keretei között, az adókedvezményekre alapozva, nagyobb tőkebevonásra van lehetőség; tagi kölcsön nyújtásával vagy üzletrészvásárlással kapcsolatos konstrukciók dolgozhatók ki, így elhatározta a BÁBSZ megalakítását. I.r. B. L. vádlott hosszú távra, nagyobb összegű forrásbevonás révén, nagyobb nyereség elérésére alkalmas vállalatcsoport létrehozását tervezte, így felismerte azt is, hogy a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 43. § (3) bekezdésében írt, a tagi jogviszony létrejöttével kapcsolatos diszpozitív szabályozása révén, a tagsági jogviszony létesítési feltételeinek lehető legnagyobb mértékű leegyszerűsítésével, a szövetkezet jogintézménye lehetőséget biztosít betétgyűjtés folytatására, anélkül, hogy az ehhez szükséges tőkeerő hiányában az akkor hatályos, a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény (Pit.) által előírt tőkekövetelményeket és más ezzel kapcsolatos előírásokat teljesíteni kellene. A BÁBSZ alapításának ötlete I.r. B. L. vádlottól származott, aki abba a jogi végzettséggel rendelkező, de az adózási kérdésekben is jártas VI.r. dr. Á. L. vádlottat is bevonta.

I.r. B. L. vádlott stratégiai elképzelése a tagként belépő személyek számának folyamatos növelésén alapuló vagyonbevonás révén történő befektetési tevékenység végzése volt, melyhez - saját tőkeerő hiányában - a bankinál rendszeresen magasabb hozamok kilátásba helyezése biztosítja az állandó tőkebevonást.

A BÁBSZ a megalakulását követően, 1995. évben, a szükséges tőkebevonás az I.r. B. L. vádlott által kidolgozott, az 1991. évi XC. törvény tagi kölcsön nyújtását és a szövetkezeti üzletrész értékesítését érintő módosításain alapuló, a befektetők számára adóelőnyt garantáló konstrukciókkal valósult meg. 1996. évtől a BÁBSZ és jogutódainak a tőkebevonása kizárólag a szövetkezeti üzletrészek magas árfolyam-különbözetet nyújtó forgalmazására tevődött át.

A BÁBSZ 1995. március 3. és 1995. december 29. között foglalkozott tagi kölcsönök nyújtásával.
A BÁBSZ üzletrész-forgalmazása - melyet I.r. B. L. vádlott irányításával első ízben 1995. március 22. és 1995. május 15. között, majd a továbbiakban 1996. január 1. napjától folytatott -, fiktív üzletrésztőke-képzésen alapult.

A tagi kölcsönök gyűjtését, valamint a szövetkezeti üzletrészek rendszeres forgalmazását I.r. B. L. vádlott oly módon biztosította, hogy a BÁBSZ 1995. március 1. napján elfogadott alapszabályát a tagi jogviszony létesítésére és az üzletrésztőke képzésére vonatkozó részeiben, az elfogadott üzletpolitikai koncepciónak megfelelően, az igazgatósági tagok és a közgyűlés közreműködésével további szövetkezeti szabályzatokkal egészítette ki, illetőleg módosította azokat. A BÁBSZ által a megalapítását követően alkalmazott szerződések mintáit, a szövetkezeti Alapszabályt és a tagi- vagyoni viszonyokra vonatkozó szabályzatot az I. r. B. L. vádlottal folytatott egyeztetések alapján VI. r. dr. Á. L. vádlott dolgozta ki, aki ezáltal az 1995. évben a tőkebevonás biztosítását szolgáló és adóelőnyök érvényesítésére alapuló konstrukciók kidolgozásához és azok alkalmazásához segítséget nyújtott.

A BÁBSZ Alapszabálya a szövetkezeti tagság létesítését legkevesebb 1000 Ft, legfeljebb 5.000.000 Ft összegű részjegy-jegyzéshez kötötte, melyet legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül kellett befizetni. Így I.r. B. L. vádlott - II.r. P. I., VI. dr. Á. L., VII.r. S. T. J. és IX.r. S. B. vádlottak közreműködésével -, a tagi jogviszony minimális összegű részjegy-jegyzéshez és a belépési nyilatkozat aláírásához kötött létesítésével biztosította a cégcsoport kiépítéséhez és a befektetésekhez felhasznált források bevonását.

A BÁBSZ és jogutódai I.r. B. L. irányításával a befektetők üzletrész vásárlásként megjelenő, de valójában kölcsön nyújtása révén hozam szerzését célzó befizetéseit az 1992. évi I. törvény 54.§ /1/ bekezdésén alapuló egyéb vagyoni hozzájárulásként a tőketartalékba könyvelték le, majd onnan az üzletrésztőke-számlára vezették át s a pénzeszközökből üzletrésztőkét képeztek, úgy hogy az ügyfél által megvásárolt üzletrészeket a javára jóváírták.

A kölcsöncélú befektetéseket a szövetkezet könyvelésében a saját tőke részeként jelenítették meg, majd a visszavásárolt üzletrészek állományát is folyamatosan üzletrésztőkeként mutatták ki, így a vagyonfedezettel nem rendelkező fiktív üzletrészek nyilvántartásával a szövetkezet működését kísérő állandó tőkehiányt fedték el.

I. r. B. L. vádlott üzletpolitikai elképzeléseinek megfelelően a BÁBSZ 1995. évtől kezdődően, a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül folytatott intenzív reklámkampánya révén, a befektetők számának növelésével, folyamatos tőkebeáramlást biztosított oly módon, hogy I.r. B. L. vádlott a szövetkezetbe történő tőkebevonás esetére, már rövid futamidőre is a kereskedelmi bankok által ígért kamatokat állandóan meghaladó hozamokat helyezett kilátásba. Bár a szövetkezet hirdetményeiben következetesen hozamnak hívták a tőkén felül a befektetőknek járó összeget, az előre meghatározott volt, és nem függött a szövetkezet eredményétől, így kamatnak tekinthető.

A BÁBSZ nem rendelkezett a betétgyűjtési tevékenység folytatásához megfelelő tőkeerővel, a folyamatos tőkebevonás az I.r. B. L. vádlott - szövetkezeti közgyűlés és igazgatóság által elfogadott - koncepciójának megfelelően, a cégcsoport kiépítését és működtetését célozta. A piacinál magasabb hozamok révén történő tartós vagyonbeáramlás azonban a cégcsoportba történő befektetés hosszú távú megtérülésének eshetősége miatt, állandósult tőkebevonási kényszert vont maga után. A befolyó pénzeszközök egy részének a cégcsoportba történő bevonása miatt a korábban kötött befektetői szerződésekben ígért tőkét és annak hozamait csak a folyamatosan bevont újabb befektetői tőkéből tudták rövidtávon kielégíteni. A befolyó pénzeszközök egy részének a cégcsoportba történő bevonása miatt a korábban kötött befektetői szerződésekben ígért tőkét és annak hozamait csak a folyamatosan bevont újabb befektetői tőkéből tudták rövid távon kielégíteni, mivel az I.r. B. L. vádlott által folyamatosan kiépített cégcsoport nyereségessége csak hosszú távon merülhetett fel. A BÁBSZ a befektetők felé vállalt hozamfizetési kötelezettségből adódóan így egyre növekvő adósságot halmozott fel, ugyanakkor a cégcsoport, I.r. B. L. erre vonatkozó koncepciójával ellentétben, 2003-ig nem tudott akkora nyereséget kitermelni, ami a befektetői követelések kielégítésének fedezetét képezhette volna. A cégcsoport 1995. és 2003. között összességében veszteségesen működött.

I.r. B. L. vádlott a BÁBSZ és jogutódai elnökeként vagyonkezelési kötelezettségét szegte meg. A szövetkezet működését a bankinál állandóan magasabb hozamokra alapozott, hatóságilag nem engedélyezett tiltott betétgyűjtésre használta fel, az üzletrészekkel nem fedett befolyó vagyonra többszörösen vállalt kötelezettséget. A befolyó vagyonból I.r. B. L. a BÁBSZ működését tartotta fenn, a befektetők tőke és hozam iránti igényét elégítette ki, valamint a vagyon fennmaradó részét a cégcsoport kiépítésére és működésének fenntartására fordította.

Összegezve: I.r. B. L. vádlott a BÁBSZ elnökeként, a szövetkezet révén tőkeemelés formájában, valamint a Baumag Holding Rt-n keresztül kötvényvásárlások és tőkeemelések formájában a cégcsoport működtetését szolgáló vagyonjuttatásokkal 1995. március 3. és 2000. december 27. között összesen 3.926.645.000,- Ft meg nem térült vagyoni hátrányt okozott a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnek és a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezetnek.

A megfelelő forrás- és kockázatkezelés nélkül a cégcsoportnál előállt vagyoni hátrány 2000. év végén akként véglegesedett, hogy a Baumag szövetkezetek fizetésképtelensége elháríthatatlanná vált. Ezen időponttól kezdve nem volt reális lehetőség arra, hogy a BÁBSZ a cégcsoport finanszírozására teljesített, vagyoni hátrányként felmerülő ráfordításokból fakadóan a befektetők felé vállalt kötelezettségekért helytálljon.
-oo-

A Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet 2003. nyár végétől a lejárat előtti tőkekifizetéseket már nem engedélyezte, 2003. október 6. napján elnöki utasításra a befektetők felé vállalt igények teljesítését 30 %-ra korlátozták, majd 2003. október 9. napján a kifizetéseket beszüntették, a befektetők felé vállalt fizetési kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni.

A Fővárosi Bíróság a hitelezői kérelemre 2004. január 12-én indult felszámolási eljárásban a 2004. február 23-án kelt és 2004. április 6-án jogerőre emelkedett 7. Fpk. 01-2004-000253/ 5. számú végzésével a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet fizetésképtelenségét állapította meg és elrendelte a szövetkezet felszámolását.

A Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet 2003. október 9-én bekövetkezett fizetésképtelensége folytán a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet-béli, vissza nem vásárolt üzletrészek után a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet számviteli nyilvántartásai alapján 12.775 befektetővel szemben 2.308.826.815,- Ft, míg a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet-béli üzletrészek után 29.515.110.000,- Ft, azaz összesen 31.823.936.815,- Ft tőketartozás, és 7.486.358.000,- Ft hozamtartozás áll fenn.
A Baumag cégcsoport működését a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezeten és jogutódain keresztül így a magánszemély kisbefektetők finanszírozták, akik a befektetéseik elvesztése révén jelentős vagyoni hátrányt szenvedtek, ezáltal a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet fizetésképtelensége nagyobb társadalmi csoportot érintő, súlyos következményekkel járt.

-oo-

Az elsőfokú bíróság a vádlottakat a következők szerint találta bűnösnek:

B. L. I. r. vádlott bűnös
- 1 rb, a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés d) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében,
- 1 rb, a Btk. 290. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiba ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő csődbűntettben,
- a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettében,
- a Btk. 298/D. § szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében,
- 1 rb, a Btk. 299/B. § szerinti folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettében,
- 2 rb, a Btk. 289. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés b.) pontja szerinti folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében és
- 2 rb, a Btk. 274. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében.

Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 7 (hét) év börtönbüntetésre, 7 (hét) év közügyektől eltiltásra és 5 (öt) év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte.

A bíróság a vádlottat az ellene 1 rb, a Btk. 289. § (1) bekezdés a.) pontjába ütköző számvitel rendje megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

P. I. II. r. vádlott bűnös
- a Btk. 290. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiba ütköző és a (2) bekezdése szerinti csődbűntettben, mint bűnsegéd,
- a Btk. 298/D. § szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében, mint bűnsegéd,
- 1 rb, a Btk. 299/B. § szerinti folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettében, mint bűnsegéd és
- 1 rb, a Btk. 289. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerinti folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében.

Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 1 (egy) év 10 (tíz) hónap – végrehajtásában 4 (négy) év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

H. B. III. r. vádlott bűnös
- a Btk. 290. § (1) bekezdés d) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerinti csődbűntettben, mint bűnsegéd és
- 1 rb, a Btk. 244. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerinti folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntettében.

Ezért őt a bíróság halmazai büntetésül 1 (egy) év 4 (négy) hónap – végrehajtásában 3 (három) év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

B. M. É. IV. r. vádlott bűnös
- 1 rb, a Btk. 244. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerinti folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntettében.

Ezért őt a bíróság 8 (nyolc) hónap – végrehajtásában 2 (két) év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

B. P. V. r. vádlott bűnös
- 1 rb, a Btk. 244. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerinti folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntettében.

Ezért őt a bíróság próbára bocsátotta, a próbaidő tartamát 2 (kettő) évben állapított meg.

Dr. Á. L. VI. r. vádlott bűnös
- a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettében, mint bűnsegéd,
- a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettében, mint bűnsegéd,
- a Btk. 298/D. § szerinti jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettében, mint bűnsegéd és
- 1 rb, a Btk. 299/B. § szerinti folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettében, mint bűnsegéd.

Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 2 (kettő) év – végrehajtásában 5 (öt) év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

S. T. J. VII. r. vádlott bűnös
- a Btk. 298/D. § szerinti bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétségében.

Ezért őt a bíróság megrovásban részesítette.

A bíróság a vádlottat az ellene 1 rb, a Btk. 299/B. § szerinti folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

S. B. IX. r. vádlott bűnös
- a Btk. 298/D. § szerinti bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétségében.

Ezért őt a bíróság megrovásban részesítette.

A bíróság a vádlottat az ellene 1 rb, a Btk. 299/B. § szerinti folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Dr. E. A. I. XI. r. vádlott bűnös
- a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerinti hűtlen kezelés bűntettében, mint bűnsegéd.

Ezért őt a bíróság 450 (négyszázötven) napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 600,- (hatszáz) Ft-ban állapította meg.

-oo-

A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be az alábbiak szerint:

- B. L. I. r. vádlott esetében a részfelmentés, valamint téves minősítés miatt és a büntetés súlyosbítása,
- P. I. II. r. és H. B. III. r. vádlott esetében téves minősítés miatt a büntetés súlyosbítása,
- B. M. É. IV. r., B. P. V. r., dr. Á. L. VI. r. és dr. E. A. XI. r. vádlott esetében anyagi jogszabálysértés miatt a büntetés súlyosbítása,
- S. T. J. VII. r. és S. M. X. r. vádlott esetében a részfelmentés, valamint téves minősítés miatt és büntetés súlyosbítása érdekében.

Az elsőfokú ítélet ellen a terheltek és védőik a következők szerint jelentettek be fellebbezést:

- B. L. I. r. vádlott hatályon kívül helyezés, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében,
- P. I. II. r., H. B. III. r., B. P. V. r. vádlott és védőik elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében,
- dr. Á. L. VI. r. vádlott felmentés, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében,
- B. M. É. IV. r., S. T. J. VII. r., S. B. IX. r. és dr. E. A. I. XI. r. vádlottak és védőik felmentés érdekében, a VII. r. vádlott védője a részfelmentés esetében a felmentés jogcímének megváltoztatása érdekében is.

Egyéb információ: 

dr. Mohácsy Zsuzsanna
elnökhelyettes
+36-1/268-4803
mohacsyzs@fovitb.birosag.hu

Eljáró bíróság: