S. I. I. r. vádlott

Tárgyalás időpontja: 
2015. május 22. péntek, 09:00
Ügy tárgya: 
csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények
Tárgyalás helyszíne: 
1055 Budapest, Markó utca 16.
Tárgyaló: 
fszt. 3.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

További tárgyalási napok: 2015. május 27. és június 5.
S. I. I. r. vádlottal és társaival szemben a Fővárosi Főügyészség csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.

A Fővárosi Törvényszék a 2014. április 29. napján kihirdetett ítéletével

S. I. I. r. és H. K. II. r. vádlottakat
- 2 rb. – egy esetben felbujtóként, egy esetben bűnsegédként elkövetett – csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont),
- bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (5) bekezdés b) pont),
- felbujtóként elkövetett sikkasztás bűntette (Btk. 372. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (5) bekezdés b) pont), valamint
- 3 rb. – bűnsegédként elkövetett – hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 18.000.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el velük szemben.

M. J. III. r. vádlottat
- 2 rb. – bűnsegédként elkövetett – csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont),
- csalás bűntette (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (6) bekezdés b) pont),
- csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pont és (6) bekezdés b) pont),
- bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (5) bekezdés b) pont),
- csalás bűntette (Btk. 373. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont),
- közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 342. § (1) bekezdés b) pont), valamint
- 6 rb. – egy esetben folytatólagosan, három esetben bűnsegédként elkövetett – hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

N. J. IV. r. vádlottat
- 2. rb. csalás bűntettének kísérlete (1978. évi IV. tv. – régi Btk. – 318. § (1) bekezdés és (7) bekezdés a) pont),
- csalás bűntettének kísérlete (régi Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pontok, (6) bekezdés b) pont),
- sikkasztás bűntette (régi Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, (6) bekezdés b) pont), valamint
- 3 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (régi Btk. 276. §) miatt – mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül 6 év 6 hónap fegyházbüntetése és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

L. T. V. r. vádlottat
- bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (6) bekezdés b) pont),
- bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont), valamint
- 2 rb. bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

K. G. B. VI. r. vádlottat
- 2 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont), valamint
- 2 rb. bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.

R. M. VII. r. vádlottat
- bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont), valamint
- bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 1 év 9 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette.

Rendelkezett továbbá a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, a lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

P. D. sértett polgári jogi igényének érvényesítését elutasította.

- oo -

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás:

I. tényállási pont:
M. J. III. r. vádlott az alapítástól kezdődően az I. Kft. ügyvezetője volt. 2005. június 2. napján a cég – mint letevő – képviseletében közraktári szerződést kötött a C. K. Zrt.-vel – mint letéteményessel – a tulajdonát képező 50 hordó személygépkocsi motorolaj közraktározására vonatkozóan.
A közraktári szerződés alapján az összesen 10.000 liter motorolajról közraktári jegyek kerültek kiállításra, melyeken a közraktárra helyezett motorolaj értékeként összesen 60.320.000 forint került feltüntetésre.

A III. r. vádlott a közraktári szerződés megkötése után a motorolaj eredetét a C. H. Kft. mint eladó által az L. Kft. mint vevő részére 50 hordó, 75.788.562 forint értékű motorolaj értékesítéséről kiállított valótlan tartalmú számlával igazolta. A valóságban a számlán szereplő értékesítés nem történt meg, az eredeti számla a C. H. Kft. és a K. Kft. közötti, 685.853 forint értékű termékértékesítéséről lett kiállítva.

A III. r. vádlott a közraktár felé az I. Kft. tulajdonjogát az L. Kft. által az I. Kft. részére 50 hordónyi, 75.000.000 forint értékű motorolaj értékesítéséről szóló, valótlan tartalmú számlával igazolta. A motorolaj minőségét és értékét szakvéleménnyel igazolta, amely szakvéleményt a szakértő a hordók tartalmának vizsgálata nélkül, a hordókon található címkéken feltüntetett paramétereket elfogadva, az interneten a hasonló tulajdonságokkal bíró motorolaj minőségére és árára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján készítette el.
A III. r. vádlott által a közraktárban elhelyezett hordókban nem a valótlan tartalmú okiratokkal igazolt motorolaj, hanem motorolajjal szennyezett víz, vízzel szennyezett motorolaj, illetve víz volt, amellyel a III. r. vádlott tisztában volt. Ily módon a C. K. Zrt.-hez benyújtott valótlan tartalmú okiratok alapján kiállított közraktári jegyek a közraktárban elhelyezett áru értékét a valóságtól eltérően, jóval magasabb értékben jelölték meg.

M. J. III. r. vádlott később zálogkölcsön szerződést kötött a C. K. Zrt.-vel, amelynek fedezetéül a korábban a közraktárban elhelyezett, a közraktári jegy által igazoltan 60.320.000 forint értékű, de valójában értéktelen motorolajat ajánlotta fel, és a valótlan tartalmú közraktári jegyeket óvadékként letétbe helyezte.

A zálogkölcsön szerződés alapján a C. K. Zrt. 29.892.395 forint zálogkölcsönt utalt át az I. Kft. bankszámlájára, amely összeget a III. r. vádlott még aznap felvette. A III. r. vádlottnak már a szerződés megkötésekor sem állt szándékában a kölcsön visszafizetése, és azt a szerződésben meghatározott határidőben nem is fizette vissza. Mindezekre tekintettel a C. K. Zrt. a szerződést felmondta, a követelés kielégítés érdekében a hordókat felnyitotta, azonban az értéktelen zálogtárgyból a követelését kielégíteni nem tudta. A C. K. Zrt.-t így a III. r. vádlott magatartása folytán összesen 29.892.395 forint kár érte, amelyből a III. r. vádlott által korábban több részletben megfizetett 9.751.037 forint térült csak meg.

II. tényállási pont:
A vádlottak laza kötődésű, alkalmi szerveződésű bűnözői csoportot alkottak, és a 2006-2007. években különböző vagyon elleni bűncselekményeket követtek el az alábbiak szerint:

II/1.
M. J. III. r. vádlott mint az I. Kft. ügyvezetője 2006 júliusában megkereste a D. Zrt. egyik alkalmazottját abból a célból, hogy a D. Zrt.-vel az I. Kft. követelését faktoráltassa. Ennek érdekében ismeretlen személy által készített valótlan tartalmú és hamis dokumentumokat adott át az ügyintézőnek. Később a III. r. vádlott által átadott iratok felkeltették a D. Zrt. egy másik alkalmazottjának gyanúját, ezért ellenőrzést végeztek, és így az iratok hamis voltára, a III. r. vádlott által állított követelés valótlanságára még a faktorálási szerződés létrejötte előtt fény derült.
A bűncselekmény befejezése esetén M. J. III. r. vádlott 207.187.200 forint összegű jogtalan haszonra tehetett volna szert, és a D. Zrt.-t ekkora kár érte volna.

II/2.
2006 októberében S. I. I. r. vádlott arról tájékoztatta N. J. IV. r. vádlottat, hogy egy cég ügyvezetését kell elvállalnia és a cég számára hitelt kell felvennie. N. J. IV. r. vádlott H. K. II. r. vádlott ügyvédi irodájában ismerkedett meg a J. Kft.-t irányító személyekkel, valamint P. D.-vel, aki felvenni kívánt hitel fedezetére szánt ingatlan tulajdonosa volt. Az I. és II. r. vádlottak ajánlására a J. Kft. tagjai megbízták N. J. IV. r. vádlottat az ügyvezetői teendők ellátásával. Az ügylet valamennyi résztvevője számára ismert volt, hogy a hitel felvételére részben azért kerül sor, illetve P. D. azért adja jelzálogfedezetül az ingatlant, hogy a felvételre kerülő pénzből az ingatlan vitás tulajdoni helyzetét rendezzék.

N. J. IV. r. vádlott 2007. elején a J. Kft. nevében hitelkérelmet nyújtott be az MKB Bankhoz. A kérelmét a bank kedvezően bírálta el, így 2007. február 26. napján N. J. IV. r. vádlott, H. K. II. r. vádlott és P. D. a bankfiókban a hitelszerződést megkötötték. 2007. március 1. napján a bank a hitel összegét – 205.520 svájci frank összegű devizahitelt és 10.000.000 forint összegű folyószámlahitelt – jóváírta a J. Kft. bankszámláin. 2007. március 2. napján N. J. IV. r. vádlott H. K. II. r. vádlott jelenlétében 10.000.000 forintot felvett a J. Kft. folyószámlájáról, majd 2007. március 5. napján a svájci frank alapú hitelből is felvett 31.400.000 forintot. N. J. IV. r. vádlott a felvett pénzből 1.000.000 forintot fizetett ki jutalékként a hitelügyintézésben közreműködő közvetítőnek, míg az összeg többi részét eltulajdonította, és S. I. I. r., valamint H. K. II. r. vádlottaknak átadta. A hitelszerződés megkötését N. J. IV. r. vádlott a Kft. tulajdonosai elől elhallgatta, így ők csak utólag értesültek arról, hogy N. J. IV. r. vádlott a fent említett összeget felvette.

II/3.
M. J. III. r. vádlott 2006 októberében személyesen jelentkezett az MKB Bank Nyrt. székházában abból a célból, hogy az I. Kft. MÁV Zrt.-vel szemben fennálló követelését faktoráltassa. Az ügylet létrejötte érdekében olyan, L. T. V. r. vádlott közreműködésével készített hamis iratokat nyújtott be a pénzintézetnek, amelyek alkalmasak voltak annak a tévhitnek a kialakítására, hogy a MÁV Zrt. 348.210.000 forinttal tartozik a III. r. vádlott cégének. A hamis iratok benyújtását követően az I. Kft. nevében M. J. III. r. vádlott, valamint az MKB Bank Nyrt. a faktoring keretszerződést megkötötték, amely alapján a bank 273.626.160 forintot utalt át az I. Kft. bankszámlájára. M. J. III. r. vádlott a bank által átutalt teljes összeget eltulajdonította.
Annak érdekében, hogy a felelősségre vonást elkerülje, M. J. III. r. vádlott egy magát M. S.-nek kiadó ismeretlen személlyel olyan cégiratokat nyújtottak be az MKB Bank Nyrt.-nek, amelyek szerint M. J. III. r. vádlott az I. Kft.-ben lévő üzletrészét M. S.-nek értékesítette. M. S. személyazonosságát hamis személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával igazolták.
M. J. III. r. és L. T. V. r. vádlottak összesen 273.626.160 forint kárt okoztak az MKB. Bank Nyrt.-nek, amely az eljárás során nem térült meg.

II/4.
2007 februárjában S. I. I. r. és H. K. II. r. vádlottak kezdeményezésére a G. Kft. tulajdonosai N. J. IV. r. vádlottat bízták meg a társaság ügyvezetésével. Ezt követően N. J. IV. r. vádlott S. I. I. r. és H. K. II. r. vádlottak irányításával és felügyeletével a társaság nevében faktorálási ajánlatokat és hitelkérelmeket nyújtott be különböző pénzintézetekhez. Mindezekhez N. J. IV. r. vádlott a H. K. II. r. és M. J. III. r. vádlottak által készített hamis okiratokat, valamint a társai útmutatása alapján saját maga által készített számlákat használt fel.
M. J. III. r. vádlott L. T. V. r. és K. G. B. VI. r. vádlottak közreműködésével megszervezte, hogy N. J. IV. r. vádlott R. M. VII. r. vádlott közreműködésével először az M. Zrt.-nél próbálja meg a G. Kft. állítólagos követelését faktoráltatni. Közvetítő cégként az S. Kft.-t R. M. VII. r. vádlott kereste meg.
A hamis papírok felhasználásával benyújtott faktorálási ajánlatot az M. Zrt. vezetői elutasították, amelynek azonban nem az volt az oka, hogy feltárták az iratok valótlan voltát, hanem mert a követelés kötelezettjeként megjelölt MÁV Zrt. rossz pénzügyi adatai alapján nem látták biztosítottnak a MÁV Zrt. szabályszerű teljesítését.
A faktoring szerződés létrejötte esetén az M. Zrt.-t a vádlottak cselekménye folytán kb. 686.330.000 forint kár érte volna.

II/5.
N. J. IV. r. vádlott – S. I. I. r. vádlott kíséretében – 2007. május 4. napján a G. Kft. egyik tulajdonosa nevében folyószámlahitel iránti igényt nyújtott be a Raiffeisen Bank Zrt.-hez. A hitelkérelem alátámasztására N. J. IV. r. vádlott az M. J. III. r. és H. K. II. r. vádlottak által készített hamis okiratokat csatolt. A Raiffeisen Bank Zrt. 30.000.000 forintos folyószámlahitelre adott ajánlatot a G. Kft.-nek. A szerződéskötésre és a kifizetésre csak azért nem került sor, mert N. J. IV. r. vádlottat 2007. május 31. napján a rendőrség elfogta.

II/6.
2007. május 2. napján H. K. II. r. és N. J. IV. r. vádlottak az általuk készített hamis dokumentációval pénzügyi tanácsadókkal vették fel a kapcsolatot, akik a C. Zrt.-t javasolták a G. Kft. MÁV Zrt.-vel szemben fennálló állítólagos követelésének faktorálására.

A C. Zrt. ügyintézője a vádlottak által készített, 857.916.000 forintról egy összegben kiállított számlát szokatlannak találta, és erről értesítette N. J. IV. r. vádlottat, aki a K. G. B. VI. r. vádlott által készített újabb számlát és teljesítésigazolást bocsátott a C. Zrt. rendelkezésére. A C. Zrt. az ügyletet továbbra is gyanúsnak találta, ezért az üzleti kapcsolat fennállását a MÁV Zrt.-nél közvetlenül is leellenőrizte, így a benyújtott iratok valótlanságára fény derült.
A bűncselekmény befejezése és a követelés faktorálása esetén a C. Zrt.-t kb. 686.330.000 forint kár érte volna.

- oo -

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott tekintetében súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, illetve a VI. és VII. r. vádlottak tekintetében a büntetés végrehajtását felfüggesztő rendelkezések mellőzése végett jelentett be fellebbezést.

S. I. I. r., H. K. II. r., M. J. III. r., L. T. V. r. és K. G. B. VI. r. vádlottak és védőik felmentésért, N. J. IV. r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

P. D. sértett az elsőfokú ítélet polgári jogi igényének érvényesítését elutasító rendelkezése ellen, a polgári jogi igényének helyt adó határozat hozatala érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a vádlotti és védői fellebbezéseket alaptalannak, a sértetti fellebbezést részben alaposnak tartotta.

Egyéb információ: 

dr. Mohácsy Zsuzsanna
elnökhelyettes
+36-1/268-4803
mohacsyzs@fovitb.birosag.hu

Eljáró bíróság: