G.E.R. és társa vádlottak ellen gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége és más bűncselekmény miatt indult büntető eljárás a Budapest Környéki Törvényszék előtt.

A Budapest Környéki Törvényszék 2016. június 7. napján kihirdetett ítéletével G.E.R. I. rendű vádlottat emberölés vétségében, míg T.I.N-né II. rendű vádlottat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek.

Ezért a törvényszék mindkét vádlottat vádlottat 2-2 év tartamú fogház fokozatú szabadságvesztésre ítélte, de annak végrehajtását I. rendű vádlott esetében 3 évi próbaidőre, II. rendű vádlott vonatkozásában 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállás a következők szerint foglalható össze:

2014. június 17. napján az I. rendű vádlott és barátnője a nála tartózkodó B.M.A. tanú úgy döntöttek, hogy elmennek a strandra. Az I. rendű vádlott felajánlotta – a 8. életévét még be sem töltő 136 cm magas gyermekkorú – K. Zs. sértett édesanyjának, hogy a sértettet is magukkal viszik, a sértett és az édesanyja az ajánlatot elfogadták. A strandra indulás előtt a sértett édesanyja nyomatékosan tájékoztatta I. rendű vádlottat, hogy a sértett nem tud úszni, erre tekintettel egymás között abban állapodtak meg, hogy a sértett csak az I. rendű vádlott közvetlen felügyelete mellett fürödhet, és nem mehet mély vizű medencébe. A sértett édesanyja a program idejére, megfelelő tájékoztatást követően a szülői felügyelettel járó kötelezettségeit az I. rendű vádlottra bízta.

Az I. rendű vádlott, a barátnője és a sértett 12 óra előtti időben érkeztek meg a strandra. Megérkezésük után az I. r. vádlott és a gyermekkorú sértett körbejárta a strandot, szemrevételezték a létesítményeket, köztük a strandmedencét is. Ekkor a strandmedence mélyvízi részében legalább hat felnőtt fürdővendég tartózkodott. Az I. rendű vádlott számára a strandmedence mélyülő jellege felismerhető volt. Ő a barátnőjével a termálmedencét kívánta használni, ugyanakkor a sértett a strandmedencében szeretett volna fürdeni. Ezt a helyzetet az I. rendű vádlott - a sértett úszástudásáról való tudomása és a sértett édesanyjának tett ígérete ellenére - könnyelműen elfogadta. Az I. rendű vádlott meghagyta a sértettnek, hogy csak a medencébe vezető lejárat melletti területen fürödhet, majd barátnőjével átment a termálmedencébe és ott úgy foglalt helyet, hogy a sértett számára fürdésre kijelölt részre rálásson, ezt követően a barátnőjével beszélgetett. Ezzel az elhelyezkedéssel az I. rendű vádlott nem biztosította a strandmedencében fürdőző, úszni nem tudó sértett megfelelő felügyeletét.

A sértett kis idő elteltével elhagyta az I. rendű vádlott által számára fürdőzésre kijelölt helyet, játszadozva és úszni próbálva bekerült a medencének a mélyülő részére is, ott még mintegy 10-15 percet játszott, az úszó mozdulatokat gyakorolta, majd saját mozgása révén bejutott a medencének arra a részére is, ahol a vízmélység már meghaladta a légzőnyílásainak magasságát. A sértett innen nem tudta önmagát kimenteni, a víz elzárta a légzőnyílásait, a kialakult légszomj következtében rövid idő alatt elvesztette az eszméletét és a medence aljának közelében lebegve, tartósan a víz alatt maradt. Az I. rendű vádlott ezalatt az idő alatt nem figyelt a sértettre, nem ismerhette fel a sértett önmagára veszélyes tevékenységét és abba beavatkozni sem tudott.

A strandmedence partján a sértett mély vízbe kerülésekor, illetve víz alá kerülésekor nem volt úszómesteri felügyelet.

Az eszméletlen, spontán légzéssel nem rendelkező sértett vízben lebegő testét kiemelték a partra, majd megkezdték az elsősegélynyújtást.

A sértett nem sokkal a kórházba kerülése után elhalálozott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű vádlott védője felmentésért, a II. rendű vádlott a cél megjelölése nélkül, míg a védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához megküldött átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.