dr. P. I. K. - „hálapénzt” kérő budapesti nőgyógyász

Tárgyalás időpontja: 
2021. január 27. szerda, 09:00
Ügy tárgya: 
hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette
Ügyszám: 
16.Bf.236/2020.
Tárgyalás helyszíne: 
1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. szám alatti épület
Tárgyaló: 
I. emelet III. számú tárgyalóterem
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2020. szeptember 23-án kihirdetett ítéletével dr. P. I. K. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatú, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 1 millió forint pénzbüntetésre és 80.000 forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott nyugdíjba vonulását követően megbízási szerződéssel dolgozott szülész-nőgyógyász szakorvos munkakörben. A fekvőbeteg ellátásban és műtétekben működött közre, hétvégeken, és munkaszüneti napokon jellemzően ügyeletvezetőként tevékenykedett, vezetői feladatokat nem látott el. A betegeket nem magánrendelés keretében, hanem a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátás keretében látta el.

A fenti munkaköre ellátása során a vádlott vezette le ügyeletes szakorvosként az 1. tanú szülését. A kifogástalanul elvégzett szülést követő napon az 1. tanú saját elhatározásából 30.000 forintot adott át a hálája jeléül a vádlottnak. A pénzt a vádlott átvette, de kevesellte, közölte, hogy a „tarifája” 100.000,-forint, majd egy későbbi vizit során kérte a fennmaradó 70.000 forintot. Ekkor az 1. tanú további 20.000 forintot adott át a vádlottnak azzal, hogy nem tud több pénzt adni. A vádlott közölte a beteggel, úgy gondolkozzon, hogy a varratait ő fogja kiszedni, és a zárójelentést is a vádlott fogja megírni. Ennek ellenére az 1. tanú a kért összeget nem adta át nem adott több pénzt a vádlottnak, és újszülöttjével együtt, panaszmentesen került elbocsátásra.

A vádlott egy szakmailag kifogástalanul kivitelezett terhességmegszakítást követő napon a 2. tanútól az elvégzett műtétért pénz kért arra hivatkozással, hogy a műtőben „kiskassza” működik, és a műtétben résztvevőknek pénzt kell adni. Az elhangzottak miatt a 2. tanú – eredeti szándékától eltérően – pénzt akart átadni a vádlottnak, arra azonban nem került sor. 

A vádlott ügyeletes orvosként levezette a 3. tanú császármetszéssel történő szülését. A vádlott a szakmailag kifogástalanul kivitelezett műtétet követően az elvégzett sürgősségi császármetszésért – a szokásokra és a kórházban működő „kiskasszára” hivatkozva 100.000 forintot kért. A 3. tanú közölte a vádlottal, hogy nincs nála annyi pénz, a kért összeget a későbbiekben sem adta át, újszülöttjével együtt panaszmentesen került elbocsátásra.

A vádlott ügyeletes orvosként levezette a kórházban veszélyeztetett terhesként fekvő 4. tanú császármetszéssel történő szülését, majd a szakmailag kifogástalanul kivitelezett műtétet követően – a műtő bérleti díjára, a személyzet díjazására és a saját tarifájára hivatkozással – pénzt kért. A 4. tanú a vádlott felszólítására 60.000,- forintot adott át a vádlottnak, aki azt átvette, azonban az átadott összeget kevesellte és 150-160.000 forintot kért. A 4. tanú további pénzt nem adott át a vádlottnak újszülöttjével együtt, panaszmentesen került elbocsátásra.

A vádlott ügyeletes orvosként császármetszéssel vezette le a 5. tanú szülését. A vádlott a szakmailag kifogástalanul kivitelezett műtétet követően, a sürgősségi császármetszésért több alkalommal anyagi ellenszolgáltatás megfizetését kérte az 5. tanútól a műtő bérleti díjára és saját munkadíjára hivatkozva. Az 5. tanú a kérést elhárította, ennek ellenére a vádlott közölte, hogy varratszedéskor 160.000 forintot vár tőle.  Az 5. tanú a vádlottnak többszöri kérése ellenére sem adott pénzt az elvégzett orvosi beavatkozásért, újszülöttjével együtt, panaszmentesen került elbocsátásra.

Az elsőfokú ítélet ellen

az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés tartamának felemeléséért, a felfüggesztő rendelkezés mellőzéséért és közügyektől eltiltás alkalmazásért, továbbá az orvosi foglalkozástól eltiltás kiszabásáért,

a vádlott enyhítésért,

a védő elsősorban bizonyítottság hiányában történő felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, az elsőfokú ítéletnek az ügyészi fellebbezés szerinti megváltoztatására tett indítványt.

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben 2021. január 27. napján 09 óra 00 percére tűzött ki nyilvános ülést a 1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. szám alatti épület I. emelet III. számú tárgyalótermébe.

A nyilvános ülésen való részvétel a járványügyi helyzetre tekintettel előzetes regisztrációhoz kötött, ennek feltételeiről ide kattintva olvashat.

Eljáró bíróság: 
CsatolmányMéret
237.6 KB