B. Béla

Tárgyalás időpontja: 
2015. május 15. péntek, 09:00
Ügy tárgya: 
Több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények
Tárgyalás helyszíne: 
1055 Budapest, Markó utca 16.
Tárgyaló: 
földszinti díszterem
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

1. Elsőfokú ítélet:

Fővárosi Törvényszék 2014. május hó 13. napján kelt 41(I.)B.2158/2013/29. számú határozata.

2. Bűncselekmény, kiszabott büntetés:

Az elsőfokú bíróság B. Béla vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.160.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés f) pontja szerint minősülő felbujtóként, több ember sérelmére elkövetett, szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntettben, 2 rb. a Btk.282.§ (1) bekezdés b) pontjába ütköző és a (3) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, a Btk.325.§ (2) bekezdés a) pontjába ütköző lőszerrel visszaélés bűntettében, valamint a Btk.333.§-ába ütköző a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntettében, ezért – halmazati büntetésül – öt évi és hat hónapi börtönbüntetésre és tíz évi közügyektől eltiltásra ítélte.

3. Személyi tényállás

B. Béla katonai akadémiát és politikai főiskolát végzett, honvéd őrnagy rendfokozattal rendelkezett, jelenleg nyugdíjas, özvegy családi állapotú. Az 1921-ben született vádlott oxigén hiányos szívbetegségben szenved, kardiológiai gondozása élete hátralévő részében folyamatosan indokolt.

4. Történeti tényállás

I. vádpont
A vádlott 1949. évtől számos vezető pozícióban tagja volt a legszűkebb pártvezetésnek, így Magyarország sorsát meghatározó legfontosabb döntések meghozatalában részt vett.
Az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége szervezet – melynek tagja volt –szerint az „ellenforradalmi” nyomás megnövekedett, még elszántabban és határozottabban szállnak szemben a központosított hatalmukkal, ezért megállapodtak abban, hogy az „ellenforradalmár” munkástanácsokkal szemben karhatalmi, rendőrségi erővel lépnek fel. Ennek érdekében az 1956. december 4. napján összeült Katonai Tanács többek között arról is döntött, hogy „Gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük.”, tehát a karhatalmat kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy a forradalom és szabadságharc leverése utána szovjet fegyveres erők támogatásával, részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen.

1956. december 6. napján Budapesten a Nyugati pályaudvarnál az ún. „vörös-zászlós” tüntetések során a szovjet páncélozott járművek az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használtak, melynek következtében 3 ember életét vesztette. Kétséget kizáró módon azonban nem lehet megállapítani, hogy a fegyverhasználat és az emberölések a vádlott és társai akaratának, illetve utasításának megfelelően történt.

Ugyanakkor 1956. december 8. napján Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr- főkapitányság épülete előtt összegyűlt civil lakosságra a vádlott és társai utasítására nyitottak tüzet a karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46 ember vesztette életét.
A vádlott később, mint belügyminiszter a felelősségre vonásról azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetéssel ő adott utasítást és a belügy feladatának érezte az „ellenforradalom” végleges felszámolását.

1957. március 9. napján a székesfehérvári karhatalom tagjai személyválogatás nélkül a nyílt utcán súlyosan bántalmaztak embereket, továbbá házkutatást tartottak értelmiségi személyeknél, melynek során 3 fő tudományos munkatársat előállítottak és a helyi rendőrőrsön brutálisan összevertek, kínoztak. A vádlott erről az esetről hivatalos tudomást szerzett, azonban a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény ellenére a formális felelősségre vonáson kívül belügyminiszterként megállapította, hogy az esemény további kivizsgálást nem igényel és irattárba rendelte helyezni a vonatkozó anyagot. Arra kétséget kizáró módon nem lehet következtetni, hogy a martonvásári eset a vádlott akaratának és utasításának megfelelően történt, azonban hivatalos személyként utólagosan megakadályozhatta volna az érdemi, büntetőjogi felelősségre vonást.

II. vádpont
A vádlott engedély nélkül 11 darab 36/50,7 kaliberű sörétes vadásztöltényt tartott az otthonában, ami lőszerrel visszaélés bűntette.

III. vádpont
A vádlott a Duna Televíziónak 2010. augusztus hó 3. napján adott – 2010. augusztus hó 4. napján „Közműsor” adásába kerülő –interjúban a kommunista rendszer által elkövetett bűnöket nyilvánosan tagadta, illetve azokat jelentéktelen színben tüntette fel.

5. Fellebbezés

Az ügyész anyagi és eljárási szabálysértés miatt, súlyosabb jogi minősítés megállapítása, valamint súlyosabb büntetés – életfogytig tartó fegyházbüntetés –kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodsorban bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

Egyéb információ: 

dr. Mohácsy Zsuzsanna
elnökhelyettes
+36-1/268-4803
mohacsyzs@fovitb.birosag.hu

Eljáró bíróság: