Részben bűnösnek találta a Fővárosi Ítélőtábla a volt felesége élettársának felrobbantásával vádolt férfit

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt J. M. vádlottal szemben indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. A törvényszékkel ellentétben bizonyítottnak látta, hogy a vádlott készítette és helyezte el a távvezérlés hiányában emberi élet kioltására alkalmatlan csőbombát a sértett gépkocsijának alvázán. Ezért őt robbanóanyaggal visszaélés bűntette miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú döntés nem jogerős, mert a fellebbviteli főügyészség súlyosításért fellebbezést jelentett be.

Az elsőfokú bíróság J. M. vádlottat az emberölés bűntettének kísérlete és a robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette.

A nem jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott házassága évekkel ezelőtt megromlott, felesége közölte a vádlottal, hogy válni akar, újabb kapcsolata van, akinek keresztnevét is megjelölte.

Az eljárás során ismeretlenül maradt személy egy csőbombát készített. Két összehegesztett vascsőbe pirotechnikai eszközből kiszerelt főként feketelőport tartalmazó keveréket töltött, azt detonátorral látta el, melyet egy akkumulátor-pakk elektronikai nyomtatott áramkörhöz rögzített. Az ismeretlenül maradt személy a csőbombát felhelyezte a sértett által használt gépkocsi hátsó függesztésére.

A detonátorból kivezető vezetékekhez rögzített akkumulátor pakkban lévő 3 darab akkumulátor közül csak az egyik volt 65 %-os töltöttség állapotában volt, amely körülményekre tekintettel az akkumulátor-pakk feszültség és így impulzus leadására nem volt képes. 

Ugyanakkor a csőbomba rögzítésének helyére és az eszközben található mintegy feketelőpor mennyiségére, a csőbombához szerkesztett detonátor működésbe hozatalával és ezáltal a benne lévő anyag pusztító hatásának kiváltásával az eszköz alkalmas lett volna az emberi élet kioltására. 

A jármű aljára szerelt tárgyat a sértett felesége meglátta, a sértett a szerkezetet saját maga eltávolította, saját maga megvizsgálta, meggyújtott egy kevés, a bombából kifolyt lőport, és csak ezt követően tett bejelentést a rendőrkapitányságon.

A vád szerint a cselekmény elkövetője J. M. vádlott volt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott bűnösségének a vád szerinti megállapítása, büntetés kiszabása érdekében. A vádlott és a védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették.

A teljeskörű felülbírálat eredményeként az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok példaértékű betartásával folytatta le az eljárást. Az elsőfokú ítéleti tényállást túlnyomórészt megalapozottnak találta, ugyanakkor a törvényszék tévedett, amikor tényből tényre következtetéssel nem tartotta megállapíthatónak, hogy a vád szerinti bűncselekmény elkövetője a vádlott volt. Az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék nem bizonyított tényből, hanem a védelem által előadott feltételezésekből vont le téves következtetést. Az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően a másodfokú bíróság is elfogadta a genetikus szakértő véleményében foglaltakat, miszerint a csőbombán és annak záró csavarján a vádlottól származó DNS nyomok voltak. Ez utóbbit a vádlott sem vitatta. Az is kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy a csőbomba rögzítéséhez használt gyorskötöző a vádlott kizárólagos birtokában lévő lakásából került elő, az a vádlotton kívül más személyhez nem köthető. Nem nyert ugyanis semmilyen módon bizonyítást az a védői feltételezés, hogy a vádlott DNS-ét valaki rákente volna az elkövetés eszközére. Erre az eljárás során semmilyen bizonyíték nem merült fel, s arra maga a vádlott sem hivatkozott.

A tűzszerész-szakértő véleménye alapján a vádlott által készített fekete lőport tartalmazó cső robbanóanyagnak minősül, amit a vádlott engedély nélkül készített el, ezért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az elfogadott szakvélemény arra is utalt, hogy az alkalmatlan áramforrás és a csőbombát működésbe hozó eszköz (távkapcsoló, mozgásérzékelő) hiányában a csőbomba alkalmatlan volt arra, hogy felrobbanjon és emberi életet veszélyeztessen. Ezért az abszolút alkalmatlan eszközzel elkövetett cselekménnyel még az emberölés előkészületét sem valósíthatta meg a vádlott. Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott célja csupán a sértett megijesztése, a félelemkeltés volt. Ez a cselemény zaklatás vétségének minősülhetett volna, azonban a sértett emiatt nem tett feljelentést.

A büntetlen előéletű, két gyermek eltartásáról gondoskodó vádlottal szemben az ítélőtábla álláspontja szerint a büntetés célja annak felfüggesztésével is elérhető.

Budapest, 2022. november 30.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

CsatolmányMéret
287.35 KB