H. Cs. J. vádlott

Tárgyalás időpontja: 
2015. március 5. csütörtök, 09:00
Ügy tárgya: 
emberölés bűntette
Tárgyalás helyszíne: 
1055 Budapest, Markó utca 16.
Tárgyaló: 
fszt. VIII. tárgyaló
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Székesfehérvári Törvényszék a 2014. május 23. napján kihirdetett ítéletében H. Cs. J. vádlottat az emberölés bűntette (1978. évi IV. tv. 166. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a), d) és f) pont) miatt emelt vád alól felmentette és elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését, amely az 1978. évi IV. tv. 74. § (3) és (4) bekezdése értelmében legfeljebb 20 évig tarthat.

A Székesfehérvári Törvényszék által megállapított tényállás szerint a vádlott szüleivel és testvéreivel lakott együtt.
A családi ház tornácos, tetőtér beépítéses, a hozzátartozó telekkel együtt körbekerített, az utca felől 2,5 méter magas téglakerítéssel határolt, nem belátható.

A vádlott szülei a ház földszintjén, a többi családtag a tetőtérben kialított szobáikban éltek. A család zárkózottan élt, csak az édesanya testvére látogatta őket évente néhány alkalommal.

A családból senki nem dolgozott, a nagyszülők nyugdíjából, a vádlott és testvéreik alkalmi munkából szerzett jövedelemből tartották fenn magukat.

A vádlott érettségi után nem tanult tovább, munkaviszonyt nem létesített, ifjú korától kialakuló személyiségzavara a bűncselekmény előtt másfél évvel egy sajátos pszichotikus állapotban (tébolyba) formálódott. Ennek során még inkább befelé fordulóvá és zárkózottá vált, a családjától is elhidegült, az étkezésen kívül gyakorlatilag csak a fiú testvérével tartotta a kapcsolatot. A vádlott érdeklődése egy misztikus – transzcendens világ felé fordult, számára a család, szeretet, összetartozás érzése eltűnt. Ez 2012. év elejére odáig fajult, hogy a vádlottat kifejezetten zavarta a családja, úgy érezte, hogy nevezettek céljai – egy magasabb létforma – elérésének útjában állnak.

Végül elhatározta, hogy a családját megöli, esetlegesen a kertben elássa, a külvilág felé azonban fenntartja azt a látszatot, hogy a családtagjai élnek. Eltervezte, hogy a családtagjaival egy nap alatt, sorban, egyenként végez, úgy, hogy a cselekményt a többiek ne fedezzék fel. Elsőként a fiú testvérét akarta megölni, aminek a helyszínéül a telek hátsó részét, a háztól 100 méterre lévő, onnan nem belátható ösvényt szemelte ki. Kigondolta azt is, hogy a házban lévő nagyszámú szúró, vágó eszközöket használja a cselekmény elkövetésének eszközéül.

Ilyen előzmények után 2012. április 2-án 15 óra körüli időben nővére a barátjához távozott – azzal, hogy onnan csak 5-én 22 órakor tér haza – majd április 4-én a délelőtti órákban a szülei is elhagyták a házat a húsvéti ünnepek előtti bevásárlás céljából. A vádlott ekkor tervének végrehajtásához elérkezettnek látva az időt elhatározta, hogy fiú testvérét megöli.

Elhatározásának megfelelően 14.45 óra körüli időben – azzal az ürüggyel - , hogy nem rég vásárolt nyílpuskájukat kipróbálják – a fiú testvérét a telek hátsó részén lévő épülethez hívta. Ezt követően magához vett egy 19,5 cm pengehosszúságú barna fanyelű kést, melyet nadrágja övébe tett és a pulóverét ráhajtotta, így az rejtve maradt. Amikor az épület felé haladva a vádlott által már korábban eltervezett helyszínre értek, a vádlott a sértettre támadt és őt ölési célzattal a jobb kezében tartott késsel a nyakán hátulról nagy erővel megszúrta. A sértett hátrafordulva a vádlottat felelősségre vonta, majd vele dulakodni kezdett. A vádlott azonban a támadását tovább folytatta, a vele szemben álló testvére mellkasára, szív és tüdő tájékára nagy erejű szúrásokat adott le. A sértett védekezett, kiabálni próbált, a vádlott azonban a száját bal kezével befogta, s a sértettet a nála lévő késsel tovább bántalmazva a fején, arcán, bal szemén, illetve test szerte többször megszúrta és megvágta. Rajta mindösszesen 109 sérülést ejtett, végül beleszúrt a bal fülkagylójába.

A vádlott – aki a cselekmény során az arcán kisebb sérüléseket, karcolásokat és bevágásokat, bal tenyerén harapási sérülést szenvedett – az ölési cselekmény befejezése után vérrel szennyeződött pulóverét a sértett mellé dobta, a kést pólójába csavarva pedig a házba vitte. Kis idő elteltével azonban azt a helyszínre visszavíve megölt testvére holtteste mellé helyezte. Ezt követően a házba visszament, megmosakodott és átöltözött.

A lelepleződés elkerülése végett halott testvére szobájának ajtaját bezárta és a kulcsot magához vette, majd miután szülei hazaértek vacsora közben közölte velük, hogy a sértett gyomorrontást kapott és rosszul van, szeretne a szobájában maradni, őt ne zavarják.

A vádlott cselekménye következtében a sértett halála a sérülések elszenvedését követően gyakorlatilag azonnal bekövetkezett.

2012.április 5-én napközben a vádlott a kedvező alkalomra várt. Délután észlelte, hogy szülei és nagymamája az udvaron beszélgetnek, és elhatározta, hogy a sorban következőként nagyapját öli meg.

Elhatározásának megfelelően 18 óra körüli időben magához vette 9 cm pengehosszúságú kését, majd nagyapját – kezében egy csavarhúzóval, azzal az ürüggyel, hogy nevezett számítógépén meg akar valamit nézni – a könyvtárszobába csalta. Itt a csavarhúzót letéve nagyapja mögé került és ölési szándékkal hátulról megragadta a nyakát, majd fojtogatni kezdte. Miután a sértett földre került, a vádlott cselekményét tovább folytatta, nagyapját tovább fojtogatta, fejét jobb kezével, illetve alkarjával többször megütötte – melynek kapcsán saját jobb karját is eltörte – és a nagyapja nyakára rátaposott. Végül a még mindig hangokat kiadó nagyapja nyakán a nála lévő késsel három vágott sérülést ejtett, majd a kést a jobb fülébe szúrva megforgatta benne. Miután meggyőződött arról, hogy a sértett meghalt, a vádlott a könyvtárszoba ajtaját bezárta, megmosakodott és vérrel szennyeződött zoknija nyomát az előtérben feltakarította.

A vádlott a sértettnek 19 külső sérülést okozott. A sértett halálát fulladásos agybénulás okozta, amely a sérülések elszenvedését követően gyakorlatilag azonnal beállt.

A vádlott a fenti eseményeket követően szobájába menve magához vett egy 20 cm pengehosszúságú disznóölő kést, melyet nadrágjába rejtett, s arra várakozott, hogy nagymamája az emeletre felmenjen, s őt is megölje.

Rövid idő múlva hallotta, hogy nagymamája az emeletre felmenve házastársát keresi, s ekkor csatlakozva hozzá, bement a nagyszülei hálószobájába. Itt a sértett háta mögé kerülve nagymamájára rátámadt, s miközben bal kezét a szájára tapasztotta, a jobb kezében tartott késsel több ízben nagy erővel átmetszette a torkát. Amikor a sértett földre került, a vádlott cselekményét folytatva, több szúrást adott le a sértett hasára, mellkasára, végül a torkát újra megszúrta, majd a kést fülkagylójába nyomta és ott megforgatta. Amikor észlelte, hogy a sértett meghalt, az ajtót becsukta, az ajtó mögötti függönyt elhúzta, majd ismételten megmosakodott, átöltözött, majd a földszintre lemenve a szüleit arról tájékoztatta, hogy a nagyszülők nagyon fáradtak, lefeküdtek aludni.

A vádlott cselekménye következtében a sértettnek összesen 49 sérülése keletkezett. A sértett nyakát ért sérülések olyan kiterjedt és súlyos, az élettel összeegyeztethetetlen sérülések voltak, amelyek néhány percen belül halálhoz vezettek.

A vádlott eredetileg azt tervezte, hogy nagyszüleivel egy napon, az esti tévénézés ideje alatt megöli szüleit is akképpen, hogy először édesanyját felhívva az emeletre vele végez, majd édesapja kerül sorra. A vártnál azonban korábban hazaérkezett a nővére, így a vádlott tervének végrehajtását – arra is figyelemmel, hogy nagyszüleinek megölése során maga is sérüléseket szenvedett: jobb karja eltört, illetve bal karját is megsértette a nála lévő késsel – másnapra halasztotta. Az éjszaka folyamán azt tervelte ki, hogy családtagjait oly módon öli meg, hogy áramot vezet a lépcsőházi ajtó kilincsébe.

Elhatározásának megfelelően 2012. április 6-án a reggeli órákban, szobájában egy hosszabbítót átalakított, a rézdrótokat kiemelte és rátekerte a kilincsre, majd csatlakoztatta a konnektorba. Ez azonban a ház egy részében zárlatot okozott. A vádlott ezért tervén ismételten módosított. Ezt követően – azzal, hogy a zárlat ürügyén bejutva nővére szobájába, vele folytatja családja megölését – a vádlott magához vette és ruhájába rejtett egy 20 cm pengehosszúságú tőrkést, majd bekopogott a testvéréhez azzal, hogy ellenőrizze, van-e a szobájában áram.

Nővére ekkor kulcsra zárt szobáját kinyitotta, mire a vádlott oda bement és elhatározásának megfelelően a sértettre támadt: nevezetesen száját bal kezével befogta, miközben a jobb kezében tartott kést nővére torka felé emelte. A sértett aktívan védekezett, ellenállt, próbálta ellökni a vádlott kést tartó kezét, a vádlott azonban négy metszett sérülést ejtett a koponyáján, majd amikor a sértett dulakodás közben földre került, hasán és lábán többször megszúrta, neki mindösszesen 17 sérülést okozva.

Miután – egy rúgás következtében – a vádlott kezéből kiesett a kés, jobb kezét nővére szájára tette, majd - hogy eltört jobb karját kímélve – bal kézzel fojtogatni kezdte nővérét, majd a kését magához véve újfent megszúrta. A fojtogatás során a sértett kis időre eszméletét is elvesztette, azonban magához térve – észlelve a vádlott felé irányuló kitartó támadását – sikoltozva kért szüleitől segítséget.

A segélykiáltásokat meghallva a szülők lányuk szobájába siettek a vádlottat felelősségre vonva, aki azonban kisietett az előtérbe, s élesítette a korábban már oda készített nyílpuskáját. Miután szülei is elhagyták a helyiséget, nővére a szobájának az ajtaját kulcsra zárta, majd a történtekről telefonon értesítette barátját, tőle kérve segítséget.

A sértett vonalas koponyacsont repedést, és a jobb alkarján singcsonttörést szenvedett. A hasi szúrt sebzések a hasüreget megnyitották, amely közvetlen életveszélyes állapotot eredményezett. A sértett sérülései 8 napon túl gyógyulónak minősülnek, azonban maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást nem eredményeztek.

Miután az édesapja a nővére szobájából kilépett, a vádlott a már előkészített nyílpuskával rálőtt, azonban a nyílvessző édesapja mellett elhaladva a konyha ajtófélfájába fúródott.

Édesapja ekkor a vádlott felé indult, aki a nála lévő késsel rátamadva, felülről lefelé irányuló mozdulatokkal – ölési szándékkal – az arca felé szúrt. Jól lehet az édesapja próbált kezével védekezni, a szúrások több esetben súrolták koponyáját és arcát. Ekkor a véres zokniban lévő vádlott az előtér csempéjén elcsúszott, háttal nekivágódva saját szobája ajtajának, melynek következtében az egyik üvegkazettája kitört.

Amikor ismételten felállt, magához vette az ajtó közelében lévő bozótvágóját. Ezt észlelve a szülők lesiettek a földszintre, hogy édesapja hálószobájának ágya alól magához vegye a saját, ott tárolt bozótvágó kését, majd a nappaliból a vonalas telefont – a rendőrség értesítése végett – az előtérbe vitte.

Az áramszünet miatt azonban nem tudott hívást kezdeményezni. Ez alatt bozótvágóját az előtérbe helyezte, majd – miután a vádlott is lement a földszintre – az emeletre visszatért megnézni mi van a többi családtaggal. Miután észlelte az őt követő, késeivel felfegyverkezett vádlottat, a konyhából magához vett egy húsklopfolót, majd – abban a hiszemben, hogy feleségének a fiukat sikerül lenyugtatni – azt az előtér egyik foteljébe helyezte. Édesapja, amikor a szülei szobájába benyitott, észlelte édesanyja holttestét és éppen visszafordult, amikor a vádlott több alkalommal – ölési szándékkal – a bozótvágóval a fején nagy erővel megütötte, eltalálva védekezésképpen kirakott kezét, illetve alkarját is.

Édesapja az ütések hatására földre rogyott, majd – a véres zokniban elcsúszó, szintén földre került – vádlott kezéből kiesett bozótvágót kezébe vette. Időközben édesanyja ráült a hanyatt fekvő vádlott mellkasára, hogy az ne tudjon felállni, édesapja pedig közelebb csúszott hozzá, a kezében tartott bozótvágóval. Ekkor a vádlott édesanyját magáról letaszítva felült, s a kezében lévő 20 cm pengehosszúságú késsel nagy erővel, többször édesapja testét megszúrta. Édesapja kezéből a bozótvágó kiesett, azt a vádlott lábával – a talpán sérülést szenvedve – a közelből elrúgta. Édesanyja azonban azt felvette és a konyha és a könyvtár ajtaja közé a tűzhelyhez vitte.

Ekkor azonban hozzálépve a vádlott a bozótvágót ismét megszerezte, majd azzal ölési szándékkal édesanyjára támadt, s több ízben a fejére, illetve védekezésül maga elé tartott kezére ütött. Ezt követően a vádlott odament az éppen felállni próbáló édesapjához és a nála lévő bozótvágóval 2-3 ütést mért a koponyájára. Az ütések következtében az édesapja életét vesztve földre zuhant. Mindezek után a vádlott visszafordult édesanyjához, s őt többször fejbe vágta a bozótvágójával, védekezésként maga elé emelt jobb kezét és karját is eltalálva.

Miután édesanyja teste is elernyedt, a vádlott a szobájába lépett és magához vette rugós kését és pénztárcáját a benne lévő 66.550 forinttal.

Ezt követően – mivel nővére szobájából olyan hangokat hallott kiszűrődni, melyek beszélgetésre, segítségkérésre utaltak – a tetőtéri ablakhoz lépett. Amikor pedig észlelte, hogy nővérének barátja a ház irányába közeledik, magához vette tőrkését és a bozótvágó kést és nevezett megölése céljából a földszintre lement.

A vádlott bántalmazása következtében édesapja 44 szúrt, metszett illetve vágott jellegű sérülést szenvedett. Halálának oka nyílt agysérülés volt, amelyhez traumás és vérzéses sokk társult. Halála a sérülések elszenvedését követően azonnal bekövetkezett.

A vádlott bántalmazása következtében édesanyja 12 sérülést szenvedett el. A hajas fejbőrön a vágott sebzést követően nyílt koponyacsonttörés jött létre, amely sérülések büntetőjogi gyógytartama 8 napon túli, közvetett életveszélyt eredményezett. Állapota közvetlen életveszélyes volt, a kórházi felvételéig vér és infúzió átadására szorult. A bántalmazásra visszavezethetően maradandó fogyatékosság alakult ki, amely a bal kéz csukló ízületének érzészavarában nyilvánul meg. Hasonlóképpen maradandó fogyatékosságként minősíthető a koponyacsonton kialakult csonthiány is.

2012. április 6-án 8.30 óra körüli időben, a vádlott nővérének barátja, miután a vádlott nővére azzal hívta fel, hogy öccse késsel támadt rá és családjára – gépkocsiba ülve a helyszínre hajtott, útközben a rendőrséget értesítette.

Miután az utcafront felől bejutni nem tudott, a szomszédos ház kertjéből mászott be a ház udvarába, ahol magához vett egy, a teraszon lévő szerszámnyelet. Ezt követően a ház bejárati ajtaját kinyitva az előtérbe lépett. Ekkor azonban a bejárati ajtó mögött rá várakozó vádlott ölési szándékkal rátámadt, s a kezében tartott eszközökkel – a bozótvágóval, illetve a tőrkéssel – a mellkasa baloldalán megszúrta, nagy erővel a koponyájára sújtott és balkezét is megütötte. A koponyára mért ütés következtében keletkezett sérülés erős vérzéssel járt, a vér a sértett arcába folyt és mivel ő nem látott semmit, a helyszínről elmenekült. A kerítésen átmászva a szomszédos ingatlanba visszajutott. Az itt lakók értesítették a mentőket és a rendőrséget.

A vádlott rövid ideig üldözte a sértettet, hamarosan azonban ezzel felhagyott, az emberölési cselekményeknél felhasznált eszközeivel: a bozótvágó késsel, a tőrrel és 1 db zsebkéssel, valamint 66.500 forint készpénzt tartalmazó pénztárcájával a telek felső, bozótos részén megbújva várakozott. Itt fogták el a Terrorelhárító Központ munkatársai.

A sértett a vádlott bántalmazása során összesen 12 sérülést szenvedett el, azonban büntetőjogi értelemben vett maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás nem alakult ki.

Az elsőfokú bíróság ítéletét ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, a vádlott és védője tudomásul vette.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az első fokú bíróság ítélete megalapozatlan, mert a tényállás nincs felderítve, ezért az felülbírálatra nem alkalmas. A bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének nem tett eleget, amikor a vádlott elmeállapotával kapcsolatban nem tisztázta a beszámítási képességet. A kirendelt három orvosszakértői csoport szakvéleménye csak részben azonos, illetve az ellentéteket nem oldotta fel. Az első fokú bíróság csak valamennyi igazságügyi szakértő tárgyaláson történő meghallgatása után kerül abba a helyzetbe, hogy bírói bizonyossággal állást tudjon foglalni a vádlott beszámításával kapcsolatban. Mindezekre tekintettel indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását.

Egyéb információ: 

dr. Mohácsy Zsuzsanna
elnökhelyettes
+36-1/268-4803
mohacsyzs@fovitb.birosag.hu

Eljáró bíróság: