H. Zsolt

Tárgyalás időpontja: 
2014. december 3. szerda, 09:00
Ügy tárgya: 
vesztegetés bűntette és más bűncselekmények
Tárgyalás helyszíne: 
1055 Budapest, Markó utca 16.
Tárgyaló: 
fszt. 8. számú tárgyaló
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A vádindítvány összefoglalása:

Vádindítványában a pótmagánvádló – aki 2010 nyarán 600 milllió forint összértékű MOL részvénnyel rendelkezett – horvát sajtóértesülések alapján kifejtette, hogy a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatói posztját betöltő vádlott 2008-ban megállapodott a horvát miniszterelnökkel abban, hogy az 10 millió euró fejében hozzásegíti a MOL-t ahhoz, hogy befolyásoló részesedést szerezzen az INA horvát olajtársaságban, illetve ahhoz is segítséget nyújt, hogy az INA veszteséges gázüzletágát a horvát állam átvegye az INA-tól. E megállapodásnak megfelelően a MOL-hoz köthető cégek tanácsadói szerződés címén 5 millió eurót utaltak át egy svácji cégnek, amely miatt Horvátországban a volt horvát miniszterelnökkel szemben börtönbüntetést is kiszabtak nem jogerősen.  A pótmagánvádló kiemelte, hogy ezen ügylettel kapcsolatban a vádlott soha nem adott tájékoztatást a MOL közgyűlésein, a vesztegetésre szánt 10 millió eurót. valamint – a MOL vagyonában értékcsökkenést eredményező – 5 millió eurós kifizetést a cég 2008-as beszámolójában sem tüntette fel. Miután 2011-ben a magyar sajtóban is megjelent az a hír, hogy a vesztegetés miatt a horvát hatóságok a vádlott kiadatása iránti jogsegélykérelmet terjesztettek elő, a MOL részvények árfolyama 4%-ot esett, amely a pótmagánvádlónak 24 millió forint kárt okozott.

 

-

Elsőfokú ítélet:

 

A Fővárosi Törvényszék 10.B.2044/2013/17. számú, 2014. május 26. napján kelt ítéletével:

 

a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette [Btk. 258. § (1) és (2) bekezdés] tekintetében a büntetőeljárást megszüntette;

 

a vádlottat az ellene csalás bűntette [Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés a) pont] és hűtlen kezelés bűntette [Btk. 319. § (1) és (3) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

 

-

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatói posztját 2001 óta betöltő vádlott a MOL csoport stratégiájának, pénzügyi tevékenységének irányítása, illetve a vállalati irányelvek kialakítása tartozik. A vádlott emellett ellátja a cég képviseletét is a nyilvánosság, a részvényesek és a tőkepiacok felé.

 

2003-ban a MOL nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, amelynek keretében  megszerezte az INA 25%+1 szavazatát, részesedése 2008-ra 47 %-ra emelkedett. Mivel az INA ekkor már csődközeli helyzetben volt, a horvát kormány a cég irányítási jogát átengedte a MOL-nak. E megállapodások része volt az a 2009. január 30-án aláírt keretszerződés is, amely szerint a gázkereskedelmi üzletágat a horvát állam vette tulajdonba. Ennek eredményeképp a horvát kormány átvette a gáztárolást, a kereskedelmi üzletág átvétele ugyanakkor elmaradt, és arra azóta sem került sor.

 

A Ceroma Holdings Ltd. és a Hangarn Oil Products Trading Ltd. nevű ciprusi cégek – amelyek egy orosz üzletember érdekkörébe tartoztak – 2009. június 3-án, illetve 4-én tanácsadói szerződést kötöttek a svájci Xenoplast AG-vel, amelynek alapján a Hangarn 2009. június 17-én 2,6 millió eurót, a Ceroma 2009. június 18-án 2,4 millió eurót utalt át a Xenoplastnak. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a két ciprusi cég fölött a MOL közvetve sem gyakorol tulajdonosi jogosítványokat, az átutalt összegek nem a MOL vagyonából származtak, a pénzmozgásban a vádlott nem játszott szerepet. Mivel a vádlott a pénzmozgásban nem volt érintett, az akkori horvát miniszterelnöknek sem jutatott pénzt azért, hogy az a MOL-nak kedvező stratégiai döntést hozzon. Ebből következően a vádlott tájékoztatási kötelezettséggel sem tartozott a részvényesek felé, a részvények árfolyamesése pedig nem a vádlott tevékenységével állt összefüggésben.

 

Az elsőfokú bíróság a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatti eljárást megszüntető rendelkezését a Be. 231. § (2) bekezdés c) pontjára és a 90/2011. BK vélemény II/1. pontjára alapította, amely szerint általában kizárt a pótmagánvád, ha az adott bűncselekmény alapvetően az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet sérti vagy veszélyezteti, s a természetes vagy jogi személyt érintő jogsérelem csupán áttételesen következik be.

-

 

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést a jogi képviselője útján, és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megváltoztatásával mondja ki bűnösnek a vádlottat a vádindítvány szerinti bűncselekményekben.

 

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben 2014. december 3. napjának 900 órájára tűzött ki nyilvános ülést.

 

Egyéb információ: 

dr. Mohácsy Zsuzsanna

elnökhelyettes

+36-1/268-4803

mohacsyzs@fovitb.birosag.hu

Eljáró bíróság: