fk. K. K. S. vádlott ellen emberölés bűntettének kísérlete miatt indult büntetőeljárás a Fővárosi Törvényszéken.

Az elsőfokú eljárásban a törvényszék által megállapított tényállás lényege szerint:

Fiatalkorú K. K. S. vádlott 2015. november 3. napján reggel iskolába menet a buszmegállóban találkozott az általa Guszti néven ismert fiúval, akivel elment egy budapesti társasházba, amelynek 9. emeletén Guszti elővett egy fehér színű fém cigarettatartót, amelyben egy szál használt cigaretta volt, amelyről a vádlott azt feltételezte, hogy marihuánát tartalmaz. Guszti meggyújtotta a cigarettát, beleszívott, majd átadta a vádlottnak, aki szintén beleszívott hármat egymás után, a harmadik után azonban émelyegni kezdett. Guszti ekkor azt mondta neki, hogy a cigarettában kristály és szintetikus drog van.

A cigaretta új pszichoaktív anyagot, mesterségesen előállított szintetikus kannabinoidot – amely leggyakrabban „herbál” vagy „biofű” néven kerül forgalomba – tartalmazott, amelynek hatására a vádlott rosszul lett, émelygett, egyensúlyzavart észlelt. A vádlott a társasház liftjébe még be tudott szállni, a liftben azonban összeesett, kezeit és lábait nem tudta mozgatni, majd elvesztette az eszméletét. Amikor a lift a földszintre ért, a vádlott rosszullétét észlelve a társasház több lakója is segítségére sietett és az emeletre vezető lépcsőre fektették. Ekkor a vádlott öklendezni kezdett, majd hányt is. A házban lakók egyike a mentőszolgálatot is értesítette. A hányást követően a vádlott jobban lett, és el kezdte ismételgetni a lakcímét, majd elővette a telefonját, felhívta az édesanyját, elmondta neki, hogy rosszul van, valamint megmondta neki azt is, hogy helyileg hol van.

A közben érkező mentősöknek – a mentőápoló, a későbbi sértett kérdésére – a vádlott elmondta, hogy füves cigarettát szívott, majd kérdésre azt is elismerte, hogy valamilyen szintetikus anyag volt belekeverve. A mentősök a helyszínen azt tapasztalták, hogy a vádlott aluszékony, de ébreszthető, kissé zavart állapotban van, lassú, elkent beszédű, de kommunikációra képes, ezért kórházba szállították.

Útközben a vádlott eleinte nyugodt volt, de később nagyfokú szorongás uralkodott el rajta és az a gondolata támadt, hogy szervkereskedők elrabolták, ezért közölte a sértettel, hogy hívja fel az édesanyját és kérjen tőle váltságdíjat. A vádlott az egyik pillanatban nyugodt volt, a másikban pedig emelt hangon válaszolt a sértett kérdéseire. A sértett útközben folyamatosan kérdezgette a vádlottat a családjáról és az iskoláról, hogy a vádlott figyelmét elterelje. A vádlott felhívta az édesanyját, elmondta neki, hogy hol halad a jármű, de azt is, hogy az őt szállító személyek nem mentősök, hanem rablók. Ezt követően a sértett is beszélt a vádlott édesanyjával telefonon, és elmondta neki, hogy hova szállítják a vádlottat.

A mentőautó már az utcán haladt, amikor a vádlott rövid kutatás után az iskolatáskája első zsebéből elővett egy fekete színűre festett pengéjű, fém markolatú, pillangókésszerűen összecsukható, 13 cm pengehosszúságú kést, amelynek a markolata egyúttal bokszerként volt kialakítva. 

A sértett, amint meglátta a kést a vádlott kezében, rögtön szólt a mentőápolónak, hogy álljon félre.  A sértett felszólította a vádlottat, hogy adja át neki a kést, amelyet a vádlott ekkor még összecsukott állapotban tartott a combjára helyezett kezében. Mivel a kést a vádlott nem tette le, a sértett felállva, egyik karját a vádlott felé nyújtva, kezét tenyérrel felfelé tartva ismét kérte a vádlottat, hogy azt adja át részére. A vádlott ekkor egy mozdulattal kinyitotta a kezében tartott kést, majd hirtelen felállva a sértettet egy előre irányuló mozdulattal, legalább közepes erővel, a hasa jobb oldalán, a bordaív alatt megszúrta. A sértett segítséget kért a kollégájától, aki a visszapillantó tükörben hátranézve észlelte a dulakodást. A vádlott közben „megdöglesz” kiáltással egy alulról fölfelé irányuló mozdulattal újból meg akarta szúrni a sértettet, aki azonban, hogy a további szúrást megakadályozza, jobb kezével elkapta a vádlott alkarját, míg bal kezével a kés pengéjére fogott rá. A gépkocsivezető közben kiszállt a vezető ülésből és a mentőautó ajtaját elhúzva a kocsitérbe lépett, ahol leteperte a vádlottat oly módon, hogy megragadta a vádlott jobb karját és a vádlottat a vezető ülés mögötti oxigénpalackhoz szorította. Mivel a vádlott a kést nem engedte el, ezért a sértett sem engedte el a vádlott kést tartó kezét, hanem tovább szorította addig, ameddig végül sikerült a kést kifordítani a vádlott kezéből.

Ekkor a sértett kiszállt a mentőautóból, a kést a mentőautó anyósülése előtti részre dobta és rádión segítséget kért. A helyszínre érkező másik mentőautóval érkező mentőápoló a sértettet a saját járművükhöz kísérte és megkezdte a sértett ellátását, míg a kiérkező mentőautó vezetője segített lefogni, leszorítani a vádlottat a rendőrök megérkezéséig.

A sértett a szúrás következtében közvetlen életveszélyes állapotba került, gyors orvosi beavatkozás hiányában a halál bekövetkeztének reális esélye fennállt. A sértett 8 napon túl  gyógyuló sérülést szenvedett, a tényleges gyógytartam 2 hétre tehető.

A Fővárosi Törvényszék a 2017. év április hó 25. napján kihirdetett ítéletével a Btk. 160. § (1) bekezdés, (2) bekezdés e/ pont emberölés bűntettének kísérlete miatt fk. K. K. S. vádlottat 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra. A szabadságvesztés büntetést fiatalkorúak fogházában rendelte végrehajtani. Ezen túlmenően rendelkezett a vádlott előzetes fogva tartásában, valamint a házi őrizetben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségnek kizárásáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott, a törvényes képviselője és védője jelentettek be fellebbezést enyhítésért, illetve felmentés érdekében.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában a vádlottal szemben kiszabott főbüntetés helybenhagyására tett indítványt.