A Fővárosi Törvényszék a 2018. június 14. napján kihirdetett ítéletével K.B. I. r. vádlottat és 5 társát az ellenük társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ügy lényege:

A vád szerint az I., II., és III. rendű vádlottak a Magyar Posta Zrt.-nél míg a IV., V. és VI. rendű vádlottak az ÁPV Zrt.-nél voltak alkalmazásban a vádbeli időszakban. 2006-ban a Magyar Posta fővárosi irányító szervezete két saját tulajdonú, egy bérelt és egy ingyenesen használt ingatlanban volt elhelyezve. A társaság igazgatósága – tekintettel a következő évben lejáró bérleti szerződésre – 2006 második felében az I-III. rendű vádlottak közreműködésével, igazgatósági és felügyelő bizottsági határozatokkal kialakította a társaság irodakoncepcióját. Az irodakoncepciókban, illetve előterjesztésekben I-III. rendű vádlottak – vagyonkezelői kötelezettségüket megszegve – nem reális költségeket tüntettek fel. A Magyar Posta Zrt. Igazgatósága ezen koncepció alapján hozott döntést az ingatlanokról. Később a vád szerint az ÁPV Zrt. részéről a IV-VI. rendű vádlottak nem valós adatokat tartalmazó előterjesztést készítettek, mely alapján az új székház bérlése tűnt a leggazdaságosabb megoldásnak. Az előterjesztés alapján hozott az ÁPV Zrt. igazgatósága döntést, azonban a tulajdon eladása és a bérelt üzletvitel a Magyar Posta Zrt. számára a leggazdaságtalanabb megoldás volt az összes lehetőség közül.

A vád megállapításaival ellentétben az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az irodaház bérlése az adott piaci viszonyok között megfelelő döntés volt, és nem okozhatott nagyobb vagyoni hátrányt, mint az ingatlan beszerzés (új székház építése). A Magyar Posta Zrt. új, bérelt irodaházban történő elhelyezéséről szóló döntéssel és az ingatlan értékesítésével okozati összefüggésben így vagyoni hátrány bekövetkezése az eljárásban nem volt megállapítható.

A törvényszék felmentő ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta.

Az ítélőtábla az ügyet nyilvános ülésre tűzte ki.